Éjjel láttam a folyónál
Fenyegető, baljós órán
Súlyos ködöt, mely visszatér
Felfalni mind, aki csak él
Ócska fahíd recsegését
Hallottad, de mégsem féltél
Átölelő kisszobádban
Pihe-puha, meleg ágyban
Békés álmod alig rebbent
Tisztafényű, kék szemedben
S amíg én a parton álltam
Sárba süppedt ámulásban
Vidám furulyaszóra járt
Álmod, szép, puha bársonyán
Azt álmodtad, visszatérek –
Én is, de már nem remélek
