A motoros srác 2.

Mint egy fadarab feküdt az ágyon. Annyi sperma volt benne és körülötte, hogy annyiból több futballcsapatot fel lehetne állitani, persze a szükséges 9 hónap meg jónéhány év elmúltával. Minden mozdulatára undoritó cuppogó hang hallatszott, ezért inkább mozdulatlanul feküdt. Az elmúlt órák jártak a fejében.Vajon mennyi idő múlhatott el?  A nap már nem sütött be az ablakon, de még fényes nappal volt. Pontban tizkor indultak a sráccal, talán egy óra vgy még annyi sem volt az út. Megérkezésük után azonnal bementek a főnökhöz, néhány perc után megtudta mi a tervük... aztán a neki adott 10 perc...majd a sztriptize. Azon csodálkozott a legjobban, hogyan sikerült neki olyan eredményes vetkőzést bemutatnia. Mert jól csinálta, az kétségtelen. Ha nem lenne ilyen kétségbeejtő helyzetben, nevetne ezen. Ő, aki világ életében inkább visszafogott, szinte szemérmes volt.

Ezen elgondokozott: világ életemben? Hát mielőtt Johannal találkoztam, mindenképpen. Vele fodult meg minden. Azt hogy nős, csak későn tudtma meg. Akkor, amikor már beleszerettem, és bármit megettem, amit csak kért. Malac dolgokat, erkülcstelen dolgokat, vad dolgokat, amikre előtte gondolni sem mertem. Johann kihozta belőlem a rosszabbik énemet. Nem is kihozta, megalkotta. Szisztematikusan felépitett. Olyan dolgokat csináltatott  velem, amiket még Krisztának sem mertem elmondani, pedig már emberemlékezet óta a legjobb barátnőm és mindent tudunk egymásról. Mindent, kivéve a Johann által kért dolgokat. Például a hétvégét Johann barátjánál a présházban. Johann szerette a bort, olyankor mindig nekem kellett vezetni. De akkor alig ivott. Nekem viszont a barát minden borát végig kellett kóstolnom pincében. A könnyűt, az édeset, a vöröset. Amikor fölmentünk a napra, egy pillanat alatt lerészegedtem. Johann nevetett rajtam és beleültetett a hatalmas hintaágyba a barátja mellé majd azt mondta hogy igazán megköszönhetném ezt a finom borkóstolót. Készségesen és elég részegen helyeseltem, hogy persze finom volt és köszönöm szépen... erre a barát szó nélkül odafordult, elkezdett csókolni és a pólója alá csúsztatva a kezét megmarkolta a mellemet. A meglepetéstől szinte megbénultam, aztán el akartam  tolni a barátja kezét, hogy felugorjak azaz hogy feltápászkodjak, mert az ugráláshoz túl részeg voltam. De Johann rám szólt, hogy csak maradjak nyugton, ennyit, sőt még ennél többet is megérdemel a barátja, akire mindig számithatott. Hát Johann kedvéért nyugton maradtam. Akkor is, amikor Johann lehúzta rólam a pólót, mert úgy kényelmesebb. Még akkor is, amikor azok ketten elfektettek a hintaágyon, Johann lehúzta rólam a szoknyát, a bugyit, majd egy gáláns mozdulattal azt mondta a barátjának: “Parancsolj. Nagyon jó a csaj!”  És én nagyon jó voltam. Felvéve a ritmus mozogtam alatta, amikor kapkodva, lihegve, durván megdugott. Akkor is, amikor utána keményre kellett szopnom a farkát. És akkor is, amikor a barát szájba dugott... a hajamba markolva tövig ráhúzta a fejem a farkára és a torkomba spriccelte a második, immár kisebb alig spermáját. Majd Johann is kedvet kapott. Visszafektetett a hintaágyra és a szélére húzott. A fenekem pont a szélső vasrúdon volt. Akkor a hasamra forditott, szétnyitotta a lábam. A két combom közé állt és beigazitotta a farkát a szeméremajkak közé, majd két nagyotlépett előre. Az első lépésnél tövig szaladt belém a farka, a másodiknál a hintaágyat is elnyomta. Aztán egyet lépett vissza, a hintaágyat kitartva, belőlem is félig kicsúszva. Majd elengedte a hintaágyat, az visszalendült, engem meg újra felnyársalt a farka. Igy tolta-engedte a hintaágyat, amig belém nem élvezett. Jó szerető volt, sokáig tudta tartani magát. Most is előbb elmentem mint ő. Már nem volt bennem szégyenérzet idegenek alőtt elélvezni. Johann kiölte belőlem. Majd a barátjához fordult:

- Akarsz hintázni? Majd én lököm.

Helyet cseréltek. Kapkodva belém döfte a farkát, Johann elhúzta a hintaágyat majd visszaengedte...újra és újra A barátja izgatottan liheget- Nem sok dolga lehetett nővel. Nagydarab, kövér vörösesszőke ember volt, rengeteg szeplővel. Az egész teste tele volt szeplővel. Nem olyan valaki, aki sikeres a nőknél. Nem olyan mint Johann. Később megtudtam, hogy Johann rendszeresen hozott le neki nőket, amit ő mindig két hatalmas demizson legfinomabb borral hálált meg. Ki volt éhezve. Már a harmadik menete volt bennem egy szűk órán belül, de éreztem hogy megint hamar el fog menni. Te jó ég, ez mennyit bir?  Hányszor fog még belém üriteni?  Legalább el tudnék menni vele, hogy én is élvezzem. Esélyem sem volt rá. Johann még néhányszor lökte a hintaágyat, amikor hatalmasat sóhajtott, a két kezével megmarkolta a hintaágy szélét és

az ágyékához szoritotta. Éreztem, ahogy megint pumpál belém. Nagy volt a farka és kemény, azzal nem lett volna baj, de az egész ember gusztustalan volt. Vagy csak nem voltam elég részeg. Na azon nem nehéz segiteni.

Johannak perverz élvezetet jekentett, ha sokan láttak engem meztelenül, vagy legalább is hiányos öltözetben. Ezért aztán minden alkalmat megragadott, hogy az be is következzen. Engem eleinte nagyon zavart. Hisztiztem százszor szakitottam emiatt Johannal, és százszor visszamentem hozzá. Olyan volt nekem mint a kábitószer. Nem tudtam meglenni nélküle, igy lassan beletörődtem. Kezdetben próbáltam takargatni magam, aztán megszoktam. Mint ahogy azt is, hogy Johann kegyet gyakorolva odaadott azoknak akik begerjdtek rám. Nem mindenkinek, de a legtöbbnek igen. Próbáltam rájönni, minek alapján dönt, de nem tudtam. Volt hogy régi ismerősének nem adott, máskor meg vadidegennek igen. Azt hiszem, élvezte hogy uralkodót játszik. Hogy ő dönti el, melyik halandó vágyakozik utánam hiába, és melyik ak, aki megkaphat egy menetre, vagy rojtosra dughatja a puncimat egy egész éjszaka. Olyankor enyhe bormámorban telt az idő, ittam hogy könnyebb legyen. Aztán már nem kellett az ital. Az is elég volt, ha Johann megsimogatott és a fülembe súgta: “varázsold el”. Utánozhatatlan mozdulattal megsimitotta a mellemet, belecsippentett a mellbimbómba, én meg azonnal benedvesedtem és rohantam teljesiteni amit kért, bármi volt is az. Az övé voltam testestől-lelkestől.

A szeplős nem engedte el a hintaágyat. Az ágyékához szoritva tartotta tovább. Johann ránézett, kacsintott, majd odébb sétált és leült egy székre az árnyékba.

Éreztem, ahogy a szeplős farka még eyget pumpál, aztán lassan kezd oldódni a keménysége. De még nem ment össze, csak puhább lett. a két térdemet behajlitva átfogtam a derekát és még jobban odanyomtam a hintaágyhoz, az ágyékát a testemhez. Megforditottam a fejemet és ránéztem. Meglepődve, hálásan nézett vissza. Megsajnáltam:

- Mozogjak egy picit? Akkor fogsz tudni újra?

-Talán igen - tétovázott egy kicsit - azt hiszem - elmosolyodott - remélem!

Elkezdtem lassan kötözni a medecémmel, a hüvelyizmaimmal me-megszoritottam a farkát. Ezt is Johanntól tanultam. Gésagolyókat vett nekem és meg kellett tanulnom hsználni a hüvelyi izmokat. Addig, amig képes lettem rá hogy mozgás nélkül csak az izmok játékával kielégitsem. Most is az izmokkal játszottam. Közben a sarkammal a fenekét, a végbélnyilását ingereltem. Először megleoődött, összeszoritotta, de aztán hagyta, csináljak amit akarok. Nem tartott sokáig, éreztem hogy keményedik bennem a farka, és hamarosan teljes nagyságában feszitette a hüvelyemet.

-Fordulj meg kérlek. De úgy, hogy közben benned maradok.

- Jó, csak szoritsd tovább is magadhoz a hintaágyat.

Nem ment könnyen, de végül sikerült. Aztán azt akarta, hogy mind a ketten feküdjünk fel megint az ágyra. Egész testével rám feküdt. éreztem szeplős, szőrös mellét az enyémen. Meglepő finoman a fülembe majd, majd azt súgta:

- Még senki sem kérdezte meg, hogy akarok-e újra. Te vagy az első. Szeretném, ha nem csak elviselnél, hanem el is élveznél. És nem csak úgy tennél, mintha. Megteszek mindent, hogy élvezd, csak mondd meg, mit tegyek. Hogy szereted? Keményen, gyengéden, gyorsan, lassan? Hogy?

