A szakács

- Szia! - kezdte a főnököm, alighogy felébredtem. - Be kéne jönnöd, mert Mariann lebetegedett.
- Oké..- bár nem értettem mit mondott, annyi világos volt, hogy mennem kell.
Össze szedtem magam, kimásztam az ágyból, sminkeltem és elindultam. Mire odaértem mindenki várt rám az ajtóban...senkinek nem volt kulcsa, csak nekem. (Egy kis étteremben dolgozom, ami hétvégén diszkóként funkcionál).
- Sziasztok!
- Kicsit nyúzott vagy!
- Tegnap éjjel dolgoztam. hétre értem haza és most kilenc óra. Csodálkozol?
- Ja igen, ő az új szakács, Attila.
Bemutatkozás után kinyitottam, és főztem három kávét. Gyorsan telt a szombat délelőtt, bár nem voltak sokan, de jókat beszélgettünk. Amint kettesben maradtunk újdosült szakácsunkkal, nem sokat teketóriázott, és belekérdezett.
- Neked van pasid?
- Nincs. Miért kérdezed?
- Csak arra gondoltam, hogy esetleg... elharapta a gondolat végét, mert Szilvi visszajött. A téma nem került elő egészen este kilencig. Az esti bulira készülődtem az öltözőben, amikor hallottam, hogy valaki kopog. Azt nem tudom mióta de kitartó lehetett, a tus alatt álltam, nem sok mindent hallottam.
- Gyere! - Attila lépett be az ajtón. Egész nap vibrált köztünk a levegő, és természetesen még a vendégeknek is feltűnt.
- Nem fejeztem be, amit mondani akartam neked délután.
- Hallgatlak! - Míg arra vártam, hogy elmondja mit is szeretett volna kihozni a dologból, egyre jobban elmerültem a saját elmélkedésemben a zuhany alatt. Amire rájöhetett, mert míg mondta, hogy hát, esetleg, talán nem nagyon reagáltam. Egyszer csak elhúzta a zuhanyfüggönyt, és ott állt előttem félmeztelenül. Jobban nézett ki, mint gondolni mertem volna.
- Néha válaszolhatnál!

De onnantól kezdve csak a testem válaszolt neki, minden feltett kérdésre. Berántottam a zuhany alá, ő rögtön tudta, hogy mit kell tennie. Megcsókolt lágyan, szelíden, de minden vágya benne volt, ahogy hozzám ért és magához húzott, még közelebb akart tudni magához. Minden porcikájáról tudni akartam, hogy most itt az enyém, és senki másé. Lassan lefejtettem róla a rövidnadrágot, és a boxert, elém tárult a hatalamas szerszáma.

Aztán kivette a kezemből az irányítást. Amit nem is bántam annyira, mert remegtem az izgalomtól, és ez még jobban feltüzelte.
Megcsókolt újra, a falnak szorított, végigcsókolta a nyakam, vállam lassan, őrjítően lassan, kihagyva a pinám minden szegletét, és haladt lejebb a combomon. Megőrültem. Úgy kívántam mint még senkit sem, akartam, hogy a nyelvével kényeztessen. Elindult a combomon felfelé, és hirtelen belenyalt. Majdnem összecsulottam. De tartottam magam. Ott álltam, terpeszben teljesen meztelenül a forró víz alatt egy idegen pasival, aki minden eddiginél jobban feltüzelt. Olyan lassan kezdte ahogy csak tudta, de nem bírt ő sem magával egyre gyorsabban nyalta a csiklómat, és majdnem elélveztem amikor hirtelen a feldugta a nyelvét, a hüvelyembe és körözött vele.

Hihetetlen volt fél perc sem kellett, és a gyönyörrel átitatott kéj elöntötte a testem. Tudta, érezte, és gyorsabb tempóra váltott. A nyelvével dugta a pinám, a hüvelykújjával a csiklómat izgatta. Hatalmasat élveztem. Felállt és megcsókolt. Éreztem a sós-édes ízt, a saját nedvemet. Letérdeltem elé. Én is adni akartam neki. Kezembe fogtam a legnagyobb férfi szerszámot a mivel valaha is dolgom volt. Visszahúztam a bőrt és szopni kezdtem, lassan. Játszottam rajta a nyelvemmel. Lassítottam, majd hirtelen mozdulattal a torkomra engedtem. Nyögdécselt, ordítani tudott volna.

Megint kiengedtem, szoptam erősen, aztán gyengéden, és visszaeresztettem a torkomba (imádok szopni). Erre ő felrántott, neki vetett a falnak, a derekára kapott és belémhatolt. Gyorsan, ellentmondást nem tűrően. Dugott. Erősen, hatalmas lökésekkel. Nem tudom meddig csinálhattuk, megállt az idő. Katartikus élmény volt ez az orgazmus, amit vele éltem át. Nincs rá semmilyen szó, ami kifejezné. Rámterített egy törölközőt, felöltöztünk, sminkeltem, és kimentünk a többiekhez a pultba. Mindenki tudta, vagyis inkább hallotta. Ránéztem az órára, éjfél volt. A vendégeg már szállingóztak befelé. Nem vagyunk együtt, de összejárunk. Nagyon köszönöm neki. Senkivel nem volt még ilyen jó.