Munkacíme: t

Szeretünk bringázni és evezni, így tavaly nyáron megpróbáltuk vegyíteni a kettőt. Beneveztünk egy 10 napos Tiszabecs-Tokaj vizitúrára, előtte pedig kerekeztünk egyet a környéken. A tiszabecsi kempingben sátraztunk a tekerés alatt, innen csillagtúráztunk bérelt bicajokkal Szatmárcsekére, Túristvándiba és a bukó-gáthoz. Szép, meleg időnk volt, élveztük nagyon.

Aztán indult a vizitúra kb. 70 fős csapattal és 4 személyes kenukkal. Mivel a csomagokat autó hozta utánunk, a 4 fős kenukba négyen ültünk. Mi Gáborral és Anitával, egy 20-22 éves fiatal párral kerültünk egy hajóba. A napi adagok 15-30 km-esek voltak, így nem kellett megerőltetni magunkat. Sokat csorogtunk, azaz csak ültünk a kenuban, beszélgettünk, napoztunk, néztük a tájat – közben pedig a Tisza tette a dolgát, sodort bennünket a cél felé. Ha jó kikötőhelyet láttunk, megálltunk pihenni, labdázni. Általában több hajó haladt konvojba, amelyek természetesen napról-napra változtak, de a mag azért állandó maradt - a közel azonos életkor, érdeklődés és evezési-készség kovácsolt össze bennünket. Ahogy jobban megismertük egymást, egyre szemtelenebb ugratások, beszólások, fröcskölések következtek. Persze főleg mi, fiúk fröcsköltük a lányokat, hogy a fürdőruha, póló minél többet mutasson a mellekből... Gáborék hozzánk hasonlóan visszafogottabb pár voltak, de a 6. nap Gábor megfűzött, hogy a lányok miatt nem ártana egy kis borulás, mondjuk közvetlenül kikötés előtt, a homokpad mellett. Kenut borítani ugye nem nehéz, sikerült is, és a lányok meglepően jól fogadták a dolgot. A "cici-szépségversenyt" a párom nyerte, ebben a versenyszámban azt hiszem verhetetlen. A 75B és C között valahol félúton lévő melleiért majd megőrülök, és szemmel láthatóan Gábornak is nagyon tetszettek, ráadásul 165 cm-es magasságához 58kg társul, sportolunk rendszeresen, így igazán jó ránézni: „van rajta mit fogni”. A lányok alig kászálódtak ki a vízből, már másik két hajó is mellénk húzódott, majd kikötött, mondván, milyen szép homokos itt a part. Egy kis napozás után labdázást javasoltunk - valamiért szerettük látni a lányokat, ahogy felugrálnak a labda után.

Indulás előtt a fiúkkal elballagtunk a fák közé elvégezni a dolgunkat. Imi felvetette, hogy 3 nap múlva Tiszabercelhez érünk, ahol a szüleinek van egy kis nyaralója a kemping mellett, olyan magas lábakon álló, 60nm körüli jellegzetes Tisza-parti kis házikó, és ott rendezhetnénk egy kis társasjátékos estet. A párom él-hal a társasjátékokért, így megkérdeztem, hogy milyen játékaik vannak? Imi mosolyogva közölte, hogy sokféle, de a Gazdálkodj okosannál jobban szeretik a saját fejlesztésű erotikus társasjátékot. Szó szót követett, röviden a lényeg: párok játsszák, kártyával, sörösüveggel és egy kis alkohollal. A körben ülők között forog az üveg, majd megáll és valakire mutat, aki húz a nemének megfelelő 1-es fokozatú kártyák közül egyet, majd megpróbálja teljesíteni a feladatot. Ha nem sikerül, innia kell egy kis pohárral majd egy szinttel feljebb ismét ő következik. A szintek természetesen egyre erotikusabb töltetűek. Újításként javasoltam, hogy kérdések is szerepeljenek a kártyákon, amolyan legyen ön is milliomos jelleggel, és ezek megválaszolása és meg nem válaszolása is járjon a fentebb említett következményekkel, mivel a példaként elmondott szintfeladatok kizárólag erotikusak voltak; egyrészt hogy adjunk egy kis esélyt a műveltségnek is, másrészt a lányokat is talán könnyebb így rávenni a játékra. Ezen a ponton derült ki, hogy az Imiék hatosfogata nem először játssza a játékot, így újak csak mi lennénk a Gáborékkal, de rendben, legyen. Megbeszéltük, hogy Imiék bemennek Nyíregyházára alkoholt, ropogtatnivalót, mézet és egyéb kellékeket vásárolni - én Bailey’s-t kértem, tudtam, páromnál ez a nyerő.

Izgatottan indultunk vissza a hajókhoz, ugyanakkor egy kicsit össze is szorult a gyomrunk: hogy fogjuk mi erre rávenni a lányokat? Próbáltunk ügyeskedni, egyre sikamlósabb témák felé tereltük a szót, úgy intéztük, hogy a lányok egyszerre menjenek zuhanyozni stb. Úgy éreztük, jól halad az ügy, de hogy ez elég lesz-e, azt még mindig nem tudtuk. Aztán elérkeztünk az utolsó naphoz, előtte este igyekeztünk úgy intézni, hogy jól kialudjuk magunkat, majd időben indultunk útnak a konvojjal, hogy nyugisan haladhassunk és legyen időnk eleget napozni-labdázni útközben. Közben Imiéket is bevontuk a lányok fűzésébe, persze náluk a barátnők is tudták, miről van szó, segítettek is. A fiúk egyre jobban cukkolták a lányokat, amire ők monokiniztek, visszaszóltak, még sikamlósabb témák felé terelték a szót, így párjaink is felbátorodtak, időként elpirultak. Egy szájhősködés után elkerülhetetlen volt, hogy egymás párjait kelljen naptejjel kenegetnünk - tehát szépen alakultak a dolgok.

Mikor Ibrányba értünk, mi Gáborral már gyomorgörcsösek voltunk, de sátorállítás után Imi odajött hozzánk és úgy mellékesen meghívott bennünket a szülei nyaralójába egy kis borozgatásra, beszélgetésre, társasjátékra. A lányok örültek, mi tovább idegeskedtünk és gyors vacsora után indultunk zuhanyozni. Öltözködés, majd sötétedés kezdetekor indulás a 2km-re lévő nyaralóba, természetesen gyalog, elemlámpával és ugratásokkal, ijesztgetésekkel.

Jó hangulatban érkeztünk meg, aztán elkezdődött a borozgatás, beszélgetés, majd kb. egy óra múlva párom elkezdte kérdezgetni, hogy milyen társasjátékok vannak. Imivel megbeszéltük, hogy elkerülhetetlen valamilyen "hagyományos" társasjáték bevezetőnek, így előkerült a Catan, amiben a párom nagy mágus, csak elvétve sikerült megvernem benne. Azonban Zoli hasonlóan értette a témát, így kettejük csatáját hozta a játék, ha jól emlékszem, a párom nyert.

Ezt követően vetette fel Zoli, hogy az általuk kitalált társasjátékban legyen a visszavágó. Közben Imi elővette a Bailey’s-t, Endre pedig füves cigire gyújtott és kínálgatta körbe. Erről nem volt szó, elég ideges lettem, mi ugyanis nem drogozunk, valahogy nem passzol a környezettudatos életvitelünkhöz és a bio cuccok fogyasztásához. Kezdődött a vita, hogy az alkohol mennyivel jobb stb., aztán azzal zártam le, hogy ha nem tudunk e nélkül szórakozni, akkor régen rossz és rám ne számítsanak. Megígérték, hogy ez az utolsó szál, de egyet szippantanunk kell. Én elég hangulatrombolóan konok voltam, de meglepetésemre párom kezébe vette a cigit és beleszívott. Persze köhögött, folyt a könnye, de annyit mindenesetre elért, hogy nem kínálták többet.

Aztán Imi ismertette a "játékszabályokat", persze a konkrét feladatokról egy szót sem szólt, mondván, így érdekes és majd mindenki megtudja idejében. A párok szétszórtan helyezkedtek el, csak mi maradtunk barátnőink mellett Gáborral. Pörgött az üveg, és Noémi felé állt meg.

- Portugália fővárosa? - kérdezte a kártya.
- Madrid.
- Nem, Liszabon – mosolyogtunk elégedetten.
És Noémi már itta is a Bailey’s-t, és húzta a következő kártyát: "Barátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút, akik 10 másodpercig csókolgatják a nyakad. Melyik volt a barátod?"

Meglepetésemre Roland engem is kiválasztott, én pedig félve barátnőm felé néztem, hogy mit szól ehhez, de csak cukkolt, hogy rajta, csak ügyesen. Nyelvem hegyével végigcirógattam Noémi nyakát a kulcscsontjától a fülcimpájáig és már le is telt az idő. Utánam Roland, majd Imi következett. Noémin látszott, hogy nem tudja, melyik volt Roland, de tippelt, hogy a 2., és sajnos eltalálta.

Újabb üvegpörgés, ezúttal barátnőm a lett a kiválasztott. 1-es női pakli: "Barátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút, akik a hasadra csurgatott mézet felnyalják Rólad. Melyik volt a barátod?" Gábort választottam és viszonzásképpen Rolandot. Roland kezdte, hanyatt fektette párom, kicsit feljebb húzta fekete, spagetti-pántos topját és az izgalomtól pihegő hasára csurgatta lassan a mézet. Furfangosan a monogramját írta le, de barátnőmnek ebben az idegállapotban esélye sem volt erre figyelni, amit Roland jól tudott, de legalább megadta az esélyt. Roland kifejezetten lassan végzett, centiről-centire haladt, oldalt kezdte, majd körkörösen közelített a köldökhöz, néha fel-felcsúszott a nyelve a cicik irányába. Barátnőm az elején csikis volt, aztán már finoman vonaglott - látszott, igyekszik visszafogni magát. Roland után egy papírtörlővel letisztogattam, majd Imi után és is igyekeztem minél jobban felizgatni.
- Na melyikük volt a párod? - kérdezte Imi.
- Talán az első? - kérdezett vissza a párom.
- Nem, de kérdéssel egyébként sem felelünk, így az alkohol után mindenképpen van egy második köröd, most már a kettes pakliból.

- "Van-e különbség az adat és az információ között?"
- Ez biztos Te voltál! - nézett rám morcosan.
- A válasz? - sürgette Imi.
- Szerintem nincs.
- Van, drága, itt a következő Bailey’s-ed, és húzhatsz a 3. pakliból.
- "Bartátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút. Egyikük a fogaival leveszi a topod, másikuk a melltartódat, a harmadik pedig megcirógatja a cicidet. Melyik volt a barátod?"

Barátnőm kicsit feszült lett, hiszen még mindenkin rajta volt a ruha, és pont Őt vetkőztetjük le elsőként. A segítségére siettem, mondván, átvállalom a dolgot és húzok cserébe én egyet a 3-as fiú-pakliból.
- Szó sem lehet róla - csattant fel Noémi - nemsokára majd mindenki mindent átvállal, aztán...
- Nyugi, én is beszállok, csináljuk együtt - mondta Petra - jó lesz így?
- A társaság megértő volt, mehetett a páros dolog, de mivel összesen 10-en voltunk, ezért csak átfedéssel jött ki a 3-3 fiú a lányokhoz, az átfedés pedig Petra javaslatára én lettem, mondván, ennyit igazán megtehetek. Miután a lányok szemét bekötöttük, annyit tudtam még intézni, hogy én vegyem le Noémi felsőjét és a barátnőm mellét hadd vegyem majd én kezelésbe.

Így is történt, én kezdtem Noémi topjával, közben Roland a barátnőmön "dolgozott". Nem tudtam figyelni, mit csinál vele, mert Noémi topjával voltam elfoglalva, pontosabban előtte puszilgattam a hasát, befúrtam fejem a mellei közé majd a vállairól ráncigáltam le a pántot, ráadásul lefelé húztam, így a lábain is át kellett húzni a csöppnyi ruhadarabot. Aztán már csak a barátnőmet figyeltem, ahogy Imi nekilát a melltartó levételének. Először csak az arcával simogatta a halmocskákat, majd a melltartón át elkezdte finoman, majd egyre erősebben nyalni a ciciket, a mellbimbót. Zoli látta rajtam, hogy majdnem beszólok, hogy nem ez a feladat, ezért odébb húzott, hogy egyrészt igyak egy kicsit, másrészt nézzem, hogy élvezi a kedvesem, harmadrészt, ha megszólalok, egyértelmű, hogy nem én vagyok a 2., tehát: kuss!

A Bailey’s tényleg segített, de a látottak miatt én is túlléptem a feladatból adódó kötelezettségemet: a kulcscsontjánál kezdtem csókolgatni, majd a nyaka mentén fel a fülcimpákig, aztán vissza a kulcscsontra, majd a két mell között le a köldökre. Közben intettem Adrinak, hogy egy kis mézet csorgathatna a mellbimbókra, de Iminek jobb ötlete támadt: egy kis behűtött, édes pezsgőt töltött hanyatt fekvő barátnőm szájába, majd a melleire öntött egy fél pohárral, amitől a mellbimbók összehúzódtak, a mell pedig egy kicsit libabőrös lett. Adri is odaért a mézzel, és a nagy, nehéz cseppek lassan folyták körbe a mellbimbókat, majd indultak el kétoldalt lefelé, amiket először lassan nyalogatva, majd szívva, harapdálva nyaltam le. Bevallom, egy kicsit csaltam is, mert úgy intéztem, hogy a hajam hozzáérjen a bőréhez, amiből egyértelműen tudhatta, hogy ez vagyok én - már ha képes volt figyelni ilyesmikre. Noémin még dolgozott Gábor, mikor én már végeztem a kedvesemmel, majd a szemkötőket levéve együtt kérdeztük őket:

- No, várjuk a számot!
Kedvesem eltalált, talán a hajam miatt, Noémi azonban hibázott. Megkapta a kupicáját, majd a feladatot: "Barátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút. Mindhármuk dákóját a szádba veszed 1-1 percre. Melyik volt a barátod?"

Az én barátnőm ettől a feladattól biztosan kiakadt volna, bár a sok Bailey’s láthatóan felszabadulttá tette, de Noéminak felcsillant a szeme és huncutul nézett körbe. Roland maga mellé választotta Imit és Gábort, és kezdődött a játék. A fiúk nem vették le a nadrágjukat, ahhoz azért még nem volt elég forró a hangulat, csak a sliccüket lehúzva elővették az izgalomtól álló farkukat. Én közben a barátnőm arcát figyeltem, aki az alkoholtól és az izgalomtól kitágult pupillával, tágra nyílt, csillogó szemekkel nézte a fiúkat. Noémi Gáborral kezdte, először csak a hegyét nyalta meg, majd bekapta a makkot, szívta, csúszkált fel-alá, izgatta a féket - amit Gábor nem bírt tovább és figyelmeztetés nélkül telespriccelte Noémi száját, amitől mi kicsit meglepődtünk, de úgy látszott, Noémi már érezte az "előrángásokat" és meglepően jól fogadta a dolgot. Gábor feleszmélve elnézést kért, amivel egyrészt derültséget keltett, másrészt elárulta magát, bár Noémi mondta, hogy az ízből amúgy is biztosan tudta, hogy nem Ő a Roland, tehát mehet tovább. Imi következett, majd Roland, de Ők már rutinosak voltak, a kritikus pillanatokban kicsit hátrébb húzódtak, de Noémi így is felismerte Rolandot, hiába, nem először kényezteti így barátját.

Ismét pörgött az üveg, most Adri lett a soros, de mivel Anita még nem vett részt a játékban, úgy döntöttünk, induljanak párban. Így is lett, közösen húztak lapot.
- "A kanadai autójelzés?" - kérdezte a lap, és a lányok nagy örömünkre nem tudták a helyes választ, így egy kupica után újra húztak, immár a 2. lány-kupacból.
- "Barátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút. Mindhárman ruhában megmasszíroznak. Melyik volt a barátod?"

Imi lett a közös fiú, és kezdődött a masszírozás. Bár a lányokon maradt a ruha, azok a falatnyi kis topok és leheletfinom nacik mit sem értek, a lányok jól össze lettek tapizva masszírozás címszó alatt. A legbecsületesebb még Zoli volt, de az Ő keze is be-be csusszant a combok közé, és a fenekek dögönyözését természetesen Ő sem hagyta ki. Adri eltalálta a barátját, de Anita nem, így újra pörgettünk, és ma este először fiúra mutatott az üveg - egészen pontosan rám. Ráadásul onnan kellett folytatnom, ahol most a "párom", Anita tart, tehát indítottam egy Bailey’s-el és húztunk.

Anita az oboázást húzta, én a bugyin át való puncinyalást. Szemeimet bekötötték, aztán odavezettek egy lányhoz, akinek bár kértem, nem én vehettem le a nadrágját - pedig úgy megnéztem, melyik lányom mi van. Először csak annyit éreztem, hogy pamutbugyi az első, aztán kis puszikkal felfedezőútra indultam. Tenyérnyi kis bugyi volt, épphogy takarta a muffot, és feszült, nagyon feszült. A barátnőm biztosan nem lehetett, Ő francia bugyiban volt. A combok puszilgatása után a hüvelybemenet puszilgatására tértem át, majd lassan, lapos nyelvvel elkezdtem nyalni. A kis pamutbugyi csak úgy itta a nedvességet, és egy idő után éreztem, ahogy az ismeretlen lány sós íze átszivárog a bugyin. Még egy kicsit lefetyeltem, majd kértem a következőt. Egy francia bugyis lányt kaptam, borotvált puncival, hatalmas nagyajkakkal. Mivel az én barátnőm is ilyen "paraméterekkel" rendelkezik, kénytelen voltam addig nyalogatni, amíg nedveit nem érzem - azt reméltem, az íz majd elirányít. Igen ám, de 3 perc kevés idő, a nagyajkakon pedig mire átszivárog a nedv... Abban reménykedtem, hogy mivel barátnőmet már rendesen felizgatták, nedveit hamarabb előcsalogatom, sőt, lehet, hogy Ő már foltosan vár majd. Kitartóan dolgoztam, bevetettem a combok nyalogatását, a lapos nyelvet, voltam gyengéd majd egyre erőteljesebb, de egy idő után szólt Imi, hogy letelt a 3 perc, váltás – én pedig még nem értem el a célom. A harmadik lány szintén franciabugyis, nagyajkú, borotvált - és már "foltos". Az íze ismerős, Ő az én menyasszonyom. Igyekeztem még jobban felizgatni, de vigyáztam, hogy el ne élvezzen. Most már Anita is eltalálta párját és én is, így 2 újabb fő következett.

A sörösüveg először Petrára, majd páromra mutatott. Közösen húztak: oboázás. Felcsillant a szemem mert nagyon szeretem a franciázást, és már mentem is a szemkötőért. Kedvesem meglepő kedvvel kezdett neki, Gábort nyaldosta, szívogatta, aki most már rutinosabb volt, és nem árulta el magát. Gábort egyébként azért választottam, mert az enyémhez hasonló mérettel rendelkezik, így aztán fel volt adva a lecke.
Aztán Zoli következett, akinek vastag farkáról nyilván az elején tudta kedvesen, hogy nem én vagyok, de talán éppen ezért kitett magáért, és talán Zoli óvatlanságából, talán akaratából telespriccelte kedvesem száját. Ő már nem volt olyan rutinos, mint Noémi, meglepte a sok sperma, kicsit köhögött tőle, amitől az állán csurgott le a nedű, de Zoli lehajolt és a szájába csókolta. Na ekkor kezdett nekem sok lenni a dolog, ment fel a vérnyomásom. Egy pohár ásványvíz után én következtem, nem sok kedvvel. Dúlt bennem a féltékenység, nem tudtam odafigyelni, hogy mit csinál, nem is nagyon érdekelt. A végére egy kicsit le is lankadtam. Petra eltalálta a párját, az én kedvesem azonban nem: úgy gondolta, az első lehettem én, talán mert annyira szeretem a franciát, az utolsó fiú meg még le is eresztett kicsit a végére.

Petra helyett Zoli szállt be a körbe, barátnőm pedig ivott és maradt. Zolinak bugyi nélküli nyalással kellett a párját kiválasztani - mondjuk ez jó kis kamu feladat, ízről bármikor... - páromnak pedig a mellbekúrás jutott. Remegett a lábam, izzadt a tenyerem. Rolandot és Imit választottam, Roland kezdte. Először csak simogatta a melleket, majd farkát hozzáérintve ingerelte, döfködte a mellbimbókat, aztán síkosítót vett elő, bekente a ciciket. Barátnőm megérezte a marcipános síkosító illatát, azt hihette, hogy én vagyok, mert szeretem az ízesített síkosítót, imádom lenyalogatni róla. A lényeg, hogy a nyelvét elkezdte nyújtogatni a mellei irányába, amire Roland egy kis síkosítót csurgatott az ujjára és azt a barátnőm szájába adta, aki mohón szopta le róla, majd újra, aztán Roland a ciciket barátnőm szájához emelte, aki már a mellbimbóit nyalogatta. Roland lassan barátnőm mellei közé helyezte a farkát, és kezdte dugni a ciciket. Lassan kezdte, majd amikor látta, hogy páromnak jól esik, gyorsított. A cérna akkor szakadhatott el nála, amikor párom nyelvével a fel-feltörekvő makk hegyét próbálta elérni, ezt követően ugyanis beterítette a melleket forró spermájával. Úgy meg voltam zavarodva, hogy az órát sem figyeltem, pedig Roland időn túl spriccelte le páromat. Nekem kellett volna letakarítani a ciciket, de nem volt hozzá erőm, intettem Iminek, tegye meg helyettem. Aztán Ő dugta párom kebleit, láthatta rajtam, mit érzek, szerintem csak ezért nem élvezett rá. Utolsóként én következtem volna, de megkértem Gábort, helyettesítsen. A többiek látva állapotomat nem tiltakoztak. Párom Gáborra tippelt, aki méretileg hasonlít is rám, elfogadtuk. A szemkötőt kértem, ne vegye le, nem akartam, hogy lássa az arcom. Zoli persze ízről felismerte párját, így két új szereplő következett.

Anita majd Zoli felé állt meg az üveg, azt hiszem, Anitát mellbekúrták, Zoli pedig bugyit nyalt. Én időközben kimentem a lépcsőre levegőzni. Azon gondolkodtam, hogy milyen alak vagyok. A barátnőmet a tudtán kívül belerángatom ebbe a kalandba, amit igazából én akartam, aztán pedig bánt, amit csinál, bánt, hogy élvezi. Féltékeny vagyok, pedig tudom, hogy szeret, hogy nagyon szeret. Leitatom, aztán csodálkozom, hogy lazulnak az egyébként erős gátlásai. Megpróbáltam összeszedni magam, és eldöntöttem, hogy amit lehet, jóváteszek: én igyekszem kimaradni a továbbiakból, amúgy sem vagyok rá alkalmas állapotban, Őt pedig hagyom, hadd élvezze. Az a baj csak ezzel az egésszel, hogy másnap hogy fogunk egymás szemébe nézni? Most már mindegy, hiába szállunk ki, túl messzire mentünk. Előbb kellett volna gondolkozni.

Mire visszamentem Anitával már végeztek a fiúk, Zoli pedig épp akkor szívta ki Adri bugyijából, amit csak tudott. Zoli talált, Anita szintén. Üvegpörgés, Petra és a párom. Közös feladat: "Vas megye székhelye?" Petra elrontja, Szentgotthárdot mond, párom habozik. Mi Szombathelyiek vagyunk, így Ő nyilván tudja a választ, de mégis azt inti, hogy újat húz. Azzal nyugtatom magam, hogy a 2 játékos miatt amúgy is gumik a szabályok, nem akart bizonytalanra menni, inkább Petrával marad, minthogy vagy kiszáll, vagy más feladatot kap... Újabb kártya: "Barátod beköti a szemed, választ maga mellé másik két fiút. Mindhárman belédhatolnak. Melyik volt a barátod?"

Már meg sem lepődök, ezen a szinten ez várható volt. Csak ne kellene választanom. Imi és Roland. Roland a közös ember, hiszen Anitának is ez a "feladata". Nem tudom, hogy sajnáljam vagy irigyeljem. Mindenesetre Roland sokkal jobban viseli a dolgot, mint én, ráadásul látszólag én is túl vagyok a "holtponton". Látszólag.

Imi a kezdő ember, Roland közben Petránál az első, így nálunk Ő az utolsó, hogy kifújhassa magát. Imi a mellek cirógatásával kezdi, aztán a kulcscsont puszilgatásával és a fülcimpa harapdálásával folytatja, majd szájon csókolja páromat. És az én menyasszonyom visszacsókol. Imi dohányzik, így egyértelmű, hogy ez nem én vagyok, de az én részeg kis barátnőmet ez most nem érdekli. Aztán a mellek csókolgatása következik, majd egy kis puncinyalás, leheletnyi ujjazás, és már ott leng Imi farka kedvesem bejáratánál. Finoman hozzáérinti farkát, amitől a kelyhecske összerándul, majd eltávolodik, így játszi kicsit. Párom közben izeg-mozog, csúszik lefelé, hogy mielőbb megkaphassa jussát. Aztán megkapja. Nedves barlangjába váratlanul tövig hatol Imi, párom a meglepetéstől levegőt is elfelejt venni, aztán Imi kijjebb csúszik, és kezdi a tili-tolit. Elhomályosul a szemem, kicsit szédülök. Fejemet a kezembe hajtom, nem nézek oda. Egyszer csak Zoli megveregeti a vállam: "Te jössz!" Hideg a kezem az izzadástól. Felállok, megyek. Lassan előveszem a farkam, húzogatom, hogy álljon egy kicsit, majd minden teketória nélkül beléhatolok. Imi jól kitágította, alig szorít. Ahogy néhány lökés után kihúzom a farkam, látom rajta Imi spermájának csillogását. Remegő lábakkal folytatom, de nem tudok "elélvezni". Barátnőm viszont igen, érzem, ahogy hüvelye ritmikusan összeszorul farkam körül. Megvárom amíg lecsendesedik, abbahagyom. Roland már vár a sorára. Odasúgja, hogy nagyon jó a lány, Petránál visszafogta magát, úgyhogy most majd megkapja a kicsike. Aha, mondom. És kezelésbe veszi. A melleit markolássza, sikosítót ken rá, ujját szopatja. Elkezdi nyalni a punciját, de érezve a sperma ízét, hamar abbahagyja. Négykézlábra állítja páromat és hátulról hatol belé. Kedvesem szereti ezt a pózt, domborítja a fenekét, púposítja a hátát, Roland a melleit markolássza, keféli vadul, majd lassít, felegyenesedik, és a popsilyukat kezdi nyálas ujjával izgatni, közben farka lassan jár ki-be. Aztán a kisujja kezd elmerülni párom szűz ánuszában. A kisujj után a mutatóujj, majd mellé a középső ujj következik, a lökések is egyre vadabbak. Szerencsére Rolandnak nincs elég önfegyelme, ezért elélvez, és nem kell végignéznem, hogy dugja meg barátnőm fenekét. A kitágult punciba be lehet látni. Látom, ahogy lassan, ritmus nélkül össze-össze húzódik, közben folyik ki belőle a sperma, le a combokon a matracra. Párom lassan összekuporodik, nem mozdul. Fáradt lehet, részeg és kimerült.

Reggel a matracon ébredünk, én a szokásos módon hátulról ölelem át. Mire felébredek, Imi és Petra már ébren vannak, pakolásznak. Párom is felébred ahogy megmozdulok. Másnapos, fáj és nehéz a feje, csak pislog. Valószínűleg most tudatosul benne, hogy mi is történt az éjszaka. Tétován felkel, felöltözik, annyit mondd, hogy visszamegy a kempingbe. Megyek vele.
Egész úton egy szót sem szólunk, pedig szikrázóan süt a nap és csiripelnek a madarak. A kempingben lezuhanyozunk, majd elkezdek sátrat bontani, Ő pedig elmegy kenyérért, sajtért és ásványvízért.

Egy mozdony roncsolta szét, alig lehetett felismerni. Nem tudom, hogy nekem van-e más választásom.