Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Leslie és Brandon

3. fejezet

Másnap reggel a mellettem lévő hely üres volt. Felültem hirtelen. A tegnap este után, kétlem, hogy szóba állna velem. Felkeltem, majd felvettem az alsómat. Abban a pillanatban lépett be Brandon a szobába, egy tálcával a kezében.
─ Ugye nem akarsz elmenni? ─ kérdezte ragyogóan kék szemével.
─ Nem. ─ feleltem, majd visszafeküdtem az ágyba.
A reggeli nagyon guszta volt. Rántotta egy bögre kávéval.
─ Mivel érdemeltem ezt ki?
─ Én azt hiszem, hogy szeretlek Leslie. Tudom, hogy pár napja ismertelek meg, de én…
Megcsókoltam. A szememet csípni kezdték a könnyek. Próbáltam visszatartani a sírást, de nehéz volt. ─ Ne azt nem érdemlem meg. ─ kezdtem el zokogni. ─ El kell mondanom valamit neked. Ez után lehet soha nem akarsz majd látni, de még jobb az elején lezárni a dolgokat. Akkor még nem fáj annyira.
─ Ne mondj ilyet kérlek. Bármi legyen is az, meg birkózunk vele együtt.
Lehúztam a kávét, majd ettem pár falatot a nagyon finom rántottából.
─ Brandon engem 15 éves koromban bántalmaztak. ─ kezdtem bele.
─ Ezt nem értem Leslie. ─ nézett rám gyönyörű kék szemeivel.
─ A bátyám szexuálisan fajtalankodott velem. Megerőszakolt.
A teste megdermedt. A vonásai kemények lettek. Láttam, amint a keze ökölbe szorul.
─ Nem mondhattam el senkinek sem, mert megfenyegetett, hogy végezz velem. Még a kutyám, Buksi fejét is levágta egy baltával. Nagyon féltem. Anyámnak sem mondtam el, mai napig nem tudja, hogy mit tett az ő egyetlen kisfia Nicolas.
Néztem az arcát. Nem mutatott semmit. Nem láttam semmi reakciót.
─ Én elmegyek. ─ álltam fel mellőle, de utánam kapott és visszahúzott az ágyra.
─ Nem mehetsz el, még a reggelidet sem etted meg. ─ csókolt meg olyan szenvedélyesen, amit eddig még soha nem éreztem.
─ Nem vagy dühös rám? Nem undorodsz tőlem.? ─ kérdeztem, majd éretem, ahogyan egy könnycsepp gurul le az arcomon.
Beleöklözött az ágytámlába, ami hatalmasat reccsent. ─ Most viccelsz? Az a szemét, egyszer találjam meg, én… Elhallgatott. Az arcán düh tükröződött. ─ Nem engedem, hogy bántsanak téged. Senki nem érhet hozzád egy ujjal sem, mert az megölöm.
Magához szorított. Nem engedett el. Némán feküdtünk egymás mellett. Éreztem a leheletét a tarkómon. Olyan megnyugtató volt.

Aznap este otthon voltam. Kevin és a barátja Sam jól elvoltak. Kevin már megérdemelte, hogy boldog lehessen. Egy fiú csúnyán becsapta, majd megverte. Vérben úszva hagyta ott, a saját lakása padlóján. Sam viszont maga a tökély. Nem csak külsőleg, hanem belsőleg is.
─ Mit szólnátok  az Árnyékok között című filmhez? ─ kérdezte Sam.
Kevin odament hozzá, majd elvette a lemezt és megcsókolta Sammet. Elmosolyodtam.
Csörgött a telefonom. Brandon volt az.
─ Helló édes. ─ vettem fel a telefont.
─ Nagy baj van Leslie. ─ a hangja szomorú volt. A torkom elszorult.
─ Mi történt? ─ nyeltem nagyot.
─ Meghalt a húgom.
Abban a pillanatban köpni nyelni nem tudtam.
─ Odamegyek.
Barndon nem válaszolt. Igennek vettem. Mellette a helyem.

Brandon teljesen összetörtnek látszott. A szeme dagadt volt.
─ Tizenöt éves volt. Még az életét sem élte. Én… Brandon elhallgatott.
Átöleltem. Nem szóltam semmit. Éreztem, ahogy megremeg a mellkasa, majd az apró cseppeket a vállamon. Sokáig csak öleltem őt. Nagyon kötődhetett a húgához. De a leukémia az nem válogat. Mindegy, hogy kicsi-e az ember vagy felnőtt. Az éjszakát mellette töltöttem.
Másnap reggel Brandon, már nem volt az ágyban. Az dolgozószobájában ült és az aktákat nézegette.
─ Jó reggelt! ─ köszöntem oda neki.
─ Neked is. Leslie én sajnálom a tegnap esti dolgot, én…
Odarohantam hozzá. ─ Nem kell sajnálnod. Semmi baj. ─ nyomtam egy csókot a halántékára.
A csók hatására megremegett a teste. Olyan rossz érzés öntött el. Lehet, hogy gyerekkorában nem kapott elég szeretetet? Magamhoz szorítottam. ─ Mi jót csinálsz?
─ A legújabb lemezszerződést néztem. Ez leköti a figyelmemet.
─ Összedobok valami reggelit, oké? ─ csókoltam meg, majd az konyha felé a vettem az irá-nyt.
Megnéztem mi van a hűtőben. Hát nem sok minden. Ebből következik, hogy kínai kaján él, mert a hűtő ezzel volt tele. Aztán megláttam a tojást. Elővettem a serpenyőt, majd olajt öntöt-tem bele. Feltörtem a tojásokat és a serpenyőbe raktam. Közben készítettem két bögre kávé és pirítóst. Miután készen lett, bevittem a dolgozó szobába.
─ Isteni az illata. Nagyon finom. ─ dörzsölte össze a kezét Brandon, majd neki is látott enni. Olyan jó ízűen. Élvezett volt látni, ahogyan eszik.

A nap többi részét a munkahelyemen töltöttem. Ebédszünetben felmentem Brandon irodájába. De a recepciós kioktatott, hogy nem mehetek be, mert ügyfele van. Magamtól is rájöttem, ezért megvártam a recepción. Leültem a kényelmes bőrkanapéra. Negyed óra múlva az ajtó kinyílt. Olyan trauma ért abban a pillanatban, amit nem tudtam szavakba önteni. A bátyám állt velem szemben. Az arcára gúnyos mosoly ült.
─ Köszönöm Mr. Brandon, hogy holnaptól itt kezdhetek. ─ rázott kezet Nicolas Brandonnal.
─ Leslie! ─ virult vigyorra Brian arca.
─ Brandon. ─ alig mertem megszólalni.
Nicolas azzal a csúnya nézésével, amitől jó pár évvel ezelőtt, annyira rettegtem.
─ Leslie! Örülök, hogy megismerhetem. ─ nyújtott álszenten kezet Nicolas.
─ Tűnj el innen Nicolas! ─ löktem el a kezét.
─ Várj ő nem…
─ Brandon, ő Nicolas a bátyám. Nem teheted ezt velem, nem veheted fel. ─ kezdtem el sírni, ahogy az emlékek derengeni kezdtek. Remegett a kezem és a lábam is.
Brandon abban a pillanatban elkapta, majd a falnak szegezte. Ütni kezdte. Én csak álltam, és nem tettem semmit sem. Olyan jó volt látni, hogy szenved a bátyám. Végül megmozdultam, és lerántottam róla Nicolast, aki a abban a pillanatban fölénybe került. Az arca csupa vér volt. Brandon szinte sértetlen maradt.
─ Tűnj el te szemét! ─ állt fel Brandon dühöngve, és újra neki akart menni Nicolasnak.
─ Ezt nagyon megbánod Leslie! Erre megesküszöm! ─ rohant el Nicolas.
─ Annyira sajnálom Leslie. Én nem is az volt a neve. Én…─ Brandon átölelt.
Én nem voltam magamnál. Csak álltam, és nem tudtam, hogy miért büntet az élet. Aztán a zokogás kitört rajtam. Összeomlottam abban a pillanatban.
─ Meg fog ölni. ─ zokogtam. ─ Nicolas kinyír. Láttam az eszelős tekintetét. Én nagyon félek Brandon.
─ Nem lesz semmi baj. Nem kell félned. Megvédelek. ─ súgta a fülembe Brandon megnyugtatóan.
Közben bementünk az irodájába, hogy a recepciós ne halljon bennünket. Brandon felkapta a telefont, majd hívni kezdte a rendőrséget és egy testőrökkel foglalkozó céget.
─ Úgy sajnálom Leslie. Ez az én hibám. Én mindig csak a bajt okozom. Ez nem lehet igaz. ─ őrölte magát Brandon.
─ Ez nem a te hibád, hiszen mindenkit becsapott. Bizonyára nevet változtatott. Ne emészd magad. ─ csókoltam meg.
─ Szeretlek Leslie Salvatore. ─ kezdett el sírni.
Abban a pillanatban ledöbbentem. Ez annyira váratlan volt, de jól esett. ─ Én is téged Brandon Colins. ─ csókoltam meg, majd átölelt.
Előző részek
Hozzászólások
AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók!A tortenetek csapata új oldalt nyitott a meleg emberek számára: WWW.BOYSXX.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: