A létközben (Az alku)

Két magányos lélek bolyongott a homályban. Várták, hogy megszülethessenek, és új esélyt kapjanak, hogy folytassák megkezdett útjukat a teljesség felé. Valahogy találkoztak és megbeszélték, hogy a való életben is így lesz. Egyességet kötöttek, melynek célja a tanítás. Az idősebb lélek ezt mondta:

- Utad kezdetén megismerjük egymást, és elkezdődik a leckéd. Valamit látsz majd bennem, megszeretsz, de én nem fogom viszonozni az érzéseidet. Kicsit engedek majd, de ez nekem nem fog jelenteni semmit. Kihasználom fiatalságod, naívságod, szeretetéhséged. Testünk érintkezni fog, de nem foglak szeretni, csak pillanatnyi vágyaim kielégítésére foglak használni. Fájni fog, szenvedsz majd, mindenről én jutok majd eszedbe, szavaim visszhangozni fognak fejedben. Szabadulnál, de én nem engedem. Lesz olyan pillanat, amikor már nem is akarsz menekülni- az emlékeidből fogsz táplálkozni. Én élem tovább az életem, nem fogok veled különösképpen foglalkozni; nem engedlek be az életem folyásába. Nem mondom el titkaimat. Csak egy darabot kapsz belőlem - oszd be jól! Néha hallhatod hangom, ha már nem tudsz mit kezdeni hiányommal. De csak akkor, ha te keresel fel - nekem nem fogsz eszembe jutni. Ha meglátsz az utcán, rádnézek, köszönök, de közömbösen továbbmegyek.

Te ott maradsz egyedül, szívverésed felgyorsul, és már potyognak is könnyeid. Nem nézek vissza, nem törlöm le fájdalmad jelét. Én boldog leszek mással, te pedig nem tudsz túllépni rajtam. Próbálkozhatsz, de egy darabig biztosan nem fog sikerülni. Keresed majd az összekötő kapcsokat, amik rám emlékeztetnek. Azt hiszed, ha azt a zenét hallgatod, mint én, akkor majd közelebb kerülhetsz hozzám. Nem így lesz! Hiányom átjár majd, mint huzat a házon. Soha többé nem rohanhatsz hozzám. Mi nem illünk össze! Ezt már az elején megmondtam, de te nem értetted meg; vagy csak nem akartad. Belekezdtél a játékba, de csak veszítettél vele. Ha átölelsz, én nem érzem azt, amit te. Nekem ez csak fölösleges érzelgősködés. Kérlek, ne foglalkozz velem ennyire!

(Akaratom ellenére) Közel kerülünk majd egymáshoz; de nem kellene. A nyomomban fogsz járni, nem hagylak nyugodni...
De ezzel erősebb leszel. Óvatosságra és megfontoltságra foglak tanítani.
A tömegben az én arcomat fogod keresni...
- Nos, akkor elfogadod a feltételeket?
- Igen.
- Én 7 évvel hamarabb fogok megszületni, mint te.
De most már nem kerülheted el sorsodat és találkozni fogunk. Csak várj türelemmel egész sorsoddal és életeddel - én ott leszek a megfelelő pillanatban. Nem menekülhetsz!!

Juhász Anita