Barátságból szerelem

Daniel egy átlagos 16 éves diák a gimnáziumban, azonban van egy dolog, amiben mégis nagyon különbözik a többi fiútól. Hosszú ideig depressziós volt, amiért ezzel kell élnie, de végül beletörődött, hogy ő igenis meleg. Azonban ezt csak magának merte bevallani, ami érthető. Emiatt viszont továbbra is sokszor volt maga alatt és sírt, mert úgy gondolta, hogy ezt csak ő fogadja el, senki más. Az ráadásul rátett még egy lapáttal, hogy az iskolában nincs olyan hely, ahol nem látna turbékoló szerelmeseket (kivéve a mellékhelyiséget).

Egyik délután annyira depressziósan ment haza, hogy azt egyből észrevette az anyja, aki meg is kérdezte, hogy mi a baj, de Daniel egy szóval elhárította a kérdést.
Aznap este eldöntötte, hogy másnap elmondja a haverjainak, azt remélve, hogy megértik, hogy igenis élnek köztük melegek. Azonban amint belegondolt, hogy mi lesz, ha nem értik meg, egyből rájött a sírógörcs. Egész éjjel sírt, mert titkolózni se akart, de azt se akarta, hogy a továbbiakban az iskolatársaktól való félelemmel kelljen élnie. Azt viszont már régebben eldöntötte, hogy ha eljön a pillanat, hogy nem bírja tovább magában tartani, ki lesz a legelső, akinek elmondja: a legjobb barátja és egyben a szerelme is, Jake.

Másnap reggel megint a sírógörcs kerülgette, azonban tudta, hogy ha most elkezd sírni, akkor nem fogja tudni abbahagyni, ezért inkább elfojtotta. Épp indulni készült, amikor valaki kopogott az ajtón. Óriási meglepetés érte, mikor kinyitotta. Jake állt ott, aminek nagyon megörült, hogy nem kell egyedül mennie a suliba. El is indultak a suliba, azonban Daniel elkezdett könnyezni. Jake észrevette, hogy valami baj van, azonban Daniel nem mondta el, miért sír, és gyorsított a tempón. Ekkor Jake megfogta a karját és megállította.
-Daniel, tudom, hogy baj van. Nem mondhatod, hogy nincsen baj, mert sírsz.
-Tényleg nincs baj.
-Figyelj, nekem bármit elmondhatsz. Legjobb barátok vagyunk, megértük egymást.
-Jó, tényleg van valami, de erről nem akarok beszélni. Legalább is MÉG nem.
-Jól van, de ezzel nem úszod meg. Előbb-utóbb el kell, hogy mondd valakinek, különben sokkal rosszabb lesz neked.
-Tudom, és el is akarom mondani neked, de nem most és nem így.
Hogy megvigasztalja a barátját, Jake szorosan átölelte, hogy megértesse vele, hogy ő rá bármikor számíthat. Danielt ez nagyon megnyugtatta, fél perc múlva már önfeledten nevetgéltek.

Amikor beértek az iskolába, Danielnek eszébe jutott, hogy otthon felejtette a tornazsákját, ezért kénytelen volt utcai ruhában tesizni. Jake azonban tudott adni neki egy rövidnadrágot, amit Daniel el is fogadott. Érezte a nadrágon, hogy már párszor rajta volt a barátján, de ez kicsit sem zavarta.

Elég fárasztó óra volt, ezért miután vége volt, mindenki ment mosakodni, Jake viszont levette előtte a pólóját. Amikor már volt szabad mosdókagyló, elment megmosakodni, majd mikor kijött, Daniel szinte elolvadt a látványtól. Ahogyan a vízcseppek lecseppennek Jake mellkasára, majd legördülnek izmos felsőtestén. Hihetetlen látvány volt. Azonban Jake gyorsan öltözik, és Danielnek is át kellett öltöznie, és visszaadni a rövidnadrágot.

Miután felöltöztek, Daniel visszaadta a nadrágot, majd megköszönte, és indultak is a következő órára. Daniel azonban a wc-be vette az irányt, majd kitört belőle a sírás. Jake észrevette, hogy valaki hiányzik, el is ment megkeresni. Mikor megtalálta, szörnyen nézett ki Daniel. Ott ücsörgött a sarokban és csak sírt és sírt. Hála Jake ,,szuperképességének’’ ismét sikerült megnyugtatni Danielt, aki megígérte, hogy megpróbál többször nem kiborulni, amit sikerült is betartania… Egészen hazaérésig.
Amint hazaért a suliból, egy levelet talált az íróasztalán.
,,Daniel,
Sürgősen el kellett mennem itthonról. Egy hét múlva jövök csak haza. Van kaja a hűtőben, de 4-5 nap múlva már inkább ne egyél belőle. Hagytam egy kis pénzt a szekrényedben, hogy be tudjál vásárolni. Tartsd rendben a házat, ha gondolod áthívhatod egy-két barátodat erre a pár napra, hogy ne legyél egyedül.
Puszi,
Anyu’’
És ekkor törött el a mécses. Óriási zokogás tört fel belőle. Valaki kopogott az ajtón. Remélte, hogy hamar el tudja zavarni, azonban Jake volt az, akit ezúttal nem sikerült elzavarni. Bár ő nem örült ennek, de legalább tudta, hogy van valaki, akire mindig számíthat.
-Nézd, Daniel. Ez már túlmegy minden határon. Nem fogom hagyni, hogy itt sírdogálj. Ha tetszik, ha nem, maradok.
-Menj el, most egyedül akarok lenni.
-Daniel! Most nem fogok elmenni. Akár tetszik, akár nem, most maradok. Mond el inkább, hogy mi a baj. Hidd el, hogy sokkal jobban fogod érezni magad.
-De…
-Semmi de! Nem bírom nézni, ahogyan tönkreteszed magad. Mond el, úgy sokka…
Daniel vett egy nagy levegőt, majd szájon csókolta Jaket, aki nem tiltakozott. Ezen nagyon meglepődött Daniel, hogy Jake nem hárította el a csókot, de tudta, hogy nem lenne szabad, így abbahagyta.
-Bocsi. Nem akartam. Csak tudod, annyira szeretlek, hogy az már fáj.
-Ne kérj bocsánatot. Inkább csókolj meg újra.
És újra megcsókolta.
-Jake meleg. És úgy tűnik ő is kedvel engem – gondolta Daniel, aki ennél boldogabb nem is lehetne.
-Na, ugye, hogy jobb?
-Sokkal. Egyszerűen csak féltem, hogy mit fogsz szólni hozzá.
-Mondtam, hogy nekem mindent elmondhatsz.
-Tudom, de ez akkor is más. Viszont akkor… Ezek szerint te is meleg vagy?
-Ha nem lennék meleg, akkor hagytam volna, hogy megcsókolj? Már nagyon régóta álmodozom arról, hogy több legyen köztünk, de nem gondoltam volna, hogy ez valóra is fog válni.
-Én se gondoltam volna. És az a legszebb az egészben, hogy két perce még azon gondolkoztam, hogy miért vagyok még életben. Most meg nem is lehetnék boldogabb.
-Nekem is ez eddigi életem legszebb pillanata.
-Figyi, Anya nincs itthon egy hétig és enyém az egész ház. Nem lehetne hogy MIÉNK legyen a ház erre az egy hétre?
-Az nagyszerű lenne.
Ismét elkezdtek csókolózni, ez a csók viszont annyira forró volt, hogy 2 perc múlva már a hálószobában voltak.
Miután kiélték vágyaikat, megbeszélték, hogy ők mostantól együtt vannak, és ezt vállalják mások előtt.

Másnap kézenfogva mentek iskolába, és kicsit sem bánták meg, hogy megtudták a haverok és a család, hiszen az igaz barátokat nem érdekli, ha valakiről kiderül, hogy meleg, hiszen eddig is jól el voltak, eztán is jól el lesznek, a család pedig mindig is család marad.