Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
lalityi9346: Várom nagyon a folytatást!
2024-03-26 17:27
kaliban: Hát ez q..va gyenge, a helyesí...
2024-03-24 15:19
golyó56: Tetszett. Folytatás?
2024-03-22 11:42
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Karmazsin Folyó - Negyedik Fejezet

Alexej nagyjából ötven éves, kedves embernek tűnt. Nitty a kényes témákat mellőzve elmesélte a bolygóra érkezése óta történteket. Mivel neogén volt, és szemmel láthatólag az Édenben mindenki más is, ezért jobbnak látta nem megemlíteni, hogy az Egyesült Földi Légiónál szolgált a történtekig. Alexej belekérdezett a háború állásába, a lány pedig mesélt a Mars Ellenállás pár fontosabb momentumáról.
–Werther Corvinnak sikerült áttörnie? A vén róka, pedig meg mertem volna esküdni rá, hogy otthagyja a protézisét abban a csatában. Szóval akkor most a Primera IV hozzájuk tartozik?
–Nem – rázta meg a fejét Nitty – azóta már újabb harcok dúlnak a déli félgömbön, a kisebbik kontinensen.
–Amikor még a Légiónál szolgáltam, egyszer állomásoztunk ott. Szépek voltak azok a szigetek. Tele azokkal a mohatelepekkel, meg a fa méretű páfrányokkal.
–A Légiónál?
–Nos… igen. Miután idekerültem, a Garius II-re, természetesen minden megváltozott. A gépünket leszedték, mi pedig elkezdtük keresni a bázist, amit a levegőből láttunk. Persze eltévedtünk, mert valami hatalmas kődzsungel közepén értünk földet. Pokoli volt a hőség, és nem volt semmi táplálékunk. Lassan, sorban kezdtünk éhen és szomjan halni. Végül csak én maradtam meg. Akkor találtak meg az Ellenállás katonái, és maguk közé vettek. Persze ott rájöttem, hogy nem olyan fehér és fekete ez a háború sem. Mindkét oldalon propagandaszöveggel és hazugságokkal tömik az emberek fejét. Mikor eleget hallottam, dezertáltam pár megbízható emberrel. Sajnos azonban már azok sem élnek.
–Ezt a bolygót hosszútávon csak egy neogén képes túlélni. Nem mondom, hogy a többiek alsóbbrendűek lennének. Csupán nekünk megvan az az előnyünk, hogy többet érzékelünk a világból, ami errefelé létfontosságú lehet.
–Ezt meg hogy érted? – rázta meg a fejét Nitty.
–Tudod… a végén megint egyedül maradtam. Közel jártam a szomjhalálhoz. Egyik este már könyörögtem minden erőhöz, ami létezhet, hogy találjak valamit. És akkor… észrevettem, hogy valami halványan feldereng a távolban. Azt hittem, hogy egy bázis lehet. De nem az volt. Ahogy közelebb értem, rá kellett döbbennem, hogy egy tó az. Egy nagy víztömeg terült el előttem, és az derengett. Persze nem értettem, de örültem neki. Aztán később rájöttem, hogy nemcsak erre tudom használni. Te is, részben az infravörös látásoddal, részben a vízérzékeléseddel találtál ki a barlangból.
–Vagyis… ez az egész valami próba volt?
–Pontosan. Az első próba. De képes vagy sok másra is. Csak meg kell tanulnod. Valójában nem minden neogén képes erre.
–De… láttam odabent egy férfit. Ő vezetett ki. Ő kicsoda?
–Férfi? Óh, biztos Gordonra gondolsz. Ő már nem él. Amit láttál, az…
–M… mi az, hogy „nem él?” Talán valami android?
–Neeem… Az csak az asztrális projekciója. Tulajdonképpen nem gondoltam, hogy látni fogod. Tehetségesebb vagy, mint hittem. Mondhatnánk úgy is, hogy a szelleme.
–Sz-szelleme? – dadogta Nitty, és gyorsulni kezdett a szívverése – E… ezt hogy érted?
–Amikor az emberi agy hirtelen, egyszerre szűnik meg működni, valahogyan generál egy még számomra sem teljesen tisztázott forrású másolatot, ami képes pár kivételes neogénnel kommunikálni, esetenként még segíteni is rajtuk. A szellem nem kimondottan tökéletes másolata az embernek: Gordon például nem pislog, és nem ért meg bizonyos emberi érzéseket.
–D… de ez azt jelenti, hogy én mostantól…
–Ugyan, dehogy… Nem kell aggódnod emiatt. Általában kimondottan koncentrálnod kell, hogy használni tudd a képességeidet. Mint azt említettem, még sokat kell tanulnod. Persze, ez így egyszerre túlontúl groteszk és sok. De idővel mindent megszoksz itt köztünk, és egy szép napon talán a barátaid a Légióból is megtalálod ezekkel az adottságokkal.
Alexej felállt, és elindult újabb adag vizet merni a fatálba, de Nitty feltápászkodott, és követte.
–Végig tudtad, hogy…
–Majd ezt is megtanulod. Idővel – mosolygott lágyan a fehérköpenyes férfi – Ne félj, itt már mindenki a maga pártján áll, és senki nem fog megszólni azért, amit tettél, vagy amin keresztülmentél.

–A fenébe. Hogy ott rohadjanak meg… – szorította ökölbe a kezét Skorpió.
–A ti hibátok. Ha követitek a megbeszélteket, mindez nem történik meg – jegyezte meg a Dingó.
Diana szemében a gondoskodás halovány fénye csillant, de igyekezett elnyomni:
–Ebből is látszik, hogy mennyivel alattam vagy képességekben – vonta össze a szemöldökét.
–A te segged mentettem, ha nem vetted volna észre! Ha nem állsz bele a torkolatba, akkor nem kell félrelökjelek, és nem darálja le az alkarom az a mocskos minigun!
–El akartam ugrani, erre te fellöktél! Mindig alábecsülöd a mozgásom kecsességét!
–Tudod, még mindig jobban járt a karom, mint a te gyomrod járt volna, ha netán mégis a reakcióidőddel „lett volna” baj…
–Na, ebből elég – felelte Ron – Most nemcsak Skorpiónak kell pihenni, hanem Ryanának is. Teljesen összezúzta magát, hogy megszerezze a zsákmányt.
–Egyszerűen csak satnya volt a feladathoz – húzta kaján mosolyra a száját Diana.
–Idefigyelj, Diana… most nem vagyok vevő a szövegedre. Gondolom, megérted.
–Naná. Elfogult vagy vele, mert jól tudja riszálni a seggét rajtad.
–Nem erről van szó. Látok benne valamit… mindegy. Ha befejeztétek, gyere a tűzhöz. Beszédem van veled – zárta le a vitát Dingó, majd elhagyta a sátort.
A nő most odafordult Ryanához:
–Kicsim… – kezdte csábos hanghordozásban – úgyis tudom, hogy a valóságban egy büdös kis kurva vagy. A saját anyádat kinyalnád, ha hasznod származna belőle. De legalább nem vagy teljesen elveszve. Szép kis mutatványt hoztál össze – hajolt fölé, majd kéjesen megcsókolta az ajkát, utána kacéran Skorpióra sandított.
–Jajj, neee, most nyomorék vagyok…
–Ne nyávogj, mint egy rossz buzi… inkább dőlj hátra, és élvezd ki a helyzetet – felelte Diana, majd kéjesen benyúlt a domborodó nadrágba, hogy elővegye a férfi szerszámát. Az nem tudott mit reagálni, de végül is nem nagyon erőltette meg magát.
–Élvezd te. Ritka alkalom, hogy kedvedre játszadozhatsz egy magatehetetlen emberrel…
–Mmmm… – húzta kaján mosolyra a száját Diana, majd játékosan végignyalta a merev hímtagot – Ne hidd, hogy nem teszem. Egyébként nem is tudtam, hogy ilyen kis perverz vagy.
–Pedig egyik nap épp erre hivatkoztál – kuncogott fel gonoszan Skorpió.
–Ó. Ne rontsd el a jelenetem… Inkább csak sóhajtozz! – felelte a nő, majd kéjesen körbenyalta a nyelve hegyével a férfi vesszejét, mire az elégedett morgással lehunyta a szemét.
