Kicsi porszem

Kicsi porszem a felnőtté válás küszöbén állt. Készült, hogy belevegyüljön a sivatag homokszőnyegébe, a többi porszem közé. De ő mindig más volt, mint a többiek. Lázadozott, ki-kivált társai közül. Kicsi porszem beleszállt az emberek szemébe és bosszantotta őket. Pedig nem akart ő rosszat! Csak szeretetre vágyott és törődésre. De Kicsi porszemet kidörgölték a szemből, eltaszították, kivetették a szívből, újra a sivatagba. Kicsi porszem lány volt, még ha nem is látszott rajta, lassan nővé érett. És vágyott valamire...
Egy éjjelen jött Hűvös fuvallat és rózsák illatát hozta magával. Hűvös fuvallat könnyed volt és megborzongatta a szíveket. Táncot járt és nevetett. Kicsi porszem beleszeretett. Vágyakozva nézte, Hűvös fuvallat, hogy öleli körül az emberlányt. Fájt a szíve, nem érzett ő még ilyet soha. Miért porszem, miért kicsi? Miért nem veszi észre valaki? És Hűvös fuvallat jött másnap éjjel és utána, és utána... Kicsi porszem pedig szerette, titokban nagyon figyelte.
A társai kinevették, kigúnyolták!
- Mit akarsz te Kicsi porszem? Te csak pici homokszem vagy! Miért akarsz többet, mint, ami a sorsod?

És Kicsi porszem sírt, keservesen sírt. Többet akart, mint a sivatagban elvegyülni. Szerelmet akart, társat, életet. De mindenki lebecsülte, kinevette. Anyukája vigasztalta:
- Kicsi porszem ne sírjál, ha hiszel, meglesz minden, amire vágytál.
Kicsi porszem hitt, de Hűvös fuvallat nem vette észre. Emberlányt ölelt, selymes haját fújta ki arcából, és bele-belekapott a ruhájába. Az egyik gonosz homokszem elárulta Hűvös fuvallatnak Kicsi porszemet, és az kacagva táncolt végig az oázison.
- Kicsi porszem, Kicsi porszem, jelentéktelen homokszem!
Kicsi porszem úgy érezte, meghasad a szíve! Sírt, szívbemarkolóan zokogott, a többiek nevettek. Az égről azonban meglátta ezt Csillag. Amint ránézett Kicsi porszemre, rögtön belészeretett. Fájt neki, hogy kicsi porszem szenved. Egy éjjel megszólította:
- Kicsi porszem ne bánkódj! Hűvös fuvallat gonosz! Szép és megborzongató, de nincsenek érzései. Kicsi porszem, nézz fel az égre! Neked ragyogok, mióta megláttalak, és bármit megtennék érted!
Kicsi porszem a boldogság könnyeivel szemében tekintett fel az égre, tudta megtalálta azt, akit keresett végre.
És egy éjjelen erős, déli szél söpört végig a homokszőnyegen. Felkapta Kicsi porszemet és vitte a magasba, oda, ahol Csillag ragyogott. Csillag így szólt:
- Kicsi porszem, hunyd be erősen a szemed, ha hiszel, minden álmod teljesül Neked!
Kicsi porszem így tett, és amikor újra kinyitotta szemeit, szinte fel sem fogta azt amit látott. Gyönyörű, pálmafás oázisban volt újra, de mégis valami megváltozott...
Csillag előtte állt. Vállig érő, szőkésbarna haját megcsillantotta a holdfény, vakító zöld szemébe félő volt belenézni. Izmos karjai Kicsi porszem törékeny, vékony testét ölelték. Szinte belefeledkezett Kicsi porszem csillogó, sötétbarna szemeibe, ahogy a bűvös szót suttogta:
- Szeretlek!
Ajkaik találkoztak és az égen táncot járt a többi társa: a csillagok...
Ekkor Hűvös fuvallat futott végig az oázison. Belekapott Kicsi porszem fehér ruhájába, játszadozott fekete, selymes hajával. Kicsi porszem megborzongott. Csillag átölelte és bevezette a sátorba, ahol a hűs szélnek már nem volt hatalma. Így hisztérikusan kacagva, porfelhőt hagyva maga után, tovább repült. Kicsi porszem pedig boldogan élt Csillaggal, hiszen minden álma beteljesült!