Történetek

Gizi néni két élete.

Gizi néni nem tudott dorombozni. A szájába vette ugyan a szerkezetet, de hát felül egy szemfoga volt ám nem ugyanabban a sávszélességben ahol alul a másik.
Riporter növendékünk kispilázott hozzá, mert hírek terjengtek, a vénségnek jó mesélőkéje, mondandójának kéje van.
Volt néhány csirkéje is.
A trieszti kaland:/promóció/

A nő igényes bakancsban ment fel a toronyba, a kerengőkön pihegve hala DT t át, mert minden csak összetétel kérdése- mondta kompatibilis hüvelyével.
- Itt épp evolúcionálok!- ripakodott rá a férfire, aki merev vágyát a tenyerébe játszotta és megkérte, hogy az előbőrt ujj wellnesz gyakorlatokkal kellősítse.
A várablakban laza csuklómozgással, hímjének ékességét belesütötte az alant elterülő utcák történéseibe.
- Az ózonlyuk miatt már nem vagy olyan termékeny, mint régen- nyalta meg Morgána a pajzán száját és ügyesen elhajolt a spricc elöl.
Sajnálta az arra járókat kik kaszákkal a vállukon igyekeztek az életmezők felé. Elbúcsúztak nemrég az előszobában, hitvesük hetek óta szorosan összezárt combjaitól. A nejek ennyire féltek a házasság ot romba döntő hüvelyi mozgásoktól. Látták Mogorviusz lovagot a toronyban amint női kéztől irányítottan a magját veti a megnyíló táj békés arcába. Morgána az elszabaduló spermák röptének ívét kísérte figyelemmel.
- Irigy én benneteket, titeket ti világ!
Mogorviusz lassan lehernyózódott az alátartott szolgai női tenyérbe Az most izgatottan írni kezdett rá, a maga alattomos bőrkörbekerülő betűivel a vessző paláston, egészen addig,míg a különös élő palatábla megint harci kakasként felmerevedett. Nehéz feladat volt írni a váltakozó nagyságú felületre.

- Gyík te, gyík te. Rá-ró. –Fejezte ki íráskényszerét az alant elhaladó ki szemébe húzott kalappal nem volt más. mint maga J.Joyce. Ő már tudta a reggelről hogy egyre fényesedik, majd rá nappal jő egy befejező csípő mozdulattal. A saroglyában egy kézirat ( ta-ta-ta-tam) dobolgatott türelmetlenül a szekérderékon.

- Nem kaszálhatok, mert elszívja az erőmet a nyél amit fogok és el is tette a brét melyet eddig fenyegetően egy satnya bokorra irányított, miközben sárga irodalmat zúdított a levelekre.
A távolban egy fehér vitorla, a közelben egy beszélő nyúl takarta el a szemét vissza hőkölve a locsoló Joyce-i látványosság kellemetlen képétől.
A lánghitű nyúl először a seggére csapta a füleit majd pörögve tovaugrándozott.
Ha a karja jó, elteszi a fütykösét J.Joyce, ha nem, megkér rá egy arra járót ,szép szókkal.
Mogorviusz elsülve de díszbe öltözött szívvel egy kis fűszálat rágogatott gondolkodó boci módon

LENN MÁR ÖSSZEÁLLT A BIZOTTSÁG HOGY MEGVIZSGÁLJA AZ ELPRECCENÉS KÖRÜLMÉNYEIT.

Bírálták Morgána előbőrön végre hajtott hányaveti figurázását. Többen kifogásolták hogy a mohó várúrnő olykor - olykor teljesen visszahúzta a bőrt a makkról. Hiba volt még tenyerének hold dombjával izgatóan megrezegtetni a helyezkedni készülő heréket.
A tenyerével hüvelyi érzetet kelteni.
Hiba volt Mogorviusz hasára fésűt helyezni és az arra illesztett selyempapíron dúdolni. Pedig tudta mily érzékeny a lovag, Madonna , Rod Wallopper című számára. Ezért ellőtte magát az első refrénnél. Megcsuklott a hangja, csak nyöszörgött és kiadta fehér nedves lelkét.