–Fogadni mernék, külön élvezed, hogy bármikor ránk törhet Ron, hogy hol késel már annyit – kuncogott tovább Skorpió.
A nő válaszképp mélyen a férfi résnyire szűkült szemébe nézett, és bekapta a makkját, azután lassan, cuppanós csókkal engedte el.
–Túl jól ismersz – ismerte be Diana, majd lassan és buján tövig a szájába vette a lüktető péniszt, és a férfi mellkasát simogatva elkezdett föl-alá járni a feje.

A tűznél Rover megkérdezte Dingót:
–Te, nem akartál Dianával beszélni?
–De igen.
–Iderángassam?
–Valószínű épp azt várja.
–De miért?
Ron egy cinkos pillantást vetett rá, ami Rovernek felért egy magyarázattal.
–Ha akarod, szólj neki. Részemről azt csinál, amit akar. Előbb-utóbb úgyis a szemem elé kerül, és akkor megkapja a magáét. Hadd legyen ez az egy az ő napjuk.
–Eh… – vakarta meg zavartan a tarkóját a Barbár, majd megigazgatta a rönköket egy bottal – Kevés a fa is – ragadta meg az új témát.
–Az – morogta Dingó, és beledobta a gyík maradékait a tűzbe – Alig várom, hogy visszaérjünk a Telepre. Remélem, még megvan.

Sarah Malcolm parancsnok felállt a székéből, és két kézzel az asztalra támaszkodott. Mindkét férfit alaposan végigmérte, majd megszólalt:
–Uraim, kérem… magyarázzák meg, hogy hogyan volt képes egy motorosokból álló kalózbanda kifosztani egy állig felfegyverzett, elsődleges prioritású hadizsákmányt szállító konvojt?
–Asszonyom… – kezdte Jim Stanford, majd nagyot nyelt – Mi magunk sem tudjuk, hogy történhetett, de legalábbis alábecsültük az ellenfél harci képzettségét. Egész egyszerűen jobbak voltak a mieinknél. Szerencsére az objektumnak nem jutottak a közelébe.
–Én ezt egy kicsit másképp hallottam – húzta szűkre zöld szemeit Sarah – Még a járműre is feljutottak. Remélem, hogy nem kell Önöket emlékeztetnem, milyen jelentős Uriel eljuttatása a kutatóközpontba. Most pedig tűnjenek el a szemem elől, és állítsanak össze egy olyan védelmet, ami nem omlik össze pár útonállótól. Ha kell, vigyenek magukkal nagyobb fegyvereket, vagy akár még egy lézert is! Nem engedhetjük, hogy bárki is rátegye a kezét a zsákmányra. Leléphetnek! – fejezte be.
„Ha megfejtettük a fegyver titkait, a Föld örökre bánni fogja a napot, amikor magunkra hagyott minket” – húzta gyűlöletes mosolyra a száját a nő, majd kifésült egy fekete tincset az arcából, visszaült a székére, és visszatért az ellenséges csapatmozgások elemzéséhez.

Arinát nem hagyta nyugodni a gondolat: „Sohasem szerzitek vissza!” De mit? Mi lehetett az, amit szállítottak. Túl erősen védték ahhoz, hogy meg lehessen közelíteni. Még egy lézert is bevetettek! Egy igazi lézerágyút! Nem holmi kis teljesítményű hősugárzót, hanem egy valódi hadilézert! Ezekkel tankokat szoktak kettészelni, nem holmi motoros vandálokat… Mi az isten lehetett az a dolog?
–Hé, anyukám, mi a baj? Aggódsz Ryana miatt? – karolta át a vállát Markinson.
–Nos… igen.
–Kemény csaj. Pár hónap, és helyrejön. Most már úgyis visszatérünk lassan a Telepre. Már ha még megvan, ugye…
–Telep? – emelte fel a fejét Arina.
–Igen. Tudod, úgy havonta visszatérünk oda, mert ott van víz, meg erdő. Tulajdonképp egy aprócska, független közösség. Úgy hordták össze az itteni elveszett pionírok.
–Vagy úgy. Ömm… Markinson, kérdezhetek valamit?
A férfi igen meglepett pillantást vetett a nőre, majd biccentett.
–Nem tudod, mi lehetett a szállítmány, amit úgy védtek a Marslakók?
–Bevallom, fingom sincs. De ott van a sátorban Skorpió, meg asszem, Diana is. Ők kerültek a legközelebb ahhoz a tankhoz. Meg is lett az eredménye. Heh – vigyorodott el gonoszan a férfi.
–Köszönöm. Akkor megkérdezem őket. Hátha kiderül valami.
–Ahogy gondolod. Én azt hiszem, betársulok Patakhoz. Ma úgy tűnik, kissé becsípett – kacsintott cinkosan a Keselyű, majd odahúzódott az éneklő lányhoz.

Arina egy pillanatra ledermedt, aztán magára erőszakolta, hogy itt ez teljesen normális, és valószínűleg rosszabbul járna, ha elkezdene az etikettről mesélni. Már az is sok volt neki, hogy Ryana összebújt mindenkivel, ezért inkább elindult a sátorba, hogy kiszedje a két orgyilkos-féleségből az információt, ami megerősítené, vagy éppen ellenkezőleg, megcáfolná a feltételezéseit. Remélte, hogy az utóbbi fog megtörténni.
Gyors és határozott mozdulattal átbújt a bejáraton, és abban a pillanatban megmerevedett: Diana, éppen Arinával szemben ült a matracon terpesztett sarokülésben, és két bőrnadrágos láb lógott ki alóla. Kéjesen nyögött, ahogy a feneke köröket írt le a férfi ágyékán.
–Jaj… te jó ég! Nem akartam… Vagyis, nem tudtam… – hebegte Arina, de ezzel csak magára vonta a pár figyelmét.
–Óh, helló, szépségem… – nyitotta fel szemeit résnyire Diana – Ron küldött? – kérdezte, és látszólag egyáltalán nem zavarta Arina megjelenése. Sőt…
–Én… öö… nem… Én csak szerettem volna… De látom, el vagytok foglalva…
–Ugyan, kedvesem, egyáltalán nem zavarsz. Tulajdonképp már untuk is magunkat. Azt hittük, már teljesen magunkra maradtunk, és …mmmmmnnnhh… Ryanát kell bevonnunk a játékba.
–J… j-játékba? – hüledezett Arina, majd mellkasra emelt kézzel tett egy lépést a kijárat fele.
–Pontosan – mosolyodott el Diana, és előkapott a háta mögül egy pisztolyt.
–D-de én… Mit akarsz azzal a fegyverrel?!
–Kényszerítelek – állt meg a csípőmozgása a nőnek, és végtelenül gonoszan elmosolyodott. Skorpió teste hirtelen megfeszült, és hangosan felnyögött, ahogyan beleélvezett a vaginájába. A nő azonban egy kis fészkelődésen kívül nem nagyon vette le a szemét Arináról, aki zavartan és kétségbeesetten állt a bejárat előtt, és nem tudta, hogy mit tehetne ilyen helyzetben. Ha megpróbál elmenekülni, vagy ne adj’ isten támadni, akkor megsérülhet.
Különben is, mi ez az egész? Miféle perverz dolog ez!? Biztos az a Markinson is tudta, hogy ez megy idebent… Az a piszok disznó! Most biztos az egész társaság rajta nevet odakint…
–Na, kicsim, eleget emésztetted a dolgokat – adta át a pisztolyt Diana Skorpió balkezébe, majd nedves, halk surrogással leszállt a férfiról, és elvett egy tekercs sebkötözőt a mellette levő szekrényre tett orvosi ládából – dobd le szépen a ruháid.
Arina igyekezett nem ránézni Skorpió merev hímtagjára, inkább a nő fagyos pillantására emelte a tekintetét.
–M… miért csináljátok ezt? Miért pont velem?
–Miért? Mert élvezzük! Ráadásul be akarom bizonyítani Skorpiónak, hogy nem vagy olyan nagy szám, mint amilyennek hisz téged. Most pedig vedd le a ruhád, különben én szedem le rólad, de akkor többet nem fogod fölvenni.
–Na de…
–Még mindig nem világos? – szólt közbe Skorpió – Széthágjuk a segged.
–De én…
Diana egyetlen jól időzített tőrsuhintással kettéhasította Arina pólóját, és elővillantak a nő fehér csipkemelltartói.
–Ejnye, kisanyám, te nem sülsz meg ezekben a cuccokban? – pöcögtette meg a fegyver hegyével a nő keblei közt a zárat Diana, majd komolyabb ábrázatot öltött magára – Vetkőzz!
–Nem – jelentette ki határozottan Arina, majd kiütötte a nő kezéből a tőrt. Az azonban a kötözőt garottként használva mögé került, és megszorította a torkát:
–Ez nem volt szép tőled. Még egy ilyen, és kitöröm a nyakad. Vetkőzz… Most! – rántotta meg nyomatékosításképp a hurkot Diana.
Arina nem tehetett mást. Már így is alig kapott levegőt, és ha elájul, ki tudja, hogyan ébred fel. Lassan, vonakodva vette le magáról a mellénnyé hasadt trikót. Ahogy a háta mögött leengedte, a nő ismét húzott egy keveset a fáslin. Majd óvatosan felhúzta a bal lábát, és lehúzta róla a nadrágot, utána a jobbról is levette. A belső zsebben lapuló fegyver tompa koppanással landolt a földön.
–A zoknit nem szükséges – jegyezte meg Diana.
„A zoknit.” Arina egyre komorabb lett. Egyáltalán nem tetszett neki, hogy így megalázzák. Ő egy harcos és katona, ráadásul egy magas rangú tiszt, nem pedig holmi pincsikutya, amivel unalmas napjaiban eljátszhat az ember. Kikapcsolta a melltartóját is, majd a bal kezével eltakarta a melleit, és hagyta leesni a fehérneműt, azután hasonlóképp bánt el a mintás bugyival is.
–Hát nem édes? – gügyögte gunyorosan Diana – Úgy tesz, mintha még szűz volna! Vagy talán még az is? Mindjárt kiderítjük…

Arina nyakán hirtelen nagyon megszorult a hurok. Nem kapott levegőt, és az ereje lassan elkezdett fogyni. Már térdre rogyott volna, de a nő nem engedte lejjebb hajolni. Végül nem bírta tovább, és a kötözőhöz kapott.
Diana csak erre a pillanatra várt, félkézre fogta a hurkot, és kecses mozdulattal felnyúlt hátulról Arinának, majd engedett a szorításon. A nő abban a pillanatban összerántotta a lábszárait, és előregörnyedt, a kezeivel pedig ráfogott Diana alkarjára.
–Ne…!! – sikoltotta elfúló hangon, majd zihálva a földre rogyott.
A nő ujjai a vaginájában matattak, és minden erőlködése ellenére egyre mélyebbre és mélyebbre hatoltak.
–Ne fészkelődj már annyit, aranyom, így sokkal tovább tart…
–Hagyd abba! – kiáltotta huhogva két levegővétel között Arina.
–Itt mi diktáljuk a feltételeket! Ha nem vetted volna észre, Skorpió bármikor szétlőheti azt a cuki kis fejedet.

Diana ismét megszorította a hurkot, és a meglepetés erejét kihasználva tövig feldugta három ujját. Arina felnyögött, és egész testében megborzongott.
–Nos? Kérdezte Skorpió, akinek ismét kezdett feléledni a hímtagja.
–Nem szűz. Itt a pont.
–Nem hiszek neked. Hozd ide, látni akarom.
A nő a kötözőnél fogva odarángatta Skorpióhoz Arinát, majd annyit mondott neki:
–Pucsíts.
–Hogy mi?! – hörögte kétségbeesetten Arina, és még időben hátrakapta a kezeit, mielőtt Diana nekipréselte a matracnak.
–Ez így nem lesz jó – felelte Skorpió, és odanyomta a pisztolyt Arina fenekéhez – Kötözd meg.
–Ne! – kiáltotta a nő, de Diana ügyet sem vetett rá. Rutinos mozdulattal összekötötte Arina kezét a háta mögött, majd a lábait, és végül a csuklókat a nyakkal kötötte össze. Miután elkészült, felfeszítette a nő karjait, hogy le kelljen hajolnia, majd a térdhajlatával satuba fogta a nyakát, és mindkét kezével felnyúlt neki.
