Rendhagyó ebéd

Kicsit nyűgösen ébredtem. Kimerítő, szex-el teli éjszakánk volt a férjemmel, és most nagyon nem esett ínyemre kikelni mellőle az ágyból. Az órára pillantva láttam, hogy még tíz perc van az ébresztőig. Végigpörgettem agyamban a rám váró napi teendőket, majd sóhajomat elfojtva óvatosan felkeltem. A fürdőszobában belepillantottam a tükörbe: kócos, szőke nőt láttam, élénken csillogó, zöld szemmel, csóktól duzzadt ajkakkal. Drágám borostája az éjszakai partink alatt kikezdte nyakam érzékeny bőrét. Emlékeim erotikus homályába burkolózva léptem be a zuhany alá, hogy forró vízzel mossam le magamról csatáink nyomát.

Felfrissülve szaladtam le a lépcsőn tágas konyhánkba, és nekiláttam a bőséges reggeli elkészítésének. Tudtam, hogy alig fél órám van, amíg a gyerkőcök (egy négy és egy hét éves kisfiú) felébrednek. Hallottam, hogy a férjem megnyitja a fürdőszobában a zuhanyt, és csak remélni mertem, hogy lesz még egy kis időnk, amit kettesben tölthetünk, míg igazán el nem indul a nap.

A hétköznap reggelek majdnem mindig ugyanúgy kezdődnek nálunk: általában én vagyok az első, aki felébred, utánam a férjem, majd a lurkók. Na, igen, van úgy, hogy nekik némi késztetést kell igénybe venniük, míg teljesen fel nem kelnek. Ez a késztetés általában én vagyok és szörnyű, rettenetes fenyegetéseket helyezek kilátásba, ha nem mozdulnak kellőképpen gyorsan. Fiaim pedig, mivel tudják, hogy a fenyegetésemet mindig beváltom, kuncogva várják, hogy közéjük vessem magam, és csuklásig csiklandozzam őket.

Szeretem ezeket a reggeleket. Valaha el nem tudtam volna képzelni, hogy férjem lesz, családom, és hogy ebben a minőségemben még boldog is lehetek. Most pedig itt vagyok, rántottát készítek, és arra várok, hogy a szeretteim csatlakozzanak hozzám.

Mélázásomból két erős kar ébreszt fel. Derekam köré fonódik, feszes ajkak érintik nyakamat, érzem, hogy a libabőr végigfut a karjaimon, átcikázik a gerincemen, és görcsbe rántja az ölemet. A vágy még most is ugyanúgy ébred fel bennem, mint a kapcsolatunk elején. Megfordulok az ölelésben, és csókra nyújtom a szám. Forró nyelv suhan végig az ajkaimon, és bebocsátást kér. Lélegzetünk egybefonódik, amint elmélyülünk a csókban. Nem tudok betelni a szájával. Számtalan esténk telt már el úgy, amikor csak az élvezet miatt bújtunk egymáshoz, a cirógatások, csókok, gyengéd érintések éjszakái voltak ezek.

Égett tojás szaga riaszt fel bennünket. Összenevetünk, ő eltakarítja a romkárokat, én pedig új reggelit készítek.
Egy órával később csak a mosatlan emlékeztet arra, hogy egy újabb nap kezdődött el. Van 5-6 órám, hogy összetakarítsak, elintézzem a postát, bevásárlást, és finom ételt főzzek a kis családomnak. Általában már egy héttel előre kitalálom, hogy mit főzzek. A mai napra legényfogó levest és konyhakerti pennét terveztem.
Miután elmosogattam, feltakarítottam és a szennyes ruhákat is a mosógépbe raktam, hozzáláttam az ebédhez.

