Kell ismernem a zenéjét, ha szexelek vele?

Ez a kérdés először akkor merült fel bennem, amikor egy fiúzenekar egyik tagja merült el bennem egy sportcsarnok egyik izzadt tréningruha-szagú öltözőjében. Az ő zenéjét konkrétan nem is ismertem. Valamikor hajnalban értem haza és felírtam az éjjeliszekrényemen lévő noteszba, hogy legalább a slágereiket hallgassam meg alkalomadtán.


Ja, adódik a kérdés, hogy miközben épp megdug valaki, miért ilyeneken gondolkodtam. Annyira nem volt szar a srác, hogy ne figyeljek rá, viszont én nem voltam józan. Ez már abból is kitűnik, hogy egy olyan zenésszel keféltem éppen, akinek nem ismertem egyetlen számát sem. Részegen pedig nem tudom értékelni a szexet. Vagyis jó az, kellemes meg minden, de akármennyit erőlködik is szerencsétlen partnerem, nekem bizony maximum kellemes lesz. Élvezni soha nem fogom.

Abba a bizonyos sportcsarnokba egy buliból mentem - inkább menekültem. Megváltásként értékeltem, hogy hívott a barátnőm, menjek érte, mert unja a pasiját. Taxival mentem persze. Mint említettem, ittam. Sokat. Mert a buli iszonyatosan lapos volt. Bacardi-pajtival szórakoztattuk egymást. Mikor ő kiürült, jött a telefon. Barátnő koncerten én meg részegen. Nem túl jó ómen a találkozáshoz, de ha menteni kell, hát mentek. Bevergődtem valahogy a helyre, a kabátomat se adtam le, gondolva, hogy megyünk máris. Aztán mire megtaláltam a csajt, a barátja már a torkáig dugta a nyelvét és épp azon kísérleteztek, hogy hogyan keféljenek ruhástól a táncparketten anélkül, hogy kihívnák rájuk az erkölcsrendészetet. Menteni mentek ha kell, de felhevült párocskát semmilyen körülmények között sem zavarok meg. Tébláboltam kicsit, majd észrevettem, hogy ismerős biztonsági őr van az öltözőfolyosó ajtajában. Kis híján a karjába estem, mire odabillegtem hozzá tűsarkaimon. Nettó 40 másodperc beszélgetés után már terelt is befelé. Nem magyaráztam el neki, hogy most aztán tényleg nem úgy jöttem ide, hogy legyen keresnivalóm az öltözőkben. De ha már bent voltam levettem a kabátomat és leültem egy székre. Épp apró után kutattam a mikroszkopikus méretű táskámban - tudja valaki, hogy képes eltűnni bármi is egy cigis doboznyi szarban? -, amikor bevonult a banda. Méterekről kiszúrom a zenészeket. Még akkor is, ha nem ismerem őket. Na jó, az adott helyzetben segített az is, hogy egy koncertnek volt épp vége és én az öltözőfolyosón tartózkodtam. Talán az illendőnél kissé tovább bámultam őket. Gyanítom megpróbáltam azonosítani a fiúkat. Ezt követően van pár percnyi homály a történetben. Legközelebb akkor találkoztam a srácokkal, amikor elindultam telefont keresni - buliba és koncertre akkor még nem vittem mobilt, leginkább azért, mert nem fért volna el a táskácskáimban - és sűrű bocsánatkérések között hátráltam ki az öltözőjükből. Na, ekkor láttam meg úgy igazán az egyiket. Szép fiú volt. Még ma is az, gyanítom. Megszakítottam a kihátrálásomat és odaléptem hozzá azzal, hogy elkérjem a mobilját. Megkaptam és bepötyögtem a megszokott taxi-társaságom számát. Mielőtt rányomtam volna a hívás gombra megkérdeztem a srácot, hogy hívjak-e taxit vagy majd csak később. Mentségére legyen mondva, csak kicsit látszott rajta, hogy csodálkozik. Azt azért nem hiszem, hogy én lettem volna az első gruppi az életében, de nem a több századik voltam, az tuti. Később. Visszakapta a Nokiát és odaszólt az egyik társának, hogy elmegyünk inni valamit. A folyosón közöltem vele, hogy én inni ma már biztosan nem fogok, meg lassan haza is kellene érnem, hogy másnap tudjak menni dolgozni.

Na, innen számítva nagyjából 6 perc múlva merült fel bennem az ominózus kérdés. Nem teketóriázott. Elmentünk a folyosó végére, benyitott egy ajtón, egy pillanatra felkattintotta a villanyt, megállapította, hogy üres és már a falhoz is nyomott. Fikarcnyi gyengédség nélkül smároltunk. A romantikus filmekben nagyon bűbájos ha a csókolózó pár egymást vetkőzteti, de a valóságban csak akkor valósítható meg, ha lassan és érzékien haladunk a végkifejlet felé. Ebben az esetben erről szó sem volt. Szóval miközben nyelvcsatáztunk ügyesen kigomboltuk magunkon amit ki kellett, lehúztuk amit le kellett és csak annyi időre húztam el tőle a számat, hogy szóljak neki, szakítsa el a harisnyanadrágomat, mert én ugyan ki nem csatolom a cipőm bokapántját, hogy levegyem. A bokáig tolt nadrágot/harisnyát/akármit meg ki nem állhatom. Nem combfixet vettem fel, nem koncertre készültem, na. Amint ezzel végzett már teljesen tettre készen simult a kezembe. Nem volt kiemelkedően nagy vagy kis farka. Nem volt túl vastag se. Teljesen normál kategória volt. Szeretem a normál kategóriát. És azt is nagyon szeretem, ha abban a pillanatban amint megfogom egy pasi szerszámát nem akar azonnal guggolásba nyomni, hogy szopjam le. Olyankor maximum egy pár puszit kap a hímtagjára, a szopást tőlem örökre elfelejtheti. Hát ő nem akart sehova se lenyomni, úgyhogy egy kis idő múlva magamtól guggoltam le. Nem tudok mélytorkozni. Nem akartam soha megtanulni, mert igazán nem szeretek szopni se. Csak azzal izgat fel, akit szeretek. Vele is csak néha. Ettől függetlenül egy volt pasimmal alaposan kitanultam minden csínját-bínját. Hetekig gyakoroltam, minden megkérdeztem tőle. Szóval ha akarok, akkor nagyon jó vagyok. Ja, és persze ez azért is nagyon praktikus, mert ha szájjal húzom fel a gumit, akkor elmarad a hiszti miatta. Többnyire. Ennél a srácnál is elmaradt. Abban a pillanatban, hogy a gumi a helyén volt felhúzott, megfordított, az egyik lábamat felraktam egy padra és már bennem is volt. Nem áltatom magam azzal, hogy érdekelte, hogy élvezem-e. De azért kedves volt tőle, hogy próbálkozott. Majdnem jó helyen simogatta dugás közben a csiklómat. Mikor gyorsult az üteme és ritkult a levegővétele megajándékoztam egy profi színlelt orgazmussal, úgyhogy nyugodtan élvezhetett el alig egy perccel később. Az utolsó remegése után kis idővel elhúzódtam tőle, megfordultam, a nyakába fúrtam a fejem és közben óvatosan levettem róla az óvszert. Igen, ezt én szoktam csinálni. Leraktam a padra, közben visszaigazítottam a tangámat a helyére és épp a szoknyámat akartam visszahúzni, amikor megmarkolta a fenekemet és keményen szájon csókolt. Percekig csókoltuk egymást, csak akkor húzódtam el tőle, amikor bizonytalan mocorgást éreztem a combomnál a farkától. Nyomtam egy puszit a füle alá és rendbe hoztam a ruhámat. Elköszöntem tőle és kimentem.

5 perc séta után találtam egy taxit. Otthon a lakótársam fogadott a konyhában, a hűtő előtt állva. Még mindig szerelmi bánata volt, úgyhogy lekvárt evett evőkanállal. Megint megkért, hogy legközelebb vigyem magammal "vadászni". Megint megígértem neki. És tudtam, hogy soha nem fogom elvinni. A csillámport a "sztárok" és "sztárocskák" nem adják ingyen. Annál ők sokkal önzőbbek. Kevesen vannak akik lelkiismeret furdalás nélkül képesek megfizetni az árat.

Másnap meghallgattam a zenekar pár számát. Soha nem mentem el egy koncertjükre se. A sráccal se találkoztam többé.