Péter & én

Évekkel ezelőtt történt az eset, mégis mintha tegnap lett volna…
Egy kis kocsmában dolgoztam, ami a lakásomtól negyed órára volt. A vendégkör szinte mindig ugyanaz volt, így hamar összebarátkoztam néhány vendéggel. Az egyik „cimborám” bemutatta a rokonát, Pétert. Mondta, hogy feltétlenül meg kell ismernem, mert teljesen egyedi stílusa van.

Hát tényleg az volt. Akár azt is mondhattam volna, hogy bunkó, de miután jobban megismertem, nem tudtam haragudni rá. Kedveltem őt. Megtudtam, hogy van élettársa meg egy kisfia. Ráadásul a hölgyeménnyel nem nagyon szívleltük egymást.
Péter egyre gyakrabban jött be kávézni, vagy csak egy kólát ivott és ment is. Nem nagyon beszélgettünk, mégis jó volt, amikor megláttam.
Egy este már csak Péter az unokabáty és én voltunk az ivóban. Hajnali kettőig beszélték a nőket, és a részleteket. Egyre inkább motoszkált bennem a gondolat, hogy meg kéne szerezni Pétert. Csak egy éjszakára, de muszáj megtudnom, hogy milyen, mennyi az igazság abból, amit mond.
De mivel a legkisebb szikráját sem láttam annak, hogy Peti érdeklődne irántam, letettem a dologról.
- Srácok mehetünk? Késő van, és holnap én nyitok.
- Persze. Hazaviszlek - mondta Péter
- Nem kell, köszönöm. Pár perc és otthon vagyok.
- Ez nem kérdés volt. A kocsiban várlak.
- Rendben.
Mikor megálltunk a ház előtt, mintha valaki más ült volna a volán mögött:
- Köszönöm, hogy eddig elviseltél minket. Nagyon kedves lány vagy. Jó éjszakát!
- Jó éjt!

Kiszálltam a kocsiból, de még mindig nem tértem magamhoz, hogy tud ilyen kedves is lenni.
Reggel alig vártam hogy bejöjjön. De pont akkor jött, mikor a legnagyobb tömeg volt, nem tudtunk beszélni. Csak egy üzenet várt egy kis cetlin: Találkozzunk este! Munka után várlak!
Alig vártam hogy bezárjak.
Beszálltam a kocsiba, és csak gondolkodtam, hogy ebből mi lesz. Nem akarhat tőlem semmit, hisz nem adott semmi jelet, hogy érdekelném, de akkor minek?
Észrevette szótlanságom és megkérdezte, hogy mi a bajom.
- Péter miért jöttél értem? Mit fogunk csinálni? Mi a terved?
- Csak kocsikázunk. Te vagy a főnök. Csak az fog történni, amit te szeretnél. Semmi több. Megígérem.
Egy órán keresztül kocsikáztunk, majd valahol megálltunk, néztük a csillagokat, beszélgettünk, de nem nézett a szemembe.
- Miért nem nézel a szemembe? Zavar, hogy mindig máshova nézel.
- Bocs. Kicsit zavarban vagyok. Már az össze lámpát megszámoltam a környéken.
- Zavarban? Te? Miért?
- Miattad.
- Miattam? Mi lenne, ha meg is érteném ezt?
- Mindig ilyen nőről álmodoztam, mint te. Mikor bementem a kocsmába és megláttalak, tudtam, hogy kellesz nekem.

Nem jutottam szóhoz. Néztem a szemébe, - mert ekkor már ő is az én szemembe nézett - és hatalmas vágyat éreztem, hogy megcsókoljam. De nem lehet. Hogy venné ki magát, hogy csak letámadom.
- Na, fordulj meg, megmasszírozlak! - Oldotta egy kicsit a hangulatot Péter
Remegett a keze, mikor hozzámért. Pár perc után szólt, hogy én jövök. Levette a felsőjét. Hihetetlen izmos felsőteste volt. Egy darabig masszíroztam, aztán simogattam, végül nem bírtam magammal, és megcsókoltam Pétert. A csókja édes volt, és puha. Nem is akartam abbahagyni. Csak egy autó zavart meg minket.
- Menjünk innen mondta zilálva. Itt nem túl biztonságos. Megálltunk az erdő szélén. Nem csókolt meg, csak simogatott. Egyre inkább kívántam. Gyengéden magához húzott és megcsókolt. Lassan a nyelve a nyakamra csúszott, a keze pedig a pólóm alatt barangolt. Egy mozdulattal megszabadított minden felesleges ruhadarabtól. Miközben csókolt a melltartómat is levette. Gyengéden játszott a mellemmel, majd csókolgatta, és gyengéden harapdálta a mellbimbóm. Szinte lángoltam, olyan forró volt a testem, és vágytam arra, hogy magamban érezzem. A kezem elindult a nadrágja irányába.
- Ne itt. Ennél te sokkal jobbat érdemelsz, mint itt a kocsiban.
- Menjünk hozzám. – Javasoltam.
Otthon bekapcsoltam a zenét.

Péter lefektetett az ágyra. Megszabadított minden ruhámtól, majd ő is levetkőzött. Csókoltuk egymást. Simogattuk a másik testét. Peti nyelve egyre inkább eltávolodott az ajkaimtól és délnek vette az irányt. Percekig eljátszott a belső combomon, ügyelve arra, hogy nehogy hozzáérjen ahhoz, mire annyira vágytam. Aztán lassan egyre közelebb került a célhoz. Amikor a nyelve találkozott a legféltettebb testrészemmel, hangosan felnyögtem. Éreztem, hogy ez lázba hozza, és vadul nyalni kezdett. Mikor majdnem elértem az orgazmust abbahagyta és mellém feküdt. Meg sem kellett szólalnia, máris a férfiasságát kényeztettem. Végignyaltam a tövétől egészen a makkig, majd lassan bekaptam, s miközben gyengén szoptam, közben a nyelvemmel izgattam.

Mikor láttam, hogy ő is abban az állapotban van, mint én, fölémásztam. Odadörzsöltem a puncimat a hatalmas szerszámjához. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű a befogadása. Pár perc múlva belém hatolt. Éreztem, ahogy kitölt, és hihetetlen jó érzés volt. Mindketten azt szerettünk volna, ha a másik ér el előbb a csúcsra. Órákig szeretkeztünk. Izzadtunk mindketten. Majd feladtam. Hagytam, hogy azt csináljon velem, amit akar. Végül orálisan elégített ki. (amit szerintem a szomszéd is hallott). Amikor pedig én akartam őt kielégíteni csak ennyit mondott:
- az sokkal fontosabb, hogy te érezd magad jól. Én majd legközelebb jövök. Mert még úgyis találkozunk.

Elment zuhanyozni, felöltözött, még utoljára megcsókolt, és elment.
Én pedig a világ legboldogabb embere voltam. Még akkor is, hogy tudtam a családjához ment haza.
Néha még mindig találkozunk, és forró órákat töltünk együtt, de nem akarom, hogy elhagyja a családját. És azóta nekem is van valakim. (És mégis mindig rá gondolok)