A születésnapi ajándék

Pont a 18. születésnapomat ünnepeltük.
Hatalmas családi összejövetel, és az első születésnapom, amikor nem vagyok egyedül. A barátommal (Zolival) több mint 5 hónapja jártam már, de még nem feküdtünk le egymással. Ami addig a napig volt köztünk, nem volt komolyabb szenvedélyes vad csókoknál, gyengéd simogatásnál, és összebújva alvásnál. (Ez persze csak a jól bevált "barátnőmnél alszok" story beadása után történhetett.)
Éreztem, hogy ezen változtatnom kell. 1-2 nappal előtte mondtam neki, jöjjön el a vasárnap ebédre, mert be szeretném mutatni a családomnak. A kapcsolatunkról csak a húgom és a bátyám tudott, a szüleim nem. Ez így is lett. Eljött aznap szépen be is mutattam mindenkinek. Persze a család nagyon megörült annak, hogy végre 18 éves koromra bemutatok nekik valakit. Persze mindenki egyből össze is házasított minket, és persze hallgathattam az olyan bunkó beszólásait a bátyámnak, hogy mikor lesz az esküvő?
Apum fél délután faggatta a drágámat. Este felé lassan elkezdtek fogyni a vendégek. Apumtól megkérdeztem, hogy ott aludhatna-e ma nálam Zoli. Ő csak annyit felelt mosolyogva, hogy nem kényelmes a kanapé a nappaliban, de ha elférünk valahogy a szobámban, akkor megengedi. Ennek nagyon megörültem és a nyakába ugrottam.

Kósza gondolatok támadtak rögtön a fejemben. Zoli épp bátyámmal beszélgetett, amikor a karjaiba bújtam. A fülébe súgtam, hogy ma itt alhat nálam. Bátyám kiborult, hogy ha már sugdolózni kell, akkor nehogymár őmiatta csináljuk és kettesbe hagyott minket. Szép lassan esteledett, kiültünk a kertbe megnézni a naplementét. Olyan boldognak éreztem magam, mint még soha. Tudtam hogy eljött a nap, hogy odaadjam magam neki. És ő ebből mit sem sejtett. Amikor nem láttak minket a szüleim mindig lopott 1-1 csókot. Sokáig kint beszélgettünk a kertben és csak arra lettünk figyelmesek, hogy a házból már semmi fény sem szűrődik ki.

Halkan felmentünk a szobámba. Leültem az ágy szélére, és magam mellé húztam. Megfogtam a kezét, és elcsukló hangon csak annyit bírtam mondani, hogy: Akarlak!
Válaszul egy olyan forró csókot kaptam, hogy szinte megrészegültem tőle. Óvatosan lefejtettük egymásról a ruhát. Amikor a csípőmre tette a kezét és magához húzott, éreztem, hogy innen már nincs visszaút. Mindig féltem ettől a pillanattól. De a vágy felülkerekedett mindenen. Éreztem hogy a szája vándorútra kelt a testemen, finom puszikat lehelt a nyakamra és csak haladt lefelé. Ekkor finom bizsergés lett rajtam úrrá. Óvatosan megszabadított a bugyimtól, és tenyerébe vette a puncimat. Megkérdezte hogy biztos akarom-e. Hozzátette, hogy ő tud várni...

Ahogy láttam a férfiasságát a boxerjén keresztül, megjegyeztem mosolygós pillantással lefelé nézve: Látom! Elég kínosan érezte magát emiatt. Egy-két forró csók kellett, neki hogy teljesen el tudjon lazulni. Ezután újra elindult a szája lefelé, finoman szívogatta a mellbimbómat, apró köröcskéket rajzolt a nyelvével az egész testemre. Amikor a nyelvét a köldökömbe dugta összerezzentem. És csak haladt lefelé. A nyelve hegyével épphogy csak megérintett a csiklómat, amikor már levegőért kapkodtam. Finoman nyalt, milliméterről milliméterre haladt. Amikor a nyelve elindult befelé, a kezemet összekulcsoltam a tarkóján, és játszottam a hajával. Nagyon közel kerültem a csúcshoz. A pajkos nyelve elindult felfelé, végig a puncimon, egyenesen a köldökömig, végig a két mellem között, és a nyakamon egy cuppanós pusziban végződött az útja.

Elővette a gumit és felhúzta. A puncim bejáratához ért a végével, amikor újra megkérdezte, hogy: Biztos?! Apró mosollyal összekulcsoltam a fenekén a lábam és óvatosan magam felé húztam. Végig a szemembe nézett, és félig már bennem volt amikor megkérdezte, hogy nem fáj? Egy könnycsepp szökött a szemembe, de nem csak a fájdalomtól, hanem a gyönyörtől, és attól hogy érezhetem magamban a lüktető férfiasságát. Óvatosan tövig belém nyomta. Olyan érzésem támadt hogy sikítanom kellene. Éreztem, ahogy a kezét a csípőmre teszi és óvatosan mozgatni kezd. 3-4 perc után nem kaptam levegőt, megfeszült az egész testem, pont akkor kezdett el gyorsítani. Gondoltam magamban itt a vég! Neki még kellett egy kicsi, hogy elmenjen.
Ekkorra minden fájdalmam eltűnt, szinte folyt a könnyem de a boldogságtól és a gyönyörtől. A derekam alatt összekulcsolta a kezét, és vadul csókolta a melleimet. Amikor elment, egy kicsit megharapott. Utána hosszú percekig csókolóztunk. Mintha megszűnt volna körülöttünk az idő. Még hosszú percekig puszilgattuk egymás arcát, mire elaludtunk...