Szeretek mindent előre összekészíteni, hogy azután már csak a főzés maradjon. A leveshez répát, zöldséget, krumplit, gombát pucolok. A pulykahúst feldarabolom. Kevés olajat öntök a fazékba, kicsit megpirítom rajta először a répát, hogy szép színe legyen a levesnek. Azután következik a borsó, ettől lesz igazán zamatos az íze. Egy kis pirítás a pulykahusinak sem árt, felöntöm vízzel, belerakom a többi kockára vágott zöldséget, petrezselyem zöldet, majd egy leveskockát, fedőt rá, takaréklángra és szinte már kész is. Ha puhák az alkotóelemek, csigatésztát főzök bele, a forrásban lévő leveshez tejfölt és citromot teszek, ettől lesz igazán pikáns az íze.

Annyira elmerültem az előkészületekben, hogy elsőre nem is hallottam meg a telefoncsengést.
Két telefonom van: az egyik a sajátom, a másik a munkámé. Amikor elkezdtem így dolgozni, még nem volt kialakult rendszerem. El kellett telnie pár hónapnak ahhoz, hogy igazán laza és rugalmas tudjak lenni, bárki is van a vonal másik végén. Hogy honnan jött az ötlet? Tulajdonképpen a férjemnek köszönhetem. Felhívtam őt a munkahelyén, és nem sok kellett hozzá, hogy felizgassam. Azt mondta olyan szexi hangom van a telefonban, hogy el tudna menni attól is ha csak beszélek hozzá. Nem mondom, hogy azonnal arra gondoltam, akár ezzel is kereshetném a kenyerem, de nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy az ötletet megvalósítsam. Bevallom az elején elég nehezen ment: görcsös voltam és izgultam. Az segített át ezen a döcögős korszakon, hogy a férjemmel eltöltött szexuális élményeimre gondoltam. Nem egy alkalommal teljesen függetleníteni tudtam magam attól, hogy a vonal másik végén egy teljesen ismeretlen pasas liheg és élvez attól, amit mondok, és ahogy mondom neki.

Egy idő után még élvezni is kezdtem a dolgot. Kipróbálhattam magam, olyan dolgokat tehettem meg – még ha szóban is – amikre lehet, hogy sohasem vállalkoztam volna. Mindennek persze a férjem itta meg a levét. Kénytelen volt ugyanis eltűrni, hogy a napi újításaimat rajta gyakorlom esténként. Feldobta a szexuális életünket, és így a drágám nem panaszkodott, hiszen annak ellenére, hogy nap, mint nap idegen férfiakat kényeztettem a telefonban, a gondolataim, a testem, és az éjszakáim csak az övé voltak.

A telefon kitartóan csengett. Betettem a fülembe a headset-et (így a munkám tulajdonképpen semmiben sem korlátoz) és felvettem.
- Eve vagyok – búgtam – mit tehetek érted?
Általában így kezdődött. Akadozó bemutatkozás (nem is értem igazán miért, hiszen az olyan fickók – esetenként nők – akik szexvonalakra vannak szakosodva, nem igazán számítanak kezdőnek, az ilyen nekik napi rutin), óvatosan ismerkedünk egymással. Megtudom, hogy a kliens neve Ben, középmagas, sötét hajú, sportos – persze ezek a leírások abszolút szubjektívek, hiszen a telefonban biztosan nem fogja azt mondani, hogy egy hájas, pattanásos kamasz – nekem mindenesetre nagy segítség, hiszen könnyebben tudom beleélni magam az adott helyzetbe, ha egy szexis pasast kell elképzelnem. Egyébként Bennek rendkívül finom, érzéki a hangja, érzem, hogy ő jó partnerem lesz, akármit is fogunk ketten csinálni.
Mellesleg minél tovább tartom őt vonalban, annál nagyobb pénzt zsebelhetek be, bár ilyenkor nem igazán szokott eszembe jutni, hogy tulajdonképpen lenyúlom ezeket az embereket.

Miközben ismerkedünk és hangolódunk egymásra, nekilátok a második fogásnak: bacon szalonnát csíkozok fel, hagymát szelek karikára (jó sokat, mert imádom), zöldpaprikát darabolok, petrezselyem zöldet aprítok.

Az elején nem ment ilyen könnyen: el sem mertem mozdulni az asztal mellől, féltem, hogy bármit teszek, belehallatszik a telefonba, vagy elvesztem a fonalat. De minél többször csináltam, annál könnyebb lett, sikamlósabb, előbújt belőlem az ördög, és a tevékenységemmel járó apróbb zajokat is igyekeztem beleszőni a mondandómba. Ez általában sikerült is.

- Mi van rajtad? – kérdezi Ben.
Végigpillantok magamon és elfojtom a mosolyomat. Póló, rövidnaci, kitaposott papucs, a fejemen kendő – szuperszexi.
- Most zuhanyoztam – lehelem a telefonba – Egy égővörös selyem kimonó van rajtam, megtörölközni sem tudtam, mert hívtál. A bőröm vizes, puhán illatos, csak arra vár, hogy megérints. Felvegyek a kedvedért valamit?
- Ne, inkább táncolj nekem – istenem, ez a hang úgy borzolja az érzékeimet, hogy teljesen beindulok tőle.
- Sötét szobában vagyunk – kezdek bele – fényforrásként csak néhány gyertya ég. Én az ajtóban állok, bőrömön a zuhany melegével, a kimonó övét lazán kötöm meg a derekamon. Te zenét teszel fel, lassú lágy dallamok lengik be a szobát. Pezsgőt hozol, a pára lecsapódik a pohár oldalára, nyelvemmel itatom fel. Szomjasan követed a tekinteteddel, amint végignyalom az üveget. Iszom egy kortyot, élvezem, ahogy a hűs ital végigcsorog a torkomon, felizzítva a bensőmet. Közelebb hajolsz hozzám, a szád az enyémhez ér, finom érintés. Becsukom a szemem és sóhajtok egyet. Résnyire nyitom ajkaimat, hogy a nyelvemmel érezhessem a szád. Végigsiklok rajta, megsimogatom vele az állad, érzem az apró borostát, őrülten izgató, ahogy karcolják az érzékeny nyelvemet, számat, arcomat. Testünk nem ér egymáshoz, csak a szánk találkozik újra, nyelveink érzéki táncot járnak, aktust mímelve mozdulnak, egyik barlangból a másikba, érzem, hogy az arcom pirosra gyúl a vágytól, mellem megkeményedik, beleborzongok a vágyba …

Míg beszélek, a bacon csíkokat wok-ba teszem, és lassú tűzön pirítani kezdem. A szalonna sercegése kicsit zavar ugyan, de elképzelem, ahogy férjem borostás arcát végigsimítom a tenyeremmel, ennek a mozdulatnak pont ilyen hangja van, könnyű visszazökkennem a hangulatba.
Ha a szalonna zsírt ereszt, hozzáadom a karikára szelt hagymát, paprikát, petrezselymet, egy kicsit összedinsztelem őket, ezután nyakon öntöm tejszínnel: egy adag habtejszínnel (nem cukrozott!), és egy másik adag főzőtejszínnel, úgy hogy bőven ellepje. Ízesíteni nem kell, a szalonna füstös, sós íze tökéletes harmóniában egyesül a tejszín és a petrezselyem zöldjének ízével. Szintén takaréklángon hagyom, hogy jól összeérjenek az ízek, egy másik lábosba vizet teszek fel forrni a penne tésztának, sót dobok bele, fedőt rakok rá, egy ideig ezzel sem kell foglalkoznom.

- A kezem feléd nyúl, meg akarlak érinteni, de elhúzódsz tőlem. „Táncolj nekem” – kéred. Hangod rekedt a vágytól. Elveszed tőlem a poharat, és leülsz az ágyra. Hátammal nekitámaszkodok az ajtófélfának, a gyertya fényében bőröm hibátlan aranysággal izzik. Kicsit zavarban vagyok, lassan odasétálok hozzád, lehajolok, kezedet megfogva emelem számhoz a poharat, szemedbe nézve kortyolok a pezsgőből. Tekinteted a számról a kimonó által engedélyezett látványra siklik. Szétnyíló köntösöm láttatni engedi melleimet, lapos hasamat, karcsú combjaim között sima ölemet. Látom megvillanni a szemed, elégedetten hátrálok hát, vissza az ajtóhoz. Lassú ringással, szememet becsukva hangolódok a zenére. A kezem végigsimít az arcomon, ujjaim a nyakamra siklanak, érzéki mozdulattal érek a melleimhez. Kétoldalról érintem őket, érzem, hogy a vágytól megkeményedett bimbóim szinte átdöfik a vékony selymet. Ujjaim hegye becézi őket, szinte fáj az érintés, melynek nyomán ölem összerándul a vágytól. Magukra hagyom a melleimet, fáznak meleg tenyerem nélkül.

Bőröm még mindig nedves, érzem, ahogy a hideg vízcseppek lefolynak a testemen. A hajamat vállam egyik oldalára fésültem, a belőle szivárgó víz lassan átitatja a köntöst. Az ujjaim lágyan simítják végig a derekamat, hasamra csúsznak, szinte lopakodnak a két combom közé. A rövid kimonó épphogy csak takarja vágyam központját, ahogy kezemet leeresztem, akadálytalanul csúszhat be a háromszögbe. Forró vagyok, karcsú ujjaim, mintha nem is a sajátjaim lennének, úgy simogatnak. Megremeg a lábam, nekitámaszkodok az ajtófélfának, szinte öntudatlanul érintem meg magam. Érzem, hogy a vágytól a csiklóm kis dombja érezhetően megkeményedett, pár apró kis érintés elég ahhoz, hogy sóhaj hagyja el a számat. Kinyitom a szemem, ahogy megmoccansz az ágyon, lassan kényelmetlenné válik a nadrágod, játékom éppúgy izgat téged is, mint engem. Két karomat felemelem, és két oldalról kapaszkodok az ajtóba. A mozdulattól felemelkedik a köntös, és látni hagyja, ami eddig rejtve volt. Gyantázott simaságom vonzza a tekinteted. Megnyalod a szádat, és már mozdulsz, hogy elém térdelj, de megrázom a fejem, mozdulatlanságra kárhoztatva téged. Csípőmet lassan ringatva, lágy mozdulatokkal süllyedek egyre lejjebb. Karjaim még mindig a magasban, a kimonó öve ebben a pillanatban megadja magát, és a vékony kis lepel nem takarja többé testemet.

Hallom a telefonban, hogy Ben egyre nehezebben lélegzik, sikerült magammal ragadnom őt.
Megkavarom az ételt, a tésztavíz, mintha csak a történetet követné, felforr. Beleöntöm a tésztát, és kavargatni kezdem, nehogy leragadjon.

- Karcsú testem sziluettje bársonyosan izzik fel a gyertyafényben. Nagyon mélyre ereszkedek, aztán lágy mozdulattal szétnyitom a lábaimat, hogy teljes szépségemben láss. Egyik kezemmel tovább kapaszkodok, miközben a másikkal kalandozok testemen. Félrehúzom a szétnyílt köntöst a mellemről, hogy lásd, mit teszek vele. Finom, körkörös mozdulatokkal simogatom a keblem, egyenlőre kihagyom a bimbót, oldalról emelem meg, tenyerem átsiklik rajta, aztán kicsit keményebben markolom meg. Elképzelem, ahogy a te kezed borítja be, tenyered bőre rásimul a bimbóra. Nyitott kézzel becézem magam, dörzsölve, morzsolva az érzékeny területet. Ujjaim közé fogom a bimbót, és egy picit megszorítom. A fájdalommal vegyes kéj végighasít a testemen. Először a fogaimban érzem, az állkapcsom zsibog tőle, mellem megfeszül, végül az ölemben robban. Egyre jobban kívánom a kezed, a tested, a farkad, de érzem: még várnom kell. Türelmes vagyok, tudom: később még jobb lesz. Nyitott lábaim közé csúsztatom a kezem. Először teljes hosszában végigsimítok azon a területen, kihagyom a kis dombocskát, az ő ideje még nem jött el. Mélyebbre nyúlok, ujjaim bársonyos puhaságot tapintanak. Érzem, milyen forró vagyok és nedves. Váratlan ötlettől vezérelve kezemet a számhoz emelem és végignyalom az ujjam. Fémes ízem van, kicsit kesernyés (parfüm illatát érzem valami sokkal érzékibb illattal keveredve), de csöppet sem kellemetlen. A pézsmaillattól kitágulnak orrcimpáim, mélyen szívom be a levegőt, elképzelem, ahogy testnedveimmel összekent farkad ízlelgetem. Hallom, ahogy reszketeg sóhaj hagyja el a szádat. Kívánlak – suttogod a félhomályba. Bekapom az ujjam, egészen mélyre engedem a számba, szopó mozdulatot teszek, halk cuppanással engedem ki a szabadba.

Ekkor valóban cuppantok egyet, megkóstolom a tésztát, pont a legjobb állapotban van, nem túl kemény és nem főtt szét. Egy műanyag tálba szűrőt rakok és beleöntöm a tésztát.

- Az ágy felöl csörgedező hangokat hallok, újratöltöd a poharadat, és szinte egy kortyban lenyeled a pezsgőd, szemedet közben egy pillanatra sem veszed le rólam. Érzem, hogy zsibbadni kezd a lábam, ezért letérdelek, lábaim még mindig nyitottak feléd. Mivel tovább nem kell kapaszkodnom, a felszabadult kezem az eddig elhanyagolt mellem veszi birtokba, gyúró mozdulatokkal kényeztetem magam, másik kezem visszatér a combjaim közé. Élvezem, ahogy magamhoz érek. Úgy érzem, mintha selymet tapintanának az ujjaim. Tökéletesen kész vagyok arra, hogy magamba fogadjalak, mégis húzom az időt. Megsimogatom azt a kis dombot, érzem, ahogy még jobban megkeményedik, hihetetlenül érzékeny. Minden érintésre érzelmek hada önt el: egyszerre szeretnék kacagni és sírni, elakad a lélegzetem, sikítani szeretnék, mégis beharapom az ajkam. Borzasztóan édes érzés, fáj, de kéjesen fáj. Érzem, hogy meg tudnék őrülni ettől, így nagyon-nagyon óvatosan érintem csak. Felemelem a fejem, rád nézek. Látom, ahogy mellkasod szaporán emelkedik és süllyed, nehezen veszed a levegőt, te is úgy felizgultál, mint én. Nem akarok tovább egyedül játszani, azt akarom, hogy csókolj meg, érints meg, vegyél birtokba. Macska módjára, négykézláb mászok oda hozzád, fenekemmel látványosan pucsítok, nagyon hosszúnak tűnik a szoba, pedig pár lépéssel át lehet szelni. Nem várod meg, amíg felemelkedek, magadhoz rántasz, hevesen csókolsz. Úgy veszed birtokba a szám, mintha az utolsó mentsvárad lenne.

Élvezem a csókod, nyelved könyörtelenül tör be a számba, ajkaimat szívod, nem tudsz betelni velem. A nyakamra siklik a szád, a fülem mögötti területet kényezteted, folyamatos borzongásra készteted a testem. Lábaid között térdelek, beletúrok a hajadba, magamhoz szorítom a fejed és végigsimítok a hátadon, élvezem az ing alatt megbújó izmok finom játékát. Egyszerre nyögünk fel, ahogy szinte széttépem az inged. Gombok pattannak szét, nem is tudtam, hogy ilyen erős is tudok lenni. Tenyerem a finom szőrrel borított mellkasodra simul. Mellbimbóid apró kavicsokként merednek felém, játékosan görgetem őket, felmordulsz, karod még szorosabban fonódik a derekam köré. Elszakadsz a nyakamtól, kezed becsúsztatod a kimonó alá, fenekembe markolva húzol magadhoz.

A tészta lecsöpögött, immár nagyjából vízmentesen ötöm bele a tejszínes alapba. Széles mozdulatokkal kavarom össze, a sok tejszíntől csucsogós tésztát kapok. Egy rottyantás csak, és kész is.
Verejték gyöngyözik a homlokomon. Egyrészt a gáztűzhely melege hevít, másrészt csöppet sem hagy hidegen a telefonszex. Érzem, hogy a vérem hevesen száguld az ereimben, tehetetlenül tűröm, ahogy a vágy hatalmába kerít. Érzem, hogy elszabadul a fantáziám, már nem csak mesélője vagyok a történetnek, remeg a lábam, kénytelen vagyok leülni egy konyhaszékre. A telefonban hallom, ahogy Ben egyre jobban beleéli magát a játékba. Nyögdécsel és szuszog, a hangokból és a mozdulatok zörejéből szinte biztos vagyok benne, hogy önkielégítést végez. De hát ez a lényeg nem igaz? Az élvezet.
Iszom egy korty vizet és folytatom a történetem.

- Nem bírom tovább, kezem a nadrágodhoz téved, ezt nem tudom széttépni, igyekszem hát remegő ujjaimmal kigombolni, elégedetten sóhajtok fel, amikor sikerül. Kicsit felemeled magad, hogy a tested alatt lehúzhassam a nadrágod. A boxeralsó akadályt képez köztem és a farkad közt, türelmetlenül fejtem hát le rólad, mígnem kiszabadulsz belőle, és végre ott állsz előttem teljes szépségedben. Nincs erőm a gyengéd kényeztetésre, egyből rábukok, mélyen a számba eresztem, keményen szívom, nyelvem, mint a motolla, úgy kering a makkod körül. Két kezemmel a tövét szorítom, vigyázok a két golyóra, nem akarok neked fájdalmat okozni. Kezeid a hajamba markolnak, könny szökik a szemembe, ahogy meghúzod, és mégis élvezem. Borzasztóan kívánlak, nem is bírom sokáig. Megszívom még párszor, kiengedem a számból, lejjebb hajolok és beszippantom a golyókat, egyenként, finoman, óvatosan. Majd még egyszer a számba veszlek, olyan mélyre, hogy szinte érinted a torkom, hörögsz az élvezettől. Szinte eltépem magamat a farkadtól, felemelkedek, és az ágyra löklek. Föléd helyezkedek, és valósággal felnyársalom magam veled. Nem fel-le mozgok, hanem előre-hátra, csúszom a testeden, fenekem a hasadhoz préselődik, majdnem kicsúszol belőlem, akkor hátralököm magam, mélyen hatolsz belém. Nyögök már én is, elemészt a vágy, csak hajszolom az élvezetet.

Nagyon finom, ahogy bennem vagy és kitöltesz. Megpróbálod megfogni a kezem, hogy a tiedre támaszkodhassak, de úgy nem érzem, hogy elég keményen mozoghatok rajtad, így csak a mellemre tapasztom a kezed, mondanom sem kell, mit csinálj, hiszen tudod már, hogy szeretem. Keményen markolod őket, vadul szeretkezünk, nyoma sincs már a kezdeti gyengédségnek, mégsem panaszkodunk. Magam sem értem, honnan veszem az erőt, hogy felrántsam magam rólad. A csalódottság könnyei szöknek a szemembe, testem még mozog, hüvelyem össze-össze rándul, keresi a farkad. Lejjebb csúszok, és éppoly hevesen veszlek a számba, mint ahogy az előbb a hüvelyem tette. Ízeink összekeveredtek, észvesztően finomak vagyunk együtt. Nyelvem önálló életet él a számban, nem hiszem el, hogy nem fulladok meg tőled, olyan mélyen vagy a torkomban. Kezed újra a fejemen, magadhoz szorítod, farkad a számban, kezeim a golyóidat becézik.

Azt hiszem most nagyon jó neked. De én is akarom, újra rád ülök hát, űzöm az élvezetet. Úgy érzem, szétrobbanok, olyan mélyen vagy bennem, hogy a hasamban érezlek. Még egyszer megjátszom, hogy elválok tőled, ez most még fájdalmasabban érint, érzem, hogy könny csordul le az arcom két oldalán. Fuldoklóként vetem magam a farkadra, úgy szívom, mintha életadó levegő jönne belőle. Lassan elveszted az önuralmad, úgy meghúzod a hajam, hogy valóban fájdalmat okozol vele. Szinte magadra rántasz, mozgásunk szinte esztelen, tarkómat fogva húzod arcomat magad felé. Csókod szenvedélyes, habzsolod a számat. Állati hangokat adunk ki magunkból, miközben alapzajnak ott van az ágy finom kis nyikorgása, ahogy a mozgásunkat követik a rugók, a két test egymáshoz csapódó, máshoz nem hasonlítható zaja, a nedvektől cuppugó farok mozgása, mind-mind élvezetről szólnak.

Amikor azt hiszem, hogy ennél jobban nem élvezhetem a dolgot, egyik kezed egymáshoz préselődő testünk közé dugod, és vigyázva, hogy meg ne sérts: megérinted az a kis dombot. Mozgásom erőteljes, most mégis, mintha villám vágna belém, megdermedek, a lélegzetem elakad, olyan elementáris erővel hat rám az élvezet. Arcomat nézed, ahogy arcodat nézem, tekintetünk összekapcsolódik, ahogy az ujjad mozogni kezd. Megrándul a testem, úgy érzem, elvesztem az eszem. Pár mozdulat kell csak, és úgy érzem, elájulok, újra könny folyik az arcomon, de ezek már a megkönnyebbülés könnyei. A hüvelyem rángatózik a farkad körül, ahogy elélvezek, ez a finom kis mozgás elég ahhoz, hogy te is elmenj. Érzem, ahogy lüktetve engeded belém a magod, ezt nagyon szeretem, utánozhatatlan érzés, ahogy elélvezel bennem.

Szinte teljesen berekedtem a vágytól, utolsó szavam már suttogásnak is kevés. Mégis érzem, hogy a vonal túloldalán Ben pontosan hall mindent, és látja is amit lefestek elé. Mély nyögés szakad ki belőle, szinte látom a kezében rángó farkat, ahogy spermát lövell ki magából. Elhallgatok, nincs már mit mondanom, most a csend beszél helyettem. Pár perc múlva megköszörüli a torkát, zörgést hallok a háttérből, valószínűleg megtakarítja magát.

- Jó voltál, édes, köszönöm. – a hangja rekedtes, nehezére esik a beszéd.

Ezeket a pillanatokat nem szeretem. Mit lehet egy ilyen „szeretkezés” után mondani: köszi, igyekeztem? Megmenti a helyzetet, azzal hogy gyorsan elbúcsúzik, és megígéri, hogy máskor is hívni fog.

Leveszem a headset-et, és kikapcsolom a telefont. Mára elég volt. Az órára pillantok, és meglepődök, több mint másfél óra telt el. Zavarodottan nézek szét magam körül. Az ebédhez való készülődés nagyon sok mosatlannal jár, ezeket most suta mozdulatokkal pakolom el, nem igazán tértem még magamhoz az előbbiek után. Szinte transzban megyek fel az emeltre, kinyitom a szekrényajtót, és kiveszem belőle azt a bögyös-vörös-csupa-csipke-semmi-csodát, amit egy gyenge pillanatomban vettem egy szexshopban. Mosoly fut át az arcomon, már tudom, ma éjszaka mit fogunk játszani a férjemmel. Csak egy üveg pezsgő, és néhány gyertya kell hozzá …