Szerelem mindörökké!

Jeanne vagyok. 17 éves, budapesti lány. Nemrégen ismerkedtem meg egy sráccal, még a suliban, ahova cserediákként jött. Először nem igazán érdekelt a srác, mert eléggé rossz volt a magatartása (folyton csínyeket követett el). Velem különösen bánt, már az első naptól piszkált, de átnéztem rajta, és mondtam neki, hogyha játszani akar, menjen vissza az oviba. Gondoltam, majd abbahagyja, de továbbra is csinálta a fesztivált, úgyhogy ha velem szórakozott, szépen visszavágtam neki. Így elkezdődött közöttünk a csipkelődés. Akkor még fogalmam se volt róla, hogy ebből egy mély szerelem is lehet.

Egy szép napon, mikor hazafele mentem, az egyik sarokról kiugrott egy öreg vénember, késsel a kezében, és követelte tőlem az értékes dolgaimat. Ekkor a semmiből megjelent a srác (addig fogalmam se volt, mi a neve), leütötte a manust, és azon kaptam magam, hogy fogja a kezem, és rohan velem, mielőtt az az őrült felébred. Két sarokkal lejjebb már megálltunk. Megköszöntem neki, hogy segített, erre ő, hogy csak azért mentett meg, mert éppen arra járt, és ha meghaltam volna, nem lett volna neki egy ennyire jópofa, szórakoztató ellenfele. Ettől mérges lettem, de úgy hogy belevörösödött a fejem.

Abban a pillanatban, hogy felnéztem a földről, megláttam a szemeit: gyönyörű zöld szemek, ráadásul nekem a zöldszeműek a gyengéim. Úgy éreztem, mintha villám csapott volna belém, annyira megigézett, mint kígyó az áldozatát. Csak álltam és néztem. Ő visszanézett, és elmosolyodott. Olyan aranyosan mosolygott, hogy alig bírtam magammal. Aztán észbekaptam, és megszólalt bennem 1 kis hang: "Hiszen ő folyton piszkál téged! Nem szabad szerelmesnek lenni belé! Hagyd abba ezt a nyálas nézést!" Erre megráztam a fejem, mire egy másik, szelídebb hang így befolyásolt: "Legalább azért kérdezd meg a megmentőd nevét, ha itt tartunk már."

Erőt vettem magamon, és megkérdeztem a nevét. Erre ő még jobban elmosolyodott, és azt mondta:
- Majd elmondom egyszer. - és erre olyat tett, amitől teljesen ledöbbentem. Az arcomra adott hosszan 1 puszit. Aztán mondta, hogy neki haza kell mennie, segít a húgának a matekháziban. Az utóbbi hang megszólalt a fejembe: "Hát nem lovagias?" Mire az első hang: "Egyáltalán nem! Csak szórakozik veled, mint macska az egérrel, mielőtt megeszi. Köszönj el szépen, de örökre! Ne is álmodj róla."
Már nagyon ideges voltam, úgyhogy elköszöntem a fiútól, és elrohantam haza. Amikor a sarkon befordultam, visszanéztem, és a srác még mindig ott állt, úgyanúgy, mint amikor elköszönt, és mosolygott.
Hazaérve elvetettem magam az ágyon, közben megfogtam a kis tükrömet, és belenéztem. Vérvörös volt az arcom, úgy ért engem a megrázkódtatás.

Elkezdődött a nyár. Kiosztották a bizonyítványt, bennem meg még mindig az a puszi kavargott. Megbeszéltem az egyik barátnőmmel a dolgot (nem akartam nagy dobra verni), aki jártas az ilyen pasi ügyekben. Ő azt mondta, hogy a srác biztos kedvel, és én meg miért nem vallom be az érzéseimet. A válaszom nyílt volt: nem akartam, hogy legyen kapcsolat. Valahogy mégis azt éreztem, szeretnék valamit tőle. Aya ( ez volt a barátnőm neve) felsóhajtott, és azt mondta, majd kifaggatja a srácot, amíg én nyaralok a Velencei-tónál (persze úgy, hogy a srác észre sem veszi, hogy vallatták). Most rajtam volt a sóhajtás ideje. Mondtam neki, hogy rendben, és magamban a két felem vitatkozott, a srác szeressen is meg ne is. Így elbúcsúzva tőle, elutaztam egy hétre a Velencei-tóhoz. A kocsiban megszólalni sem tudtam. A hétvégét vártam, hogy vasárnap, hazaérkezve, megtudjam, mi lett a válasza a srácnak.

A hét olyan lassan telt el, ahogyan egy csiga teszi meg az utat két utcasarok között. Amikor vasárnap hazaértem, egyből rohantam át Ayához. Amikor beléptem a szobájába, ő egyből megmondta a választ...

Amint beértem Ayahoz, már mondta is: a fiú szeret, de szívből. Rögtön azt hittem, csak viccel. De nem így volt. Azt mondta, a fiú teljesen belém esett, csak nem mer felém lépni, mer azt hiszi, nem szeretem. Mire rajtam uralmat vett az egyik felem (a szerelmes[naná hogy az]), és kiböktem:
- De szeretem, tiszta szívből- és ez így is volt. Már nem tiltakozott bennem semmi, teljesen úrrá lett rajtam a szerelem, mint egy elolthatatlan, örökké égő tűz, amely mindig is ragyogni fog, és eléget mindent, ami az útjába áll. Szó szerint repdestem az örömtől. Aya meg megfogta a baseball ütőjét (sportoló ugyanis), hogy ha kell, leüt. Mondtam, hogy semmi szükség rá, mindjárt lenyugszok. De a szívem úgy vert, mint még soha. Megkérdeztem, nem tudja-e, hogy hol van most. Azt mondta, valószínűleg még egy hetet várnom kell, amíg látom, mert most ő utazott el, ő is az utolsó pillanatban tudta kifaggatni. Erre a kis szívem (amely az előbb még hússzor nagyobb volt) kihagyott 2 ütést. Nem bírok addig várni, ha nem látom ezentúl, én belehalok. Aya megnyugtatott, és elmondta a srác lakcímét, és hogy mikor fog hazaérni (vasárnap hány óra körül).

Alig vártam a vasárnapot. Elmentem az utcába, amely tele volt cseresznye fákkal, és az érett, szép, szinte már meggynek kinéző gyümölcsök ott lógnak a fán. Minden cseresznye szem helyén vérvörös szívecskéket láttam, így a fa olyan volt, mintha szíveket termelt volna a szép fürtök helyett.

Vártam, és vártam a háztól kicsit messzebb, az egyik fa mögül leselkedtem. Ahogy Aya mondta: pontosan a megadott időben értek haza, de amint bement a házba a fiú az anyjával-apjával, a szülők rájöttek, hogy a külföldi nyaralóba hagytak egy fontos dolgot, és majd holnap reggel jönnek is vissza. Ezzel el is hajtottak, a fiú pedig bement a szép házba. Vártam öt percet, majd mély levegőt vettem, és odamentem a kapu csöngőjéhez. Megnyomtam. A fiú kijött mosolyogva. Beinvitált a házba, és bementem. Éreztem, hogy az arcom elvörösödik egy kicsit. A nappalijuk gyönyörű volt, mindenhol szép, értékes tárgyak, plazma tévé házimozival, ect. . Mondta, hogy üljek le a kanapéra, ő azonnal jön, és kiment a konyhába. Volt időm körbe nézni, és tényleg nagyon szép volt a szoba.

Öt perc múlva jött is vissza, kezében egy-egy pohár baracklé. Mintha ráérzett volna, a barack a kedvenc gyümölcsöm. Megköszöntem, és ittam két kortyot a jégkockáktól hűs facsart léből. Leült közben mellém, én meg a dohányzó asztalra letettem a poharat, majd ő is. Vettem egy mély levegőt, de mire mondtam volna, hogy mit érzek iránta, a kezét a számra tapasztotta, és mondta, hogy ne mondjak semmit, ő szeretné elmondani. Ezzel mélyen a szemembe nézett, és ettől ledermedtem. a Testem felforrósodott, ahogy a zöld szemeivel fúrta a tekintetem. Hirtelen megszólalt:
-J eanne, én szeretlek. Az első pillanattól fogva, és sosem fogom tagadni ezt az érzést irántad.

Keztem magam úgy érezni, mint egy szappanopera szereplője. Utálom a szappanoperákat, de ez a két mondata annyira elcsavarta a fejemet, hogy úgy éreztem, mindjárt elfolyok. A srác egyszercsak, meglepetés szerűen, megcsókolt. Finoman, kedvesen, mégis erősen. Én visszacsókoltam, és lihegve a vágytól, amit iránta érzek, megszólaltam:
- Én is szeretlek, teljes szívemből, örökké. - Azzal eldőltünk a kanapén és csókcsatába kezdtünk.

Ő volt az erősebb, puszilgatott mindenhol, nem kímélve semmit, fülemet, arcomat, homlokomat, orrom hegyét, a számat is, mondom: mindenhol. Aztán már elkezdtük a nyelves csókot is, szépen lassan, óvatosan csináltuk, hogy minél jobban élvezhessük ezeket a ritka pillanatokat. Aztán feküdtünk egymás mellett, és néztük egymást. Olyan 3 perce nézhettük egymást, mikor felült, és felvett az ölébe. Közben mondta:
- Gyere, menjünk fel a szobámba. - nézett rám, miközben a karjaiban tartott, mint az elájult nőket szokták a férfiak a filmekben. Én halkan annyit mondtam, hogy oké, és felvitt a lépcsőn. Úgy bánt velem, mint egy értékes kinccsel, óvatosan, gyengéden, de erősen oltalmazza. A szívem eközben hevesen vert, és szinte már kívántam. Ekkor eszembe jutott, hogy még szűz vagyok. Reménykedtem, hogy nem fog fájni, de ahogy ránéztem a fiúra, éreztem, hogy vele jó lesz.

Amikor beléptünk a szobájába, letett az ágyra. Én onnan néztem fel rá, mint egy kiszolgáltatott vad, és ő, a vadász, mindjárt elvégzi a vele teendőt. Megint csókolózni kezdtünk. Aztán lassan, óvatosan, lehúzta rólam a pólómat. Én eközben az ingjét gomboltam ki. Egyszerre vettük l egymásról a ruhadarabot, majd félredobtuk. Ő elkezdte kicsatolni a melltartótat, én meg előre tettem a fekete hajam, hogy ne legyen útban. Amikor levette, én felé fordultam mosolyogva. Nézte, szinte felfalta a melleimet, és azt mondta, gyönyörűek. Eldöntött, és csókolgatni kezdett újra, de mostmár a mellemet is. Én meg éreztem valami furcsát, gondoltam, ez az orgazmus felé vezető útnak a "tünete".

Nagyon jó érzés volt, ahogy kényeztetett. Aztán felültem, és kigomboltam a nadrágját, és lassan lehúztam, ő pedig az én shortomat gombolta ki, és tépte le rólam. A boxerén kidudorodó dolog arra ébresztett, hogy ő is nagyon izgatott. HIrtelen azon kaptam magam, hogy a bugyit levette rólam, és már el kezdett kinyalni. Belőlem mostmár sóhajok törtek fel, olyan jól csinálta, ahogyan a nyelvét bennem ki és be húzogatta. Közben lekerült róla a boxer, és megláttam az ágaskodó farkát. Már ettől a látványtól is majdnem elmentem, de gondoltam egyet: és a srác már azon kapta magát, hogy most ő a vad, és én vagyok a vadász, most én vagyok az úr.

Masszíroztam a golyóit, miközben nyalogattam szívogattam a farkacskáját. Farkacskáját? Akkora volt neki már, mint egy fiatal elefántnak (szerintem). Nyalogattam a makkot, végig mentem a szárán, és a tövénél köröztem, ő meg csak nyögött. Láttam, hogy már nem sok maradt neki, így abbahagytam, hogy egy kicsit lenyugodjon. Egymás mellett lihegtünk. Megkérdezte, hogy először csináltam-e ilyet. Mondtam, hogy igen, és erre azt mondta, hogy ő is, de ez neki olyan jó volt, mintha egy profi csinálta volna.

És kezdtük elölről a csókcsatát, majd ugyanabban a sorrendben az élvezkedést. Ám amikor én elkezdtem megint nyalni neki, azt mondta " Itt az idő, hogy elvegyük egymástól a szüzességünk" és mire észbe kaptam volna, már bennem is volt. Egy hatalmasat kiáltottam. Tövig belém nyomta, és lassan mozogni kezdett bennem. Én úgy éreztem, ez a menny, és hogy többé csak ez legyen, hogy szeretkezek a kedvesemmel. Közben csinálta, csinálta, ő nyögött, én oá-ztam és kiabáltam a gyönyörtől. Azt hittem megfulladok.

Elkezdett gyorsítani a tempón, én meg ráéreztem, hogy mit kell tennem, és a megfelelő ritmusban köröztem a csípőmmel. Csak csináltuk és csináltuk, és éreztem, hogy belémélvezett, és én is elmentem vele együtt, egy-egy hatalmas ordítással. Kivette lassan belőlem a szerszámját, és elfeküdt mellettem. Néztük egymást lihegve, és csak csókolóztunk. Ezt a folyamatot az este alatt még többször elvégeztük, és mindig egyszerre mentünk el. Tökéletes pár vagyunk.

Egymás karjaiban aludtunk el. Reggel felébredtünk, és csókolóztunk megint. Ő beledalolt a fülembe, hogy ez az este milyen jó volt neki, és hogy szeret, és nem akar elveszíteni, mert neki több vagyok, mint gondolom. Mivel én is így éreztem, megígértem neki, hogy örökké szeretni fogjuk egymást.
Később hazamentem, de ezt az éjszakát nem felejtettem el. És mindig megismételtük, minden este, amikor ketten voltunk.


Vége