Nagyon meglepődtem Johann kegyeltjei közül egyetlen egyet nem érdekelt, hogy nekem jó-e. Csak magukkal törődtek, használtak. Majdnem mint egy kurvát.

- Hosszan próbáld meg. Finoman, majd keményen. Felváltva. Amikor úgy érzed hogy mindjárt elsülsz, szóljál, én megakadályozom. És igérem, nem játszom meg. Ha látod hogy magamon kivül leszek, akkor téynleg elélvezutem.

Bólintott. Egy halk “köszönöm”-öt súgott a fülembe, és elkezdett lassan, szinte gyengéden mozogni bennem. Magamba  figyeltem. Mélyen elkezdett egy kis forróság növekedni bennem. Nedvesedtem, már nem csak a belém spriccelt spermától voltam sikos. Éreztem, ahogy nő bennem a vágy első hulláma.

- Markold meg a mellem. Ne finomkodj, markold meg!

Belemarkolt. Az egész mellemet befedte a tenyerével. A mutatóujj és középső ujj hajlatába vette a mellbimbómat és megszoritotta. Kéjes fájdalmat éreztem.

Gyorsabban kezdtem mozogni a medencémmel. Azonnal felvette az iramot. Érezte hogy keményebben kell dugnia. Hatallmas döfésekkel nyomta belém a farkát. Teljesen kkihúzta majd belém vágta. Kezdett elborulni az agyam. tudtam hogy hamarosan elélvezek, csak azért imádkoztam hogy kibirja addig. Nem birta.

- Ha igy folytatjuk, egy percen belül elélvezek - mondta.

“Jajj ne” futott át az agyamon. Lenyúltam az ágyékához és visszahúztam a medencémet hogy kicsússzon belőlem a farka.  Megfogtam és közvetlenül a makk alatt két ujjal összeszoritottam.

- Szólj, ha múlik! - mondtam és drukkoltam, hogy bennem maradjon az izgalom.

Húszig sem tudtam volna elszámolni, amikor megszólalt:

- Most már birni fogom megint egy darabig.

Gyorsan a hüvelyemhez igazitottam a farkát és rányomtam magam.

- Akkor vágtass paripa, vágtass újra.

Nekilódult, mint egy gőzhenger. Nem tudom hogy csinálta, de mintha megvastagodott volna a dákója. Kéjesen feszitette a hüvelyemet, minden döfésénél éreztem egy apró jájhullámot végigszáguldani a testemen. Hatalmas orgazmusom lesz... megint beigazolódik, hogy a nőt a lelkén keresztül lehet igazán orgazmusba vinni. Jó ember ez szegény, csak kicsit nézne ki jobban. Behúnytam a szememet és csak az orgazmusomra koncentráltam. Nőtt bennem a hullám, a vaginám rángani kezdett. A dákója keményen veete a méhszájamat. Lassan elborult az agyam, most már semmi sem állitja meg az orgazmusomat. Mind a tiz körmömet belevájtam a hátába:

- Most! Most spriccelj tele! - mondtam. - Már jön az orgazmusom. Azt akarom, hogy egyszerre élvezzünk el.

- Köszönöm! - súgta a fülembe, és még 3-4 hatalmasat döfött belém, majd egy nagy hördüléssel pumpálta belém az ondóját. Eben a pillanatban felkiáltottam, elért az orgazmus. Görcsbe rándult a testem, a hüvelyem összehúzódott, a dákójára szorult.  Ézertem, ahogy a szűkké vált hüvelyemet fájdalmasan fesziti a dákója, de ez jó fájdalom volt. Belé kapaszkodtam, nem akartam hogy leforduljon rólam. Azt akartam hogy bennem maradjon amig olyan kicsire össze nem megy a szerszáma, hogy magától kicsúszik belőlem. Megértette mit akarok. Rám nehezedett, szinte belepréselt a hintaágyba. Belecsókolt a nyakamba, a fülembe, majd  nyugton feküdt rajtam, amig apró kis szerszáma ki nem csusszant a hüvelyemből. Akkor még egyszer egy “köszönöm”-öt súgott a fülembe, felkelt és szó nélkül bement  présházba.

Johann gúnyosan figyelt minket. Azonnal átlátott rajtam.

- Megfogta valamivel a pici lelkedet, igaz?  Ez nem megjátszott orgazmus volt.

Nem válaszoltam, de nem is várt választ.

- Gyere, csináljunk valami harapnivalót. Jót tesz majd neked, bár az alkohol nagy részét már kimozogtad - vigyorgott.

Nem hagyta hogy felöltözzek. Keritett valahonnan egy apró kis köténykét, azt rám kötötte. Hozzám próbálta. Szinte semmit nem takart, csak még izgatóbban néztem ki.

- Menj, zuhanyozz le. Aztán vedd fel ezt és gyere készitünk valamit enni.

Mire visszamentem, a szeplős is ott volt már. Laza fehér pamuting és nadrág volt rajta. Nem is nézett ki olyan rosszul.