Fogadás

Máig emlékeszem arra a pillanatra, mikor középiskolában az egyik tanárom azt mondta, hogy élete legszebb évei a főiskolán élte át, szűkebb körben a kollégiumhoz. Amikor az ember megismerkedik a szabad élettel, és estéről estére csak bulizik, míg az órákat arra használja, hogy kialudja magát.
Na mondom, persze. Az érettségi után sikerült is főiskolára mennem, kollégiumba, és valóban felszabadító volt. Nem szóltak bele mit csináljunk, hogyan csináljuk, hagytak élni minket. Tényleg voltak szakadatlan bulik, amiken én is részt vettem hellyel-közzel, de azért nem mindegyiken, mert nekem a tanulmányi eredmények is fontosak voltak, így nem lehettem minden éjjel holtrészeg és az órákon sem volt ildomos elaludni. Néha azért megesett.
A történet lényege azonban ott kezdődik, hogy három szobatársamból eggyel iszonyatosan rosszban voltunk. Ő az a fajta faszagyerek stílusú srác volt, aki mindig a buli közepén áll, akinek a haveri körébe kerülni kiváltság, aki mindig a legjobb cuccokat kapja, és akivel az iskola legjobb csajai járnak. Szóval egy ilyen kellemes sztereotip divatmajommal kerültem össze, aki prímán pózolhatna a pletykalapok címoldalán, vagy elmenne az egyik amcsi csudasorozat főszereplőjének. A probléma ott kezdődött, mikor eme véleményemet nem rejtettem véka alá, és nyálas közeledését, mellyel be akart venni a fanklubjába egy „menj a kurva anyádba” felkiáltással diszkréten elutasítottam.

Ezután én lettem számára a közellenség. Szidott, szívatott. Ám mindez kölcsönös volt, mert lassan körém is fanklub szerveződött, és már fogadások kötettek, melyikünk adja be végül a derekát. Az egészet talán másik két szobatársunk rühellte baromira, akik közül egy később otthagyta a sulit, a másik meg a lehető legkevesebbet érintkezett velünk. Na, ez a helyzet állt fenn akkor, mikor nálam is betelt a pohár és elhatároztam, alaposan megleckéztetem.
Aznap este a koleszban újfent buli volt, ezúttal azonban nem általános, hanem mindennel, ami szem-szájnak ingere. A szervezők – bárkik is voltak – szereztek zenekart, jó sok piát, szóval elég nagy hepaj kerekedet. Egy ideig én is lent voltam, szemmel tartottam Jonny-t – így hívta magát ellenlábasom, amúgy János volt a becses neve. Miután lerázta magáról hódolóit átkarolta aktuális barátnőjét és eltűzött a kollégium irányába. Ekkor én is leléptem a színről. Lassan kullogtam vissza, időt hagyva az illuminált párosnak, hogy legalább az előjátékon túl legyenek. A lényeg az időzítésen volt, a lehető legrosszabb időpontban akartam betoppanni. Ennek érdekében még a szobánk ajtaja előtt is várakoztam egy kicsit, hallgatózva, meddig jutottak el. Szerencsémre senki sