Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Tábortűz

Az augusztusi hajnal csípős hidege a tábortűz mellett talált. Fázva húztam magam köré az elnyűtt pokrócot, de így is remegett minden tagom. A lángok már alig-alig pislákoltak; de a kihaló parázs még adott egy kis meleget lábfejemnek a harmattól átázott tornacipőn keresztül. "Mi a fészkes fenének vagyok én itt?" - dohogtam magamban, miközben egy bottal kíséreltem meg jobb belátásra bírni az immár végleg kialudni készülő tüzet. Próbálkozásom hasztalan volt, a nedves faágak már nem akartak fellobbanni. "Na, pihennek ezek is, csak én nem"- s ráütöttem a bottal az egyik tuskóra, mire az kigurult a hamukupac szélére "Holnap jól letolom a Ferit, mi az istenért nem tudott jobban vigyázni a tűzre?" Igyekeztem minél jobban betakarózni, de mindig akadt egy rés, ahol a hideg utat talált magának, egészen a csontjaimig. Kezdtem elátkozni azt a pillanatot, amikor az esti gyűlésen, önként igába hajtva fejemet, jelentkeztem őrségbe. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a nappalok trópusi hősége után így lehűl a levegő - és vele együtt a lelkesedésem is.

Bánatosan néztem végig a sötét mélyén megbúvó sátrakon. Mindben ott aludtak békés nyugalomban, a hálózsák és takaró ölelő melegében. "Mindegy már csak két órát kell kibírnom"- bíztattam magam, nem túl meggyőzően. Felkeltem, vállamra tekertem a takarót, és ugrándozni kezdtem. Hamar felfrissültem, s a hideget sem éreztem már annyira. Immár harmadjára indultam el ellenőrző körutamra. "Nehogy valami megzavarja ifjúsági táborunk csendjét" - idéztem fel magamban táborvezetőnk szavait cinikus mosollyal, ahogy sátra mellett elhaladva hangos, jóízű hortyogás ütötte meg fülemet. Halkan róttam a köröket, a nedves fűben. Az egyik ponyva mögül neszezésre lettem figyelmes. Az órámra pillantottam, négy múlt pár perccel. "De korán kelt itt valaki" - gondoltam, s már indultam volna tovább, amikor bentről a rozzant tábori ágy lassú, de ütemes nyikorgását véltem meghallani. Közelebb léptem a sátorhoz, persze véletlenül sem a kíváncsiságomtól vezérelve, hallgatózni nem szép dolog!

Elvégre ügyelnem kellett a tábor csendjére és rendjére, és úgy tűnt éppen a rendzavarás esete forgott fenn, ezért fontosnak találtam, hogy alaposabban is kivizsgáljam az ügyet. A nagy osonásban csak az utolsó pillanatban tudtam elkerülni, hogy keresztülessek a sátor feszítőkötelében, és bezuhanjak a sátorba. Közelebbről tisztán kivehető volt a berozsdállt rugók panaszos sírása, és két ember visszafojtott lihegése. Végiggondoltam, hogy kiket is láttam napközben ennél a sátornál megfordulni, de memóriám csődöt jelentett. Csak annyit gyanítottam, hogy egyikük Viki lehet. Bettiről - a másik lakóról - nehezebben tudtam volna elképzelni. Nem mintha csúnya lenne, sőt ellenkezőleg. Őt mindenki egy tüneményes, ám annál szendébb, visszahúzódóbb lánynak ismerte. Élvezettel hallgattam, miként igyekeztek minél kisebb lármát okozva ügyködni, meglehetősen csekély sikerrel. A lány sípoló levegővételei és a nyikordulások mind gyorsabb ütemben követték egymást, nekem pedig nem volt szívem elszakadni a fülemet és agyamat betöltő gyönyörzenétől, úgy döntöttem megvárom a végkifejletet.