Arina az ajkába harapott. Így kitárva lenni valaki előtt… Hogy fogok ezek után tükörbe nézni!?
–Ejnye, a kis szuka… – kuncogott Diana – Máris, milyen nedves.
–Nem igaz! – kiáltotta Arina, de maga is érezte, hogy síkosodik. Mi az istent csináltak ezek velem?!
–Na, hadd lássam… – hajolt közelebb Skorpió.
Arina megérezte a férfi lélegzetét széthúzott vaginája belső felén. Libabőrös lett a háta.
–Tényleg nem.
–Na ugye, én megmondtam – felelte diadalmasan Diana.
–De nézd, milyen nedves. Most erre mit mondjak? Szerintem magának lyukasztotta ki.
–Hogy merész… – kezdte Arina, de a nő megszorította lábával a torkát.
–Szerintem csak egy perverz kurva – felelte Diana megvető hangon.
–Ugyan már, láttad, hogy viselkedik! …de, hogy ennyire nedves legyen… – húzta végig az ujját a nő puncijának csatakos falán Skorpió.
Arina maga is meglepődött, ahogy megremegett a rekeszizma a gyengéd érintés hatására.
–Elengedhetem végre? – kérdezte kurtán Diana.
–Engedd, nehogy felfázzon itt nekünk.
Bár a láb még mindig nagyon szorította, Arina mégis megkönnyebbült, hogy véget ért a kellemetlen vizsgálgatás. Azonban nem tudta, hogy még csak most kezdődik a java.

–Hé, Keselyű… – szólalt meg Ron – Hova tűnt a szöszi?
–Ja, Arina? Bement kérdezni valamit Dianáéktól…
–Óh… az nem szerencsés.
–Miért nem?
–El sem tudom képzelni, mit kezdenek azok az elvetemültek egy olyan rendes lánnyal…

–Gyerünk, vedd be! – parancsolta Diana, és egy újra megcsavarta Arina nyakán a kötelet.
A nő feje már lilult, de csak nem nyitotta ki a száját. Diana látta, hogy semmi értelme tovább erőltetni, ezért inkább taktikát váltott: előkapott egy tőrt, és felnyomta a markolatát Arinába, majd elkezdte gyengéden csavargatni. Mivel Arina nem volt felkészülve erre az eshetőségre, minden, amit tehetett, hogy összeszorított foggal ellenállt – hiába. Egyre jobban esett neki, és már előttük is csak iszonyatos erőfeszítések árán tudta leplezni.
Diana hirtelen elgondolástól vezérelve kihúzta a rögtönzött dildót, és játékosan megnyalta a nő csiklóját:
–Mmmm… Egész finom.
Arina szemei tágra nyíltak száját kitárta, majd megpillantotta Skorpió kaján mosolyát, és abban a pillanatban Diana két kézzel rátolta fejét a férfi falloszára. Bár a nő első gondolata az volt, hogy leharapja, de…
…akkor biztos, hogy csúnyán helybenhagynának, és végül is… végül is… De nem! Ez nem lehet! Hogyan élvezhetem ezt az őrültséget!? Biztos csak belekerült a szervezetembe valami ajzószer, és… De akkor is… Jajj… Mit csinálok??
–Óóóhh… – tette ép kezét Arina fejére Skorpió – A kicsike nagyon tud.
Diana nagy nehezen elengedte a füle mellett a mondatot. Most kimondottan megkívánta ezt a bájos kis puncit, és úgy döntött, hogy rendesen belekóstol – már csak azért is, hogy bebizonyítsa, milyen egy ribanc a szöszke. Először csak gyengéden végignyalta nyelvének hegyével, amire Arina vaginája összerándult, és egy aprócska csepp jelent meg a csücskében. Diana hosszan és mélyen belecsókolt a hívogató nemi szervbe, beletúrt a nő fanszőrzetébe, majd gyengéden elkezdte cirógatni, ahogy tovább járt a nyelve.
Arina már nem bírt tovább színlelni. Elkezdtek peregni a könnyek a szeméből, és nem tudta eldönteni, hogy mit érezzen. A szégyen és a gyönyör egyvelege kavargott az agyában, és egyszerre érzett kínt és gyönyört. Kitolta a fenekét, és kéjesen szopogatta Skorpió fullánkját, ami csak még inkább mérgezte az agyát, és egyre aberráltabb képek tolultak fantáziájába. Istenien érezte magát. Pedig tudta magáról, hogy nem ilyen… Normális esetben nem…
Nagy nehezen sikerült leválnia a férfi merev hímtagjáról, és kéjesen lihegve nyalogatta tovább egy darabig.

Egyszerre feltérdelt terpeszben – amennyire csak kötelékei engedték –, és ráült Skorpióra. Magában akarta érezni ezt a férfit. És a nőre is vágyott… Még mindig nem értette miért, de imádta ezt az érzést… Hogy ketten is ott vannak vele, és mindketten vele törődnek…
Diana meglepődött a hirtelen változáson, de gyorsan úrrá lett a helyzeten:
–Kis kurva… Ne hidd, hogy ennyivel megúszod! – fésült ki egy tincset ezüst hajából, majd lenyomta kissé a fejét a gyönyörtől mámoros nőnek, odatérdelt a férfi fölé, és bepucsított Arinának – Most te jössz! Ajánlom, hogy alaposan háláld meg, amit érted tettem…
–Ih… ííiigen… – felelte hullámozva a nő, majd felhajtotta Diana szoknyáját, és tövig belenyalt a férfi ondójától ragacsos vaginába.
–Mmnh… Mmh… – hümmögött kéjesen.
–Te kis kurv… Ah!! Óh, igen… Aúúú, ez fenséges… Igen… Még!
–Óóh… Kicsim… markolta meg társa mellét Skorpió, majd elkezdte masszírozni.
Először Arina gyönyörteljes sikolya zümmögött bele Diana vaginájába, amibe a nő beleborzongott. Majd, pár pillanattal ezután Skorpió is telelőtte Arinát. Utána mindketten átölelték Dianát, lefejtették a felsőruházatát, és addig kényeztették, amíg reszketve össze nem omlott.
–Jó ég… – törölte könnyeit a matracba Arina – hogy fogok én holnap szembenézni a többiekkel?
–Ha akarod, kinyomhatom a szemed… – kuncogott gonoszan Diana – Bár, ha jobban meggondolom, kár lenne értük. Olyan szépek, amikor egyszerre sírnak és nevetnek…
–Jajj… Ne mondd ezt… Úgy szégyellem magam… – pirult Arina.
–Aúú… Bassza meg… A karom… – nyögött fel Skorpió.
–Egy ilyen menet után csak ennyit vagy képes mondani? – vonta fel cinikusan a szemöldökét Diana – Hülye papucs. Mellesleg igazad volt. Tényleg finom husi ez a földlakó.
Arinában benn akadt a levegő, ahogy Diana végigsimított a punciján.
–Ne! Kérlek…
–Most persze adod az ártatlant, mi?
–Tudom, hogy valahogyan bedrogoztatok. Csak azért volt az egész!
–Szép gondolat, de sajnos csak álom, édesem – csípett Arina mellbimbójába Diana.
–Aú! Hazudsz! Csak el akarod hitetni velem!
Diana válasz helyett szenvedélyesen, gonoszan megcsókolta a nőt, aki először ellenkezett, de aztán megadta magát, és sírva fakadt.
–Most miért…? Miért kellett ezt? Miért kellett bebizonyítanod, hogy nem?
–Nem szeretem, ha hazugnak neveznek. Neked pedig ideje lenne, ha végre belátnád, hogy csak egy perverz, biszex kis kurva vagy! – villantotta meg sátáni vigyorát a nő.
Arina nem tudott mit mondani. Diana nagyon keményen elétárta a helyzetet.
–Ráadásul Vörös Ligás létedre élvezkedtél az ellenséggel…
–Ezt meg honnan tudod!? – kiáltotta Arina, és abban a pillanatban elhúzódott a párostól.
–Talán a tetoválásról a bal válladon… – felelte Skorpió, és ujjával megbökte a vörös „X”-et.
–Most pedig, amiért ilyen büdös kis szuka voltál, kiviszlek a tűzhöz – tette hozzá Diana.
–Micsoda? Ne! Ne!! Neeee!!! – sikította Arina, de a nő a vállára vette, és elindult vele kifele.
A férfi még hallgatózott egy darabig, majd amikor hallotta a felhördülő tömeget, elgondolkodott – Bassza meg, mégiscsak kurva féltékeny a csajra…

–Most tényleg túl messzire mentél, Diana! – bődült fel dühösen Ottó.
–Igen? Akkor ő viszont túlment minden határon! Ilyen egy kiéhezett ribancot még nem láttam! Még Patak is elbújhat mögötte!
–Hé! – kiáltott fel a lány a neve hallatán.
–Miért csinálod ezt?! – fakadt ki Arina – Igen, egyszerre voltam mindkettőtökkel! És igen, élveztem! De miért kell ezt elmondanod mindenkinek!? Mi köze van ehhez bárkinek is ebből az istenverte táborból?!?
A hirtelen beállt csöndben csak a tűz ropogását és Arina zokogását lehetett hallani. Ottó elővett egy bajonettet, és elvágta a nő köteleit.
–Remélem elégedett vagy… – törölte ki végre normálisan a könnyeket a szeméből – Remélem elégedett vagy, hogy a játékszered lehettem egy éjszakára. És remélem, hogy azzal is elégedett vagy, hogy nyilvánosan megalázhattál. És remélem, elégedettséggel tölt el a tudat, hogy vállalom a dolgot, és az is, hogy nem gyűlöllek azért, amit tettél velem… Sőt… Nagyon is megértelek. De ne aggódj, Skorpió nem az esetem. Nem akarom elvenni tőled – úgyis téged szeret…
–Tudom, hogy csak engem szeret. De be akartam bizonyítani neki, hogy te is csak egy ribanc kurva vagy, és sikerült. És ha még egyszer rá mered tenni a kezedet Skorpióra, letöröm.
–Nem tettem volna rá egyszer sem, ha te nem „kényszerítesz.” – jegyezte meg halkan és kacéran Arina.
–Fogd be. Örülj, hogy ennyire toleráltam, ahogy vele viselkedtél – fejezte be a társalgást Diana, és elindult vissza, a betegsátorhoz.
Arina először csak kuncogott, majd dacosan elkezdett kacagni. A nő megállt, és gyilkos pillantást vetett rá.
–Azért néha „toleráltathatom” a veled való viselkedésem, Diana?
Diana fogai megcsikordultak.
–Nem vagyok biszex.
–Pedig nekem úgy tűnt, nagyon is élvezted, amit csináltál...
Az újabb beállt csöndet csak Rover hatalmas nyelése törte meg.
–Öö… lányok… – emelte fel a kezét Markinson – Mi lenne, ha békülésetek pecsétjeként megcsókolnátok egymást?
–Szó sem lehet róla! – rivallt rá Diana – Én csak Skorpiót szeretem, és aki egy ujjal is hozzá vagy hozzám ér, azt kibelezem és hétrét vágom!
–Ugyan már, Diana… – szólalt meg kedvesen Arina – Ne szégyelld, hogy a nőkhöz is vonzódsz… Tudod… ettől nem leszel rosszlány… Ahogyan attól sem, ha nemcsak Skorpióval fekszel le néha…
–Az egészet csak az ő kedvéért csináltam – felelte komoran Diana. Gyűlöllek téged, ahogy a táborban mindenki mást is. És csak azért élveztem, amit csináltunk, mert láttam, hogy Skorpiónak is jól esik…
–De akkor én estem jól neki, és nem te… – ejtette ki egyre halkabban a szavakat Arina, de közben rájött, hogy érzékeny pontra tapintott.
–Tudom – felelte a nő – Tudom, a kurva életbe… Bassza meg… A pokolba veletek, megyek a sátramba!
Még sokáig nem szólt senki. Mindenki csak a tűz táncát figyelte, és várta, hogy elhaljon Diana halk zokogása.
Hozzászólások
További hozzászólások »
gvoczelka ·
Lehet, hogy könnyelmű vagyok, de nekem nagyon tetszett ez a történet. 10,10,10
Bravo

DREAMER ·
Hmm.
Tetszik.
9;9;9

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A Tortenetek csapata új oldalt nyitott a lányokkal való szex randevúzáshoz: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: