Pinpong

Zsuzsa gimnáziumi osztálytársam volt. Rengeteget hülyéskedtünk együtt, nagyszerű haver volt. És – ennek még jelentősége lesz – ha csak tehettük, együtt pingpongoztunk az iskola alagsorában lévő asztalon. Zsuzsa – nem Zsuzsi, azt nem tűrte – az egyik legcsinosabb volt az osztályban, mégis szerelem valahogy nem alakult ki köztünk. Mikor már mindkettőnknek voltak kapcsolatai, mi akkor is barátok maradtunk. Illetve inkább pajtások, ez találóbb kettőnk viszonyára, ha ketten voltunk boldog gyerekké váltunk.
Gimi után én Pesten kezdtem el egyetemre járni, és bár egy darabig találkozgattunk, amikor haza látogattam, kapcsolatunk megszakadt. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az akkori pasija igen rossz szemmel nézte felhőtlen idétlenkedéseinket, riválisként tekintett rám. Ezután évekig nem láttuk egymást.

Egyszer, amikor szokás szerint haza látogattam az utcán összefutottunk. Egy pillanatra meghökkentünk majd örömmel egymás nyakába borultunk. Leültünk egy presszóban, be nem állt a szánk. Régi emlékeket idéztünk és az utóbbi időkről kérdezgettük egymást. Közben akaratlanul is többször végig jártattam tekintetemet rajta. Vállig erő dús fekete haja volt, szeme valami különleges sötétkék. Nem volt sovány, de egy csepp felesleget sem sikerült felfedeznem rajta. Amikor rövid időre a mosdóba távozott teljes alakját feltérképezhettem. Mindene arányos volt, talán csak mellei voltak kicsit kisebbek az átlagosnál, de amúgy se vagyok a nagy mellek megszállottja. Egy szó, mint száz nagyon tetszett. Kicsit zavarba jöttem saját gondolataimtól, eddig soha se tekintettem rá nőként.

- Te – szólalt meg egyszer csak elmerengve - emlékszel még a régi pingpong csatákra?
- Hogyne – vigyorogtam – mindig laposra vertelek.
- Én nem így emlékszek! – fortyan fel, és ebben teljesen igaza volt, elég kiegyenlített volt kettőnk erőviszonya a játékban. De én tovább hecceltem.
- Ha akarod, bármikor bebizonyítom! – mondtam végül megjátszott önteltséggel.
- Na rajta! – válaszolta hetykén.
- Igen, de hol? – bizonytalanodtunk el. Pár percig csendben ültünk. Rossz kedvünk lett.
- Mi lenne, ha … - kezdte lassan, de megakadt. Mindig gyorsabban vágott az esze mint nekem. Nem volt okosabb csak sokkal leleményesebb.
- Hát a gimiben, mint régen! - vágta ki végül.
- Ugyan már! Hogyan? – problémáztam – Már nem járunk oda.
- Akkor se engednének be most a hétvégén! – már ismét vigyorgott és diadalmasan hozzátette – Megvesztegetjük a gondnokot!

Jó kedvűen nevetgélve mentünk le az alagsorba, a pingpong asztalhoz . Én rövidgatyában ő egy kis laza miniszoknyában és mind kettőnkön póló valamint edzőcipő volt. Elkezdtünk pötyögni. Nagyokat mulattunk bénaságainkon, bizony már jócskán kijöttünk a gyakorlatból. Örömmel vettem észre, hogy nincs rajta melltartó, így a vékony póló alatt vidáman táncoltak mellecskéi.
Kezdtünk belejönni a játékba és elhatároztuk, hogy számolni fogjuk. Alig kezdtük azonban el a mecset megdöbbentő felfedezést tettem. Egy elguruló labdánál nekem háttal mélyen lehajolt, hogy felvegye. Nem volt rajta bugyi! Nem akartam hinni a szememnek! Innentől már csak egyetlen dolog érdekelt, úgy elütni a labdát, hogy az a sarokba menjen. Bár először csak ellenőrizni akartam, hogy jól láttam-e, de valójában már nem bírtam mással foglalkozni, csak újra és újra látni szerettem volna a szőrös bizonyítékot.

Nagyon kikaptam, azt hiszem csak azért nem nullára, mert ő elrontotta időnként a szerváját.
- Mi van veled? – kérdezte csodálkozva. – Az előbb még sokkal jobban ment.
Zavartan makogtam valamit, hogy úgy látszik, izgulok a tét miatt – nem is volt tét. Ekkor azonban tekintete a nadrágomra tévedt, szeme elkerekedett majd felkacagott.
- Jézusom! Kilátszott? –ágyékára tette a kezét. – Ne haragudj! Nem gondoltam rá, hogy itt hajlongani is kell. Ez azt hiszem egy kicsit sportszerűtlen volt a részemről.
- Ez attól függ, hogy milyen sportról van szó – válaszoltam elég idétlenül. Hozzá léptem és beletúrtam a hajába. Ki volt melegedve az ugrálástól, itt-ott már össze is tapadt az izzadtságtól a különben selymes fekete haja. A felhevült női test még jobban felajzott.
- Nagyon kívánlak! – mondtam rekedten.
- Azt látom – mosolyogva a szemembe nézett és megsimogatta nadrágom púposodó részét.

Átöleltük egymást és csókolództunk. Végig csókoltam arcát, szemöldökét, fülét és nyakát. Felemelte mind két karját, én pedig lehúztam róla a pólót. Kicsi, formás mellei voltak, bimbói már kihívóan meredeztek. Nem estem rögtön neki, először csak kezembe vettem mellecskéit és masszíroztam gondosan kihagyva a bimbóit. Aztán a baloldalira ráhajoltam. Még most se értem hozzá, de lélegzetemet már rajta érezhette. Libabőrös lett, megremegett és nem bírta tovább, fejemet egy határozott mozdulattal a mellére húzta. Nyelvem körbejárt a bimbó udvarán; először szinte véletlenül, lehelet finoman értem magához a bimbóhoz, majd gyakrabban és egyre határozottabban. Végül számba vettem és megszívtam. Lélegzete előbb elakadt majd egyre gyorsabbá vált.
- Ha már úgy is láttad, akkor ezt leveszem. – suttogta lihegve és egy pillanat alatt kibújt a kis szoknyából.

Felültettem a pingpong asztalra. Ő hanyatt dőlt, felhúzott lábait széttárta, sarkait az asztal szélére rakta. Oda guggoltam közéjük és egy darabig csak csodáltam az elém táruló látványt. Gyönyörű volt fekete göndör szőrzete, fodrozódó kisajkai, melyek a terpesztől kissé szétnyíltak és a találkozásuknál már duzzadtan előbújt a csiklója. Az egész csillogott a nedveitől és fantasztikus illata volt. Sejtettem, hogy kezd türelmetlenné válni, ezért két hüvelykujjammal széthúztam és nagyon finoman belenyaltam. Megkönnyebbülten felnyögött. Eleinte csak a kis és nagyajkak közötti részt szántottam végig újra és újra. Ezután a hüvelybemenetnél köröztem hosszan, nyelvemet be-bedugva mélyen a lyukba. Teljesen elteltem a bódító ízektől. Nyögései most már akaratlan csípőmozgással társultak. Végül nyelvem felvándorolt csiklójára miközben két ujjamat a hüvelyébe toltam. Most már halkan sikoltozott. Egyre gyorsabban nyalogattam ágaskodó csiklóját, közben ujjaimmal G-pontját dörzsöltem. Hatalmas sikoltások és hörgések közben ment el. Alteste vonaglott, hüvelye ritmikusan rángatózott ujjaim körül.

Percekbe tellett, míg feleszmélt. Kicsit még bágyadt mosollyal rámnézett.
- Miért van még rajtad nadrág? – kérdezte. Egy szempillantás alatt megszabadultam tőle.
Elém térdelt. Nem vette be rögtön, csak megfogta. Kicsit az előbbi pihenőtől már leeresztettem.
- Milyen finom puha! – ugratott, de érezte, hogy ezt most nem kellene és nyelvével lusta mozdulatokkal körbenyalt. Szépen lenyalta az eddigiek során bőségesen keletkezett előváladékomat, majd elégedetten lenyalta még a szája szélet is. Közben én megint igencsak meredezni kezdtem és újabb csepp jelent meg a farkam végén.
- Lehet, hogy más megoldást kell keresnem – mondta eltöprengve, és a szájába csúsztatta. Felsóhajtottam. Lassan szopni kezdett. Csak most húzta csak vissza a fitymámat. Makkom közvetlen érintésekor a gyönyörtől feljajdultam.
- Fáj? – kérdezte tettetett rémülettel felnézve rám.
- Hülye! – ezt már gorombán mondtam. Közel voltam hozzá, hogy azonnal ott hagyom. Pedig most kezdte el igazán. Fantasztikusan szopott, időnként tövig bevett pedig igen csak méretes vagyok. Hangosan ziháltam, nyögtem. Fokozva a tempót, nyelve vad táncot járt farkam legérzékenyebb pontjain, amíg csak bele nem élveztem a szájába. Nem hőkölt vissza, hanem mohón folytatta és nyelte a magomat. Szinte a gerincvelőmet is kiszívta.

Teljesen elgyengültem, rátámaszkodtam az asztalra, mert úgy éreztem, hogy mindjárt összecsuklok. Felállt és gyengéden átölelt, szinte tartott.
Nehezen tértem magamhoz ebből a félájult állapotból. Én is magamhoz szorítottam.
- Ne haragudj, hogy ugrattalak! – mondta halkan és a szemembe nézett.
- Ezt még megbosszulom! – válaszoltam színlelt nehézteléssel.
- Mikor? – csillant fel a szeme.
Megrémültem. Hogy fogok tudni még egyszer? A lábamon alig tudok megállni! De láttam kitágult pupilláin, hogy nem úszom meg. Levettem az asztalról a hálót és ráterítettem a magammal hozott törölközőt. Mindketten felmásztunk, és 69-es pózba helyezkedtünk. Gyengéd puszikkal és nyalakodással kényeztettük egymást. Láttam, ahogy az előttem kitárulkozó punci a rózsaszínből előbb pirosra, majd vörösre vált. Ajkai megduzzadtak, harmat cseppek gyöngyöztek ki belőle. Kis pecke megkeményedet, vágyakozva kukucskált ki rám. Közben ő sem tétlenkedett, pillanatok alatt eloszlott minden aggodalmam saját képességeim vonatkozásában. Újra kőkeményen ágaskodtam. Hanyatt feküdtem. Nem kérdezett, rögtön tudta mit szeretnék. Fölém guggolt és lassan rám ereszkedet. Hihetetlenül sikamlós és izmos volt a hüvelye, majdnem azonnal beleélveztem. Megfogtam a derekát és tartottam egy kicsit, nehogy megmozduljon. Éreztem, hogy szerszámom vége a méhszájához nyomódik. Valamennyire magamhoz tértem. Lazítottam a szorításomon és ő hihetetlenül lassan mozogni kezdett. Kicsit gyorsított és csípőjével közben körözött. Időnként puncijával megszorított, majd újra ellazította magát.
Fantasztikus volt. Ez a csodálatos nő ott lovagolt rajtam, egyre lendületesebben mozogva, a fokozódó kéj kiült arcára és hüvelyével olyanokat művelt velem, mint még soha senki. Légzése egyre szaporább lett, egyre hangosabb nyögésekkel kísérte mozdulatait.
Hirtelen artikulálatlan kiáltások szakadtak fel torkából, szemei fennakadtak, gerince ívben megfeszült és alteste görcsösen rángatózott. Teljes önkívületben élvezett. A látványtól, heves mozdulataitól és hüvelye szorításától én is rögtön a csúcsra jutottam, hosszan belelövelltem.

Amikor ocsúdni kezdtem, mozdulatlanul feküdt rajtam. Észre vehette éledezésemet, megpróbált lekászálódni rólam. Lábai azonban nem engedelmeskedtek, remegve megtagadták a parancsot. Gyengéden magamhoz szorítottam. Feküdtünk még így jó pár percig.

Felkönyökölt. Csak egy kielégült nő tud így nézni Szeme lágy fényben égett, kékje még mélyebbé vált. Maga volt a megtestesült harmónia. Nem tudtam betelni vele.

Egy idő után azonban megint megcsillant benne a kisördög.
- És a bosszúd? – kérdezte kajánul.
- Az volt a bosszúm, hogy úgy tettem az elején, mintha rögtön be is fejezném – próbáltam meg kivágni magamat.
- Hát alaposan rám is ijesztettél! Azt hittem, hogy most hoppon maradok. – mondta az emléktől megborzongva, majd a szemembe nevetve hozzá tette - Csak persze nem direkt csináltad.
Újra átöleltük egymást és hosszan csókolóztunk.
- Te, – szólalt meg csodálkozó arckifejezéssel– miért nem csináltuk ezt annak idején?
- Mert idióták vagyunk! – válaszoltam – Hosszú éveket kell bepótolnunk!
- Én minden áldozatra kész vagyok! – nézett rám elszántan.
- Azért egy kicsit pihennék – mondtam némi riadalommal.
- Ne félj, most én se tudnék – vigyorodott el. – Kapsz egy órácskát erőgyűjtésre.
Felguggolt, széttárta lábait és a törölközővel gondosan megtörölte ragacsos altestét. Felhúzta pólóját, szoknyácskáját. Kimerültségem ellenére szinte fájt, hogy már nem láthatom mindenét.
- No, akkor most vacsora! – adta ki az utasítást. – Valami kerthelységben egy fél disznót akarok!
- Te … - böktem bizonytalanul a falat kis szoknya felé. - Ha ebben beülünk egy étterembe … látszani fog.
- Ilyenek a férfiak! Rögtön ki akarnak sajátítani! – csóválta a fejét duzzogva. Benyúlt a táskájába, kivett belőle valamit és nevetve felmutatta.
– Csak nem képzeled, hogy így jöttem keresztül a városon? Amikor a gondnokkal tárgyaltál, akkor vettem le.
Egy kis bordó fürdőnadrág volt a kezében.