Behunytam a szemem és elképzeltem, hogy a gyönyörű, szőke Viki telt, kerekded keblei az én arcom előtt ringatóznak, miközben szenvedélyes extázisban lovagol rajtam, és kéjesen húzza magát karóba, újra és újra, amíg az utolsó erőteljes mozdulatnál robban testében a gyönyör - és vele egy időben én is. Lassan csendesedtek el, még percekig nyikorgott az ágy alattuk, de már csökkenő lendülettel. Úgy hittem, még próbálják nyújtani a pillanatot; most már a vágy gerjesztő, kielégülést követelő kényszere nélkül élvezhették egymás testét, amíg a fiú le nem lankadt, s hímtagja kicsúszott a lány még meg-megránduló, lucskos hüvelyéből. Óvatosan távolodtam el a sátortól és lopakodtam vissza őrhelyemre. Leterítettem a pokrócot és hanyatt terültem rajta. Felnéztem a felhőtlen égboltra, és az apró kristályszemcseként tündöklő csillagokat bámultam üres tekintettel.

Nem bírtam elszakadni az előző jelenettől. A szerelem zajának emléke ott dübörgött a fülemben, állandóan visszalopózva gondolataim közé. Régen nem voltam már nővel. Legalább négy hónap eltelt, mióta Annamarival búcsúéjszakánkat töltöttük, mielőtt elutazott egy évre. A repülőtéren, mikor utoljára jó utat kívántam neki, csak annyit mondott, hogy ne várjak rá. De én vártam, és nem feküdtem le senkivel, hiába nem válaszolt a leveleimre. Nem is tudom, miben reménykedtem. De ott a táborban, ahogy arcomat belefúrtam a hideg sötétségbe, meghoztam a döntést. "Keresnem kell egy nőt!" - gondoltam, majd félhangosan egy káromkodást is hozzáfűztem. Éreztem, hogy lassan kezdek megtébolyodni. Az a négy hónap csupa kínlódás volt, de nem csak szerelmem hiánya miatt. Vessenek meg érte, de kellett a szex. Lassan már ott tartottam, hogy a legyet is megdugtam volna röptében. "Rohadt ösztönök! Miért ilyen nehéz megzabolázni őket?" Újra erőt vett rajtam a fáradtság és szemeim kezdtek lecsukódni.

Nagy energiával próbáltam nyitva tartani őket. Valószínűleg aludtam is néhány percet, de lehet hogy csak gondolatok nélkül meredtem a sötétbe, egyre megy. Zörgésre eszméltem. Talán pár méterre lehetett tőlem a zaj forrása, legalábbis amennyire abban a félálomszerű tudatállapotban meg bírtam állapítani. Nehézkesen oldalra fordítottam a fejem és egy árnyat véltem fölfedezni mellettem. Visszacsuktam a szemem, remélve, hogy eltűnik a homályos látomás, ehelyett halkan suttogni kezdett. Nem értettem, mit beszél, dünnyögve visszakérdeztem:
- Mit akarsz? - nem voltam túl udvarias, csak épp annyira, mint a hívatlan víziókkal szokás.
- Azt kérdeztem, hogy őrségben nem ébren kellene lenned? - a hangok már eljutottak agyamig, és valamennyire fel is fogtam őket. Női hang volt.
- Mi? Dehogynem. Nem aludtam. Ébren vagyok.
- Na persze.

Felültem, látásom kitisztult, a látomás kezdett alakot ölteni. Méghozzá nem is akármilyet.
- Te vagy az Betti?
- Aha. Unalmas lehet itt. - ezt nem tudtam megcáfolni - Nem csodálom, hogy elaludtál. A tűz?
- Nekem már nem sok jutott - feleltem elnyomva egy ásítást - Pedig kurva hideg van. Bocs a kifejezésért.
- Semmi gond. Csak most néztem rajta végig istenigazából. Rövidnadrág volt rajta és egy kissé gyűrött pulóver, melyre kócosan hullott vállig érő gesztenyebarna haja. Megkérdeztem fázik-e, bár lúdbőrös combjára pillantva rögtön tudtam, hogy igen.
- Gyere, ülj ide! Leült mellém, ráterítettem a plédet. Nem ült túl közel, éppen csak összeért a vállunk. Az a néhány négyzetcentiméternyi érintkező felület azonban nekem elég volt ahhoz, hogy torkomban gombócot érezzek, és ezzel egy időben fokozódó bizsergést ágyékom táján. El is szégyelltem magam gyorsan. "Itt ül mellettem egy kedves lány, és én rögtön a szexre gondolok."

