Történetek

Álmomban abban az erdőben jártam
ahol egykor, rég reád találtam...
Lomb susogott - alkony dala,
hozzád hajtott szívem szava

Hiányod úgy marja lelkemet...
álmomban szorítom csak kezedet
Nélküled élek én, bús árva,
elkerül a világ, nem sodor árja

Érzem, lépteim mindig vigyázod,
ajkam, s szemeim csókoddal lezárod
Édes álomba a te karod csitít,
óvó ölelésedbe lágyan gömbölyít

Jeges szépséged fájdalmas emléke,
varázs-hangod éltető zenéje
velem van, ha kihűl a fény,
akkor is, ha nincs már remény...

Nem rémít más, csak a magány,
arcom hűvös kő, titok, talány
Várom, hogy megérints, életre szeress,
ahogy már ezerszer, újra megkeress...


- Alyrnak, aki vigyáz rám. Még mindig… -
2005 06 12 ThoRgErdT