...Gyönyörtől fáradt testem egy sóhajjal, tudatom utolsó pillanatának boldogságában zuhant álomba...
Az imént frissen leszakított szamóca kicsorduló levét nyeldestem, amint épp a nyelvemmel a szájpadlásomnak préseltem. Az édes érett gyümölcs szétomlott a számban. Dobogásra lettem figyelmes. Távolban egy porfelhő, gyorsan közeledett. Amint elég közel ért, kivehetővé vált egy szilaj sötétbarna ló, hosszú sörénye fényesen lobogott. Egy férfi ülte meg, és ösztönözte vágtára. Álltam az erdő szélén, a mező felé nézve, szememmel követtem a lovast. Ismerősek voltak a mozdulatok…
Ahogy odaért hozzám, hirtelen állította meg lovát, amitől az a hátsó két lábára ágaskodott, miközben engem nézett, szinte már igézően. Lepattant róla, minden mozdulata feszültségről árulkodott. Ezt szinte tapintani lehetett a levegőben. Szó nélkül odalépett hozzám és a karjába vont.
-Van fogalmad róla? Van fogalmad róla, mennyit aggódtam érted?
-Nem. Nem tudom. - suttogtam erőtlenül, mert meglepett és egyben kissé megrémített ez a heves beszéd, és Szirk érintése.
-Tide, miért menekülsz előlem? – a hatalmas feszültség a szorításból alábbhagyott.
-Mert, mert…, félek. – szakadtak belőlem ki a szavak.
-Mitől?
-Tőled. Magamtól. Kettőnktől. A szerelemtől. Felborítod az életemet. Nem is igaz, mert már felborítottad. Csak azzal, hogy ismerlek. Többé már semmi nem lesz ugyanolyan, mint annak előtte, hogy nem ismertelek. Félek, mi van, ha nem sikerül nekünk…
-És mi van akkor, ha sikerül?
-Kérlek Szirk, ne nehezítsd meg – pihegtem.
-Miért? – hangja mélyebb tónusra váltott. – Miért nehéz ez? –Én is vágyom rád! Rád vágyom!
-Engedj el! – kiáltottam.
-Soha! – hangzott a halk felelet.
Igyekeztem kibontakozni a karjaiból, addig ficánkoltam, míg sikerült. Űzött vadként futottam az erdő belsejébe. Hallottam mögöttem a cserjék ágainak reccsenéseit, ahogy a férfi utánam eredt. Hátrafordultam, hogy felmérjem a távolságot, amikor a mozdulat hevében a ruhám széle az egyik tüskés bokorba lendült, és jól beleakadt. Rángatni kezdtem, mire az anyag szakadással válaszolt. Szirk beért, és meglátta börtönöm. Lelassított, én meg rémülten felnéztem. Lassan lépdelt felém, minden izma megfeszült, sőt ez a feszültség a levegőben is érezhető volt. A szemembe nézett, és én nem tudtam a tekintetéből kiszabadítani az enyémet. Elvesztem. Ott, abban a pillanatban megadtam magam a sorsnak, nem volt mit tenni. Beláttam, hogy milyen mély érzelmekkel vagyok iránta, fölösleges bármilyen ellenállás, leginkább magamnak okozok nehézséget. Szirk látta a változást, amin keresztülmentem. Elém lépett, arcomat két tenyere közé fogta. Tekintete ajkamra siklott. A szívem úgy kalapált, hogy azt hittem kiesik a testemből. Keblem emelkedett és süllyedt, és minden emelkedésnél az ő izmos mellkasához préselődött. Aztán ő lassan, lágyan a számra forrt. Gyengéden csókolt, míg azt érezte, hogy beleolvadok a karjába. Nyelvét finoman megjáratta az ajkaimon, mire feltártam neki a számat, hogy rögtön be is kalandozza annak minden zugát. A csók egyre hevesebbé vált, és én beleszédültem az ölelésbe. Kifulladva engedtük el egymást, ám csak addig, hogy újra, még nagyobb hévvel vegyük birtokba másikunkat. Azután csendesült a roham.
-Kívánlak Tide – suttogott a hajamba rekedtes hangján Szirk. –Látni akarlak meztelenül. Beszívni az illatod, érezni az ízed, kelyhed ölelésében mozdulni, míg remegsz a beteljesülésért. Az örömhangodat akarom hallani!
Ahogy ezeket a szavakat mondta keze finom cirógatásra indult ruhám alatt. Míg a hátamat simogatta, arcomat apró csókokkal halmozta el. Megrészegültem, az érintésétől és a langyos szellőtől, mely a virágzó cserjék bódító illatát hozta felénk. Ingének ujjai alá csúsztattam a tenyeremet, élveztem a dagadó izmok érintését. Körmömet lágyan szántottam a hátán és a karján. Arcomat a nyakgödrébe fúrtam, és mélyen beszívtam a semmihez sem hasonlíthatóan finom érzéki férfias illatát. Éreztem, ahogy a testem megremeg. Mintegy válaszul ölét az én ölemhez nyomta. Éreztem gerjedelmét. Melegség érzése öntött el, újra csókolni akartam, lehámoztam az ingét, és aztán még többet akartam. Mintha meghallotta volna a gondolatomat, kezével lassan felhajtotta a szoknyám szélét, ujjbegyeivel cirógatta combomat kívül, majd a belső felét is. Önkéntelenül még nagyobb terpeszbe álltam. Ajkai mellemhez vándoroltak, útján bőröm libabőrös lett. Annyira élveztem az érintéseket! Éreztem, ahogy mind nedvesebb vagyok, míg ő nyelvét a ruhám mély kivágásába tolta, épp elérve bimbómat, ami így keményen meredt előre. Fogával lehúzta a vállpántot a karomra, így a melleim szabaddá váltak ruhám fogságából. Szájába vette, kényeztette a másik bimbómat is, hol finoman megszívta, hol gyors nyelvcsapásokkal izgatta. A mennyekben jártam. Végül letérdelt elém és bugyimon keresztül rálehelt vénusz dombomra, hogy aztán az előkészített forrósággal a szájába vegyen. Azt hittem elalélok! Megroggyant a térdem, de Szirk erősen tartott. Magam is meglepődtem mennyire kívánom! Magamban akartam érezni minél előbb, ám ő még a nyelvével is kényeztetni akart. Lassan lehúzta rólam az apró fehérneműt, és nyelvét egyből kelyhembe tolta. Combomat a vállára emeltem, hogy még jobban hozzám férhessen. Éreztem közel járok a beteljesüléshez, de én is meg akartam őt kóstolni. Bármennyire is nehezemre esett, kibontakoztam az ölelésből, felhúztam magamhoz, és forrón megcsókoltam. Nem hagytam időt neki a gondolkodásra, mert rögtön letérdeltem elé és a nadrágján keresztül a számba vettem méretes dudorját. Közben kibontottam övét, így már le is tudtam azt húzni. Ahogy oldódott a nadrág fogsága, kivágódott belőle vágyam célja, és kőkeményen meredt előre. Rá is csúsztattam érzéki ajkaimat, nyelvem vad táncba kezdett, hol hosszában nyaltam, hol meg kőröztem a tetején. Egyik kezemmel a fenekét markoltam meg, hogy én diktáljam a löködések ütemét, míg a másik kezem ujjaival a golyóit cirógattam, aztán meg is markoltam őket és egyre gyorsabb ütemben húztam így őt a számba.
-Nem bírom tovább – nyögte és arcomat megfogva felhúzott magához.
Megfordított így háttal mellkasának dőltem. Finoman beleharapott a nyakamba, hátamba, és közben előre döntött. Egy rántással megszabadított a ruhámtól, és máris ott lüktetett bennem, hátulról nyomulva. Egy fának támaszkodtam, így álltam a rohamot, egyre hangosabban nyögdécseltem, amikor lelassított, és hasra, a földre fektetett, az előbb letépett ruhámra. Mozdulni sem bírtam, a kezemet érzékien lefogta. Nagyon finom mozdulatokkal kezdte újra, a popsimat a hasának préseltem, így egyre mélyebben hatolt belém. Elképesztően kívántam a beteljesülést, de ő még nem engedte. Másképp mozdult, térdével mellkasom irányába feltolta az én lábamat, így még jobban megnyíltam neki, aztán néhány másodpercig erőteljesebb lökéseket adott, majd a hátamra fordított.
Lábammal átkulcsoltam a derekát, kezemmel izmos karját simogattam, eltelve attól, hogy milyen erősek. Lassan és mélyen csúszott belém, még jobban felszítva az amúgy is lobogó tüzet, így egyre nehezebben vettem a levegőt, és mikor látta, hogy közel járok a beteljesüléshez, gyorsabb ütemre váltott, és még mélyebben hatolt belém. Egy hullám indult bennem el, és úgy éreztem felrobbant a világ, sikítani akartam, ám ő ajkával lezárta az enyémet. Még akkor is csókoltuk egymást, amikor az ő torkából tört fel az orgazmus hangja, és amikor elcsendesültünk, lágyan cirógattuk egymást. Teljességet éreztem. Szirk szólalt meg először.
-Lehet, hogy egyszer, nagyon sokára, egy másik életben majd én mondom azt neked: félek tőled. Mert fel fogod borítani az életem. És akkor majd én fogok félni. De te tarts ki. Úgy, ahogy most, eddig, én tettem.
Szeretlek.
(Folyt. köv.: Ébredés
"Szendergésemből ébredezve, félig nyitott pilláim alól lestem az oly kedves arcot. Épp engem nézett. Az én Álomhercegem!....")