Azt hiszem, Annamari jogosan mondogatta néha, hogy tipikus férfi vagyok, a szó leges-legrosszabb értelmében. Bettire pillantottam. Ahogy megláttam szemében azt a kedves szelídséget - amit minden alkalommal, mikor korábban is összetalálkozott tekintetünk, megcsodáltam - egyszeriben elmúlt az őrjítő szexuális vágy, és helyét valami különös melegség foglalta el szívemben. Furcsa, hogy bár már több mint egy hete dolgoztunk együtt a táborban, még alig váltottam Bettivel néhány szót. Többnyire csak a kötelező udvariassági formulákig jutottunk. Ahogy testközelből vizsgáltam arcát, mind gyönyörűbbnek láttam. Nem tudtam betelni szépségével, mohón ittam magamba ajkai apró rezdüléseit, bőre bársonyosságát, szeme huncut csillogását. Már teljesen megfeledkeztem a szex hiányáról, ami negyedórája még úgy dühített. És - azt hiszem - életemben először nem csak a testet vettem észre elsőre egy nőben, hanem talán a lelket is a külsőn át.
- Nem akarod újra megrakni? - fordult felém, majd látva értetlen arckifejezésemet, amiből egyszerre tudta, hogy mélyen szántó gondolatmenetben szakított meg, hozzátette - A tüzet.
- Ja, igen. Vagyis nem, nincs száraz fa - hebegtem. Hirtelen - fogalmam sincs miért - elvesztettem addigi magabiztosságomat.

Az étkező sátorban láttam egy rakás fát, nem tudom minek van ott, de biztos nem nedves. Nagyon fázok - fűzte még hozzá egy ellenállhatatlan mosoly kíséretében. Visszamosolyogtam rá, és elindultam szemügyre venni az állítólagos tüzelőt. Igaza volt. Nem érdekelt, ki rakhatta oda, de imába tudtam volna foglalni a nevét. Lelkiismeret-furdalás nélkül eltulajdonítottam. Az újságpapír sercenve lobbant lángra, majd rövidesen a tűz nagyokat pattogva átterjedt az aprófára is. Nagy gondossággal helyeztem fölé a fahasábokat. Néhány perc múlva már újra vidáman lobogott a tábortűz, én pedig elfoglaltam helyemet Betti mellett, és csöndben bámultunk a sárga-piros lángokba.
- Hát nem romantikus? - törtem meg végül a némaságunkat, hangomba szándékosan némi iróniát vegyítve.
- De az. Te romantikus alkat vagy? Nem tudtam, hirtelen, mit válaszoljak. Igazán sohasem tartottam magam annak, most mégis kellemesnek éreztem a helyzetet, akármilyen giccsesnek is tűnhet a kívülálló számára; egy lány, egy fiú, éjszaka, csillagok, tábortűz…
- Szép itt - feleltem végül - és te is szép vagy.

Biztos voltam benne, hogy ennél már szebb dicséretet is kapott az életben, nekem mégsem jutott más az eszembe, hiába a beszéd nem az én asztalom. Azonban úgy tűnt mégis tetszik neki suta bókom. Fejét kissé elfordította tőlem, de elmosolyodott, s tudtam, hogy szeme sarkából engem néz.
- Köszönöm, nagyon kedves fiú vagy.
- Tényleg, kivel cseréltél helyet az éjszakára? - mikor kimondtam, már azonnal meg is bántam. Most rendesen lebuktattam magam, ráadásul nem állt szándékomban felvetni a szexet, mint témát.
- Nem cseréltem helyet senkivel. A sátramban aludtam, miért kérdezed? Egy világ dőlt össze bennem. Akkor ezek szerint mégsem Viki kéjnyögéseit hallottam, hanem Bettiét. Most már mindegy, úgyis rá kellett jönnie, hogy hallottam őket:
- Aludtál? Én máshogy hallottam - szándékom ellenére kiérződött sértettségem hangomból.
- Szóval te hallgatóztál? - felháborodott arcot vágott, de szeme vidámságot tükrözött.

Nem is bírta sokáig, elnevette magát.
- Kinevetsz?
- Dehogy. Ne haragudj. Nem én nyögdécseltem, ha arra gondolsz.
- Hát? - most már végképp nem értettem a dolgot.
- A Viki volt, meg a Péter - mondta halkan - De ne áruld el senkinek légy szíves, jó? - Bólintottam.
- De akkor te…?
- Azt hitték alszom. De nem aludtam! - olyan jókedvűen, és magától értetődően mondta mindezt, hogy teljesen megrökönyödtem - Végignéztem az egészet.
- Te végignézted, ahogy a Petiék szeretkeznek?! Ez kukkolás, nem szép dolog kilesni másokat.
- Te meg kihallgattad őket! Nem hiszem, hogy idáig elhallatszana. Gondolom elég közel voltál. Te sem vagy jobb, mint én - szólt durcásan.
- Ne haragudj, én nem úgy gondoltam, persze, hogy nem vagyok jobb. Csak meglepődtem, hogy te…
- Hogy én? - vágott közbe - Hogy érdekel a szex? Igenis érdekel. És képzeld el maszturbáltam is, miközben néztem őket.

Ismét közénk ült a csend, amit a tűz ropogása még mélyebbé tett. Nagyon szerettem volna mondani valami okosat vagy humorosat, de gondolataim rendszer nélkül cikáztak agyamban, és sehogy sem álltak össze épkézláb mondattá. Betti szólalt meg először, és leesett az állam, attól amit mondott:
- Nem akarsz szeretkezni velem? - arca kipirult volt, nem tudtam, hogy a tábortűz melegétől, vagy inkább attól, hogy éppen fölajánlkozott nekem. Nem voltam biztos benne, hogy jól értettem-e, pedig tisztán hallottam minden szavát.
- Tessék??
- Szeretkezni akarok veled. Látva bénultságomat, felemelte kezét, és ujjaival finoman végigsimított arcomon. Érintése áramütésként ért, de még mindig nem tudtam megmozdulni. Valahogy túl korainak éreztem az egészet, de igazán nem akartam - sőt nem is tudtam volna - ellenállni. Forróság futott végig rajtam, ahogy kezével arcomon játszott. Egy darabig mozdulatlanul élveztem a cirógatást, majd megfogtam kis kezét és csókolgatni kezdtem, a kézfejtől haladva a tenyér felé, kecses, vékony csuklója finom bőrén nyelvemmel játszottam, végigcsókoltam karját egészen válláig.

Átkarolt és magához húzott. Ajkaink először csak alig értek össze, csak meg-megérintették egymást, aztán egyik pillanatról a másikra vad csókban fonódtunk össze. Szinte egymás tüdejéből vettük a levegőt mind hevesebben, nyelveink játékosan összecsaptak. Fejem kezdett zsibbadni, időérzékemet teljesen elvesztettem, belemerültem az oly régen vágyott érzésbe. Annyira elszoktam tőle, hogy hosszú ideig eszembe sem jutott, hogy testét megérintsem, csak hagytam, hogy Betti öleljen és simogasson. A fogvacorgató hideg ellenére kezdett melegünk lenni. Ledobtam a plédet, kissé eltoltam magamtól Bettit, és végignéztem hullámzó mellkasán. A póló vékony anyagán átsejlett a két mellbimbó. Mindkét kezemmel végigsimítottam Bettit; a nyakától indulva, a mellén keresztül a hasáig, inkább csak a ruhaanyagot érintve, mint a testet. Vissza, majd újra le, aztán végighúztam ujjaim a karján, aztán megint a tenyérnyi kerek mellek körül állapodva meg. Hangos sóhajjal hálálta meg, ahogy óvatosan kezembe fogtam a két kis almát, és hüvelykujjaimmal a bimbókat kezdtem körbe-körbe simogatni.

Tenyeremet lecsúsztattam oldalán, megfogtam a pólója alját, és lassan, nagyon lassan fölhúztam a mellei fölé. Gyönyörű látvány volt a két feszes gömb, melyek egy cseppet sem lógtak, csúcsukon az apró hegyes bimbócskákkal. Nem bírtam megállni, hogy meg ne érintsem őket. A póló visszacsúszott a kezemre, ahogy gyengéden masszírozni kezdtem Betti melleit, de Betti gyorsan megszabadult tőle, aztán az én ingemet kezdte kigombolni. Finoman végigfektettem a pléden, és félredobtam fölöslegessé vált ingem. A lány szemével szinte könyörgött érintésemért, de én sem kérettem magam sokáig, s mohón faltam ujjaimmal teste minden porcikáját. Nem tudtam betelni hihetetlenül tökéletes, bársonyos bőrének simogatásával, s kezemet rövidesen ajkaim követték. Végigcsókoltam a puha, karcsú nyakat, számba vettem az ágaskodó bimbókat, alig érezhető harapásokat követve el rajtuk, amellyel még inkább feltüzeltem Betti amúgy is forró testét. Hosszan időztem a nőiesen kerek hasán, nyelvemmel körbetáncoltam a köldökét, olykor belenyalva a keskeny hasadékba.

Fölemelkedtem, és újra végignéztem rajta. Betti vágytól csillogó szemmel követte tekintetem, miközben simogatása egyre lejjebb és lejjebb jutott mellkasomtól, majd nadrágomon keresztül finoman masszírozni kezdte immár régen harcra kész farkamat. Fölült és hevesen megcsókolt, jelezve, hogy gyorsítana a tempón. Nem volt ellenemre. Lehúztam róla a rövidnadrágot a bugyival együtt, és kezemet betoltam combjai közé. Kellemesen meglepve tapasztaltam, hogy semmi szőr nem volt rajta alul, rése pedig szinte úszott a nedvességben. Tenyeremet ráhelyeztem szeméremcsontjára, és középső ujjammal behatoltam a forró hüvelybe. Betti hangosan felnyögött, túl hangosan, biztos voltam benne, hogy ezt akárki meghallotta a táborban, aki nem aludt. De nem érdekelt. Hanyatt döntöttem, széthúztam combjait és lehajolva azonnal falni kezdtem lucskos nyílását, nyelvemmel hol a hüvelybe hatolva, hol a csikló körül körözve. Farkamon egy erőteljes markolást kaptam válaszként, s Betti halkan nyögdécselni kezdett.

Felültem, hogy lássam az arcát, mikor élvez. Jobb kezem két ujját betoltam lyukába, bent szétnyitottam, megforgattam, ki-be húzkodtam őket, balom hüvelykujját pedig a rejtekéből előbújt, duzzadt csiklóra illesztettem. Betti egyre erőteljesebben tolta magát kezemre, csípőjével vad tempóban körözött. Könnyen ráakadtam G-pontjára, lassan de ütemesen izgatni kezdtem azt is. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, Bettiben túlcsordult az élvezet. Becsukta szemét, combjai satuként szorították tenyeremet csupasz szeméremdombjához, körmeit a lábamba mélyesztette, és kicsiket sikkantva elélvezett, eszméletlen mennyiségű kéjnedvvel árasztva el kezemet. Néhány perc múlva combjának szorítása enyhült, lassan kihúztam ujjaimat hüvelyéből, s lenyaltam róluk az ízletes nedvet. Most Betti lendült akcióba. Hanyatt lökött, és gyors mozdulatokkal kezdte kibontani övemet, majd a nadrág gombjait. Türelmetlenül segítettem neki, pillanatok alatt lekerült rólam a nadrág, hímtagom zászlórúdként meredt előre. Betti nem sokat habozott, megmarkolta és azonnal szájába vette. Nyelvének erőteljes, körkörös mozdulatai hamar az élvezet határára sodortak.

Nem bírtam sokáig, magam fölé húztam karcsú testét. Tudta, mi kell nekem. Combjait körém fonta, megragadta farkam, beigazította a hüvelyéhez, és lassan beleült. Csak elképzelni tudtam, milyen szűk lenne, ha nem élvezett volna el az előbb, mert így is olyan mód szorított, hogy azt hittem menten elmegyek. Vállamra támaszkodva kezdte emelgetni csípőjét, én pedig megosztottam figyelmemet kemény formás feneke és előttem rezdülő mellei közt. Megállt, és anélkül, hogy lehúzta volna magát rólam átemelte rajtam lábait, és hátat fordított. Így folytatta a lovaglást, s én kihasználtam, hogy mindkét kezemmel tudtam izgatni; felülve jobbommal egyik melléről a másikra vándoroltam, balommal pedig csiklóját vettem kezelésbe. Nem tudom, mikor tört rá az újabb orgazmus, mert saját élvezetem olyan mértékű volt, hogy teljesen köddé vált számomra a külső világ. Mikor tisztulni kezdett elmém, Betti már rajtam feküdt, halkan szuszogva, ernyedt testtel. A horizont felett világos sáv jelent meg, s bár a csillagok még világítottak, fényük egyre halványabb lett.

Hajnalodott.
- Ideje lesz felöltözni - szóltam, bár nagyon nehezemre esett kiszakadni a meghitt együttlétből. Felkapkodtuk ruháinkat, és elbúcsúztunk egymástól egy hosszú csókkal. Betti mielőtt belépett a sátrába, még visszanézett rám és küldött felém egy elbűvölő mosolyt. Intettem neki, és boldog mosollyal ültem vissza az ismét fakuló tűz mellé. Biztos voltam benne, hogy számára sem csak egy egyéjszakás kalandról szólt az egész, és lesz valami kettőnk közt. Már alig vártam, hogy megvirradjon, és újra láthassam Őt. Két órával később már nyüzsgött az egész tábor. Megpillantottam Bettit és odasétáltam hozzá.
- Jó reggelt! Jól aludtál? Furcsán nézett rám, az éjszakai szenvedélyt már nem láttam szemében csillogni.
- Igen, köszönöm. - nem mozdult, de a szemét nem emelte rám. Tudtam, hogy valami nem stimmel.
- Valami baj van? - szegeztem neki a kérdést elszántan, mégis tartva a választól.
- Igen. - továbbra sem nézett rám, csak kezeit tördelte idegesen. Csak nagy sokára folytatta.
- Jobb lenne, ha elfelejtenénk az éjszaka történteket.
- Miért? - szaladt ki belőlem szinte önkéntelenül a kérdés.

Nem felelt, de végre a szemembe nézett, és ez bőven elég volt válaszként. Tekintete hideg volt, mint a jég. Nem szóltam én sem, csak néztem egy darabig az eddig nem látott érzelemmentes arcot.
- Hát jó - mondtam végül és hátat fordítottam, majd elindultam az étkező felé.
- Hé, Zoli! - Pisti jött felém a tőle megszokott vidámsággal. - Na milyen volt az éjjeli őrség? Kérdezte kacsintva, miközben hüvelykujjával a sátrak felé sétáló Betti felé intett.
- Nem rossz a kicsike, mi?
- Te honnan a fenéből… - kezdtem felháborodva, de barátom félbeszakított.
- Figyelj csak! Betti felé fordultunk, épp időben, hogy lássuk a pillantását, amit érkező barátunk, Misi felé küldött. Misi álmatag szemekkel nézte a kedvesen, szelíden mosolygó lányt, s mormogva viszonozta a köszönést. Mikor elhaladtak egymás mellett a srác feje automatikusan fordult vissza Betti után. Amint odaért hozzánk, összenéztünk Pistivel.
- Mondd csak Misi! Voltál te már éjjeli őrségben?
Hozzászólások
További hozzászólások »
bucckorelly ·
Egész jó!! Van érzéked a dologhoz4 Az bizti, hogy én a következőt is elolvasom! Lélegzetvisszafolytva várom!!
Így tovább, és lesz egy rajongód! :))
Na szio!! :wink:

gekkko ·
ne haragudj de valami nem stimmel a történeteid körül.......

gekkko ·
ne haragudj de valami nem stimmel a történeteid körül.....
Hidrox ·
Nem haragszom. De mi nem stimmel?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: