Tábor

Az osztállyal ez volt az utolsó, közös kirándulásunk. Reggel a suli elől indultunk egy hatalmas, mondhatni luxusbusszal (kicsit szokatlan volt ez a kényelem, az ofő-től nem erre számítottunk). Hosszú utat tettünk meg, amíg megérkeztünk egy Pilismarót melletti ifjúsági szállóba. Régen úttörők táborhelye volt. A szomszédban már szervezték az esti motorostalálkozóhoz a terepet. Néhány idősebb Harley-s pont amellett az épület előtt sátoroztak le, amelyben mi voltunk elszállásolva. Bementünk a szobákba, hogy megnézzük, hol töltjük ezt az éjszakát. Megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy egy csótánytelepen kell aludnunk. Az ágyakon vérfoltok, a párnákat mintha lehányták volna, a szekrényekben iszonyatos bűz és kosz és hatalmas szúnyogok repkedtek a plafonon. Azonnal elhatároztuk, hogy inkább fent virrasztunk egész éjjel, de itt nem fogjuk álomra hajtani a fejünket. A csomagokat letettük a földre és előkerestük a törölközőinket, hogy letakarjuk vele a matracokat. Néhányan átöltöztek otthoni ruhába, hogy még véletlenül se legyen koszos az utcai nadrág és póló. Többen hoztak vodkát, bort vagy egyéb italt, azokat estig gondosan elrejtették a táskák legrejtettebb zugaiba.

A fiúk azonnal kirohantak a közeli focipályára, mintha elsősök lennének. A lányok szétszéledtek felfedezni a terepet. Én és egyik barátnőm átmerészkedtünk a motorosok sátraihoz. Szerencsére nem vettek észre minket, hogy ott nézelődünk. Gyönyörű szép motorokat láttunk. Lilla és Móni leültek egy padra és beszélgettek. Eközben a szomszédból átmászott hozzájuk két fiatal, viszonylag helyes srác. Kicsit szórakoztak négyen. A flörtölést megszakította a hirtelen odaözönlő lánysereg, akik egyből levetették egyszerű ruházatukat és fölvették a kis toppukat és miniszoknyájukat. Milyen érdekes? Pedig egyáltalán nem volt meleg. Sőt! Néhány normálisabb lány még kabátban is fázott. A vendégek persze rájuk se néztek, csak a két, már általuk is ismert lányokkal foglalkoztak. Páran feladták és visszavonultak. Viszont volt aki levette a topját és csak melltartóban előrenyomult az említett hímekhez. Persze nem történt semmi különös dolog.

Eljött az este. A vacsora úszott a zsírban, mindenki fáradt volt. Valamivel fel kellett dobni a hangulatot. Kimentünk a táborhely melletti főútra. A motorostalálkozón épp Hooligans koncert ment. Mindenki szereti a zenekart, így egy ideig azt hallgattuk. Sokan megunták, hogy csak hallani lehet, látni nem, ezért bementek.

Éjféltájban előkerültek az italok, amiket ICE TEA-s, Hohes C-s üvegekbe rejtettek. Hajnali 1kor tető fokára hágott a hangulat. Kitti, egy szobatársam totálisan berúgott. Össze-vissza fetrengett, csak még több piáért könyörgött. Természetesen nem adtunk Neki, inkább próbáltuk megetetni egy kis maradék kenyérrel, hogy szívja fel az alkoholt. A végén az egyik fiú etette meg, elég nehezen sikerült. Egy óra múlva semmi baja nem volt, de nem emlékezett semmire. Négy barátnő kiszökött néhány fiatalabb motoroshoz, akik fűvel és sörrel kínálták őket. Rajtuk kívül senki nem tudja, hogy elfogadták-e. Bízom benne, hogy nem. Mikor visszajöttek, néhányan már elaludtak, de a többség még kint táncolt a folyosón. Ekkor ebből a "négyes fogatból" ketten kimentek a folyosóra, két lány. Mindenki előtt megcsókolták egymást. Egymás után többször is, hogy lássák tényleg nem csak megjátszák a dolgot. Ha mindenki előtt ilyen nyíltan csókolóznak, akkor mit csinálhatnak kettesben? Ezt a fiúk fantáziájára bízom. A tanárok semmit nem sejtettek semmiről. Igazából nem is foglalkoztak azzal, hogy egy kisebb Moulin Rouge működiik odabenn. A négyes fogat ezután félmeztelenül masszírozta egymást, mindenki előtt. Hm, nem mondok semmit. Ez az ő dolguk, de nekem nem tetszik.

Kicsit unalmas történet volt, de legalább fény derült arra hogy milyen egy összeszokott közösség utolsó, 8.-os tábora.