Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Színes hópelyhek

A fehér különböző árnyalatai-- a piszkosfehértől a hófehérig...
Hová lettek a színek az életemből? Fehér a fal, a csempe, az íróasztal, a hó is...
Egy templom harangja szól a hópelyhek néma zenéjén túl. Aztán az is elhallgat, csak néhány ajtót nyitnak-csuknak, néhány fehér ajtót. A tenyérnyi ablakon túl egyre jobban látszik a szomszéd ház szürkés fala, a havazás alábbhagyott, csak néhány magányos hópehely szállingózik céltalanul a szélben.

Talán jobb lenne aludni. Aludni és visszaálmodni magam az őszi dombokra, ahonnan színpompás erdőre látni. A sárga, a barna, a vörös meg a zöld millió árnyalatai, igazi kavalkád.
Jó lenne beleálmodni magam az öledbe. Érezni, ahogy átölelnek karjaid, érezni a biztonságot, hogy semmi rossz nem történhet, amíg ölelsz. Meleg van az öledben. Jó lenne örökké itt lakni. Ugye, megengednéd, ha lehetne?
Jó lenne odaálmodni megunkat egy kertbe, sétálunk az ősrégi fák alatt... Talán itt van valahol az égig érő fa... De mi a földön maradunk. Leülünk egy padra. Fejem a válladon. Nevetünk, amikor arra téved egy lehulló falevél...
Állítólag nem is léteznek színek. Minden csak látszat. Látszat a sárga, a kék, a piros, a zöld...

Szeretném azt hinni, hogy ez a fehér is csak látszat, vagy azt, hogy ez a fehér nem fehér hanem színes...
Azzal, hogy álmodozunk, ugye, nem ártunk senkinek? Kinek fájhat az, ha színeket álmodunk a szobába? Színes a csempe, a fal... Az a fehér takaró rajtad pedig nem is létezik. Te nem fekszel, henem ülsz. Csak én fekszem, fejem az öledben. Te megsimogatsz. Olyan jó meleg a kezed és megnyugtató a hangod. Ez a szoba az otthonunk.
Kinek fájhat, ha álmodunk? Hát nem lenne szép, ha virágszírmu hópelyhek hullanának, színesek, sejmesek?...
Hasonló történetek
29872
Bezárta az ajtót és a kis polóját már vette is le, de már azon keresztül is jól látszott a melle, mert melltartó nem volt rajta. Olyan édes feszes mellei voltak, kis barna mellbimbói, csak az ölembe ült és már a nyelve a számba volt, ahogy elkezdtem masszírozni a kis mellet, a kis bimbója már olyan kemény volt, hogy már szúrt, hehe.
18009
Először csak verni kezdte, aztán a szájába vette és őrült mód szopni kezdett. Persze én sem voltam rest, aláfordultam, és kedvenc pózomba helyezkedtem, ama "franciába". Én nyaltam a már így is tocsogó punciját, ő pedig ügyesen szopta az én szerszámomat. Megkérdeztem, melyik az ő kedvenc póza, mire a "lovagló" választ kaptam...
Hozzászólások
További hozzászólások »
JagerColonel ·
Te kis huncfut! :) Már megint rövid! :innocent: (És nagyon jó. Grat!)

Csanasz ·
Szerintem nem kellenének a színes hópelyhek, mert akkor nem szeretnénk a virágokat. Mert pl én speciel azért szeretem a virágokat, mert nem lehet őket mindig megkapni (jó, manapság már van rá lehetőség, hogy télen vegyünk rózsát, de ez nem volt mindig így). Azért szeretem a virágok színpompásságát, mert nincs mindig. Ritka, azaz kincs (igaz, nem olyan ritka, de nem élvezzük folyamatosan egy éven át). Most gondolj bele. Ha mindig minden színes lenne, akkor beleunnánk. Már talán reflexszerűen nem vennénk észre, ahogy a légzést sem figyeled meg állandóan, csak néha, mikor eszedbe jut vagy valami erre kényszerít. Mint pl ez a mondat. :) Na mindegy. Ez az én kis okfejtésem volt. Amúgy a történet alapgondolata szép. Álomba illő!! :)

Gall Ilona ·
Örülök, hogy sikerült elvarázsolni mindenkit ezzel az \"álommal\" és nem vettétek észre azt a nagy fájdalmat, amiről szól a történet. Tulajdonképpen ez volt a cél, elfelejteni a szürkeséget, fájdalmat, betegséget, kórtermet...
JagerColonel ·
Kedves Ilona!

Személy szerint az a véleményem, hogy nem lehet nem észrevenni azt, ami mögötte van, de én nem erről beszéltem, amikor pontoztam, illetve amikor a véleményemet elmondtam. Nekem nem azt a fájdalmat jelenti, adja vissza, ami mögötte van - hanem azt a reményt, ami az álmokból, az álmodozásból, és a fajdálomból született. Teher alatt nő a pálma. Persze ettől nem kell örülni a rossz dolgoknak, sem az ilyen "fehér" dolgoknak, mint amiről írtál - és nem is örülünk neki, de akkor is adott valamit. Valamit, hogy ne csak várd a holnapot, hanem reméld is, hogy ne csak éld az életet, hanem szeresd is azt. Valamit, hogy ne csak hiábavaló dolgokra vágyjunk, hanem puha, színes hópelyhekre, és arra, hogy valaki az ölünkben lakjon. Ezt nagyon jól sikerült megragadnod és visszaadnod írásban - olyan jól, hogy ebből a valamiből jut egy kicsit mindenkinek, aki csak olvassa - függetlenül attól, hogy látott-e már oly sok fehéret, mint te. Azt hiszem, ez ragad meg mindenkit - engem legalábbis ez ragadott meg. (csak egy lusta kutya voltam gépelni, meg fáradt vagyok, mert majd minden nap hajnalig tanulok a vizsgáimra)
Gall Ilona ·
Köszönöm, JagerColonel! Ma különösen jólesik a bíztatás és a jó szó, el sem hiszed, mennyire.
Sok sikert a vizsgákon!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: