Szeptember 10-e

Gyönyörű lakásom volt New Yorkban. Hatalmas panoráma ablakaiból rálátásom volt Manhattanre. Amerika büszkesége, az ikertorony ott magasodott előttem.

Egy éve váltam el a feleségemtől, és költöztem ide. Azóta nem volt dolgom nővel. Barátom Tom, akivel gyerekkorunk óta ismertük egymást, mondogatta is nekem, hogy nem kéne teljesen begubóznom. El, eljártam vele kosárlabda, meg más meccsre, moziba, színházba, de mindig csak kettesben. Azaz igazság, hogy még mindig reménykedtem benne, hogy a feleségem haza hív. A hapsi, akivel élt, szerintem abszolút nem volt hozzávaló.

Egy este Tom felugrott hozzám.
- Te, vacsorázni megyek egy pár japánnal, és kéne egy kis segítség tőled. Nem lenne kedved eljönni? Ha megkötöttem az üzletet, végig járnánk a környező bárokat – elgondolkodtam, aztán úgy döntöttem, hogy nem hagyom a barátomat cserben. Lezuhanyoztam, öltönyt vettem, és átmentünk a szigetre. Tom még beugrott a titkárnőéjért az irodájába, az ikertorony keleti szárnyába, a száztizennegydikre.

A lány nagyon csinos volt. Szőke, hosszú haja puhán keretezte kedves, okos arcát, vékony, karcsú testét fekete koktélruha takarta. Lábai hosszúak, és formásak volta. Amikor kiléptek az épületből, a lélegzetem is elállt. Ő volt a legszebb nő, akit életemben láttam, a feleségemet is beleértve.
- Monik – mutatta be Tom, ahogy a kocsiba beültek. A kézfogása határozott, mégis nőies volt. Közben mélyen a szemembe nézett. Éreztem, hogy neki is tetszem.

A vacsora hamar lezajlott. A két Japán üzletember nem sokat vacakolt. Megették az stéküket, aláírták a papírokat, majd indulni készültek. Mi persze biztattuk őket, hogy tartsanak velünk az éjszakába, de hála Istennek elutasították a meghívást, és elmentek. Monik berakta a táskájába a papírokat, és ő is menni készült.
- Magának sincs kedve velünk tartani? – kérdezte Tom – Vegye ezt jutalomnak – a lány nevetett, és bólintott:
- Miért ne, ha maguk fizetnek? – a Bajorba mentünk. Koktélt rendeltünk, és beszélgetni kezdtünk. Színházról, divatról, üzletről. Monikot szinte minden érdekelt. Még a vasárnapi kosárlabdát is kitárgyaltuk. Kiderült, hogy a lány maga is kosarazott az egyetemen. Eldicsekedtem, hogy milyen szép a kilátás a lakásomból, így úgy döntöttünk, hogy felmegyünk hozzám. Fogtunk egy taxit, és hazamentünk. Monik el volt ragadtatva az éjszakai várostól. Gyorsan elővettem a hűtőből egy üvegpezsgőt, és felbontottuk. Élvezettel kortyoltuk a hűs italt, és néztük a város fényeit. Azt számolgattuk, hogy melyik emelet az, ahol Tom és Monik dolgoztak.

Egyre jobban fogyott az ital, kibontottunk egy második üveggel is. Monik arcán kis piros rózsák gyúltak a pezsgőtől. Az én fejem is kezdett zsongani. Ismertem Tomot, ő ilyenkor le szokta tapizni a lányokat. Most is erre készült. Monik mögé lépett, és meztelen hátára tette a kezét. A lány rá nézett, és elnevette magát. Tom megcsókolta a vállát, és láttam, hogy ágyékát a lány fenekéhez dörzsöli. Monik arca szinte már égett, de nem hárította el a közeledést. Én is kívántam a lányt, és bár ilyet még nem csináltam, engedtem barátom hívásának, és hozzájuk léptem. Felemeltem Monik szoknyáját. Tom tovább csókolgatta a vállát, miközben lehúzta róla ruhájának pántját, mitől a fél melle kibuggyant. Tom simogatni kezdte a szép telt mellet, én pedig a punciját becézgettem a bugyin keresztül. A lány behunyt szemmel élvezte, ahogy kényeztetjük. Lassan lehúztam a bugyit róla, és ujjaimmal csiklóját ingereltem, miközben Tom a száját kereste, aztán mohó csókokkal árasztotta el. A lány átölelte a nyakamat, és teljesen magához vont, miközben a mögötte álló Tommal csókolódzott.

Tom lehúzta a sliccét, aztán a mellettünk lévő sarokgarnitúrára feküdt, elővette a dákóját, és odakínálta Moniknak, aki lehajolt, és bekapta, ezzel nekem kínálva oda formás fenekét. Tom kéjesen nyögdécselt, ahogy a lány nyalogatni, szívni kezdte a szerszámát, én pedig gyöngéden nyaltam neki a fenekét, punciját, amitől az egyre nedvesebb lett. Amikor Tom harci kész lett, Monik felállt, és hátulról beleült, ám engem sem hanyagolt el, most az én dákómmal kezdett játszani. Szívta, nyalta, közben nem mozdult, így Tom már szinte megőrült benne. Mikor már nem bírta, felállította Monikot, és gyorsan ledobáltunk magunkról mindent. Most Monik hanyatt feküdt, szájába vette Tom dákóját, én pedig nyaltam egyre nedvesebb barlangját. Mikor már Tom teljesen felhevült, Monik feltérdelt, és odakínálta magát barátomnak, miközben én hátradőltem és néztem őket. A lány mikor látta, hogy milyen vágyakozva nézek rá, most az én szerszámomat vette kezelésbe. Aztán feltérdelt, így mind a ketten szorosan át tudtuk ölelni. Mellbimbói lágyan falloszomhoz értek, ahogy barátom ágyéka mozgott. Jól esett, de Tom ismét mást talált ki.

Felállította a lányt, és a kisasztalra döntötte. Ismét beléhatolt, én pedig föléjük állva szopattam magamat. Tom látta, hogy mennyire szeretném, ha a lányba lehetnék, így ismét visszavonult, és kért, hogy feküdjek én most az asztalra hanyatt, Monik pedig beleült lüktető dákómba. Ekkor Tom a lány háta mögé lépett, és a fenekébe csusszant. Mindig is vágytam erre a pózra, és most behunyt szemmel élveztem mindhármunk mozdulatait. Belsőmben az izgalom egyre nagyobb boldogságot okozott. Monik mellbimbói kis árkokat húztak izzadt bőrömön, különös gyönyört okozva. Tom zihálni kezdett, és elélvezett. Magja végigfolyt mindkettőnk lábán. Felnéztem, és Monik arca tiszta könny volt a gyönyörtől. Barátom mellénk lépett, és a lány boldogan nyalta le szerszámáról az utolsó cseppeket, aztán átadtuk magunkat az eksztázisnak mi is. Együtt aludtunk, s miután Monikkal estére randit beszéltünk meg, reggel elmentek dolgozni.

A hírt anyámnál hallottam meg. Azonnal bekapcsoltuk a tévét, és elborzadva láttam, mi történik. Mindketten meghaltak. Több mint egy év telt el az óta. Barátaim azt mondják, hogy el kéne költöznöm, a feleségem hív haza, a fiúja elhagyta, de én csak állok az ablakban, és arra az őrült éjszakára gondolok.

Leticia Allemand