néma búcsút veszek... könnytelent,
hisz tudtam előre, sebet szerzek veled
ám még a fájdalmat sem neked köszönhetem
- míg én éreztem, te tetszelegtél
akarnok szívem hízelgő tükrében
mondhatnék szavakat én is kegyetlent
de vállalom szarvashibám -
túlszíneztelek Édes Szürkém!
harci páncélt adtam rád Drága Gyávám!
sírnék én utánad, hidd el kedves
de a butuska Remény még nem enged
ki kell irtsam magamból
ahogy az emlékedet, téged
meg kell gyűlöljelek
akkor majd egyetlen
könnycseppet
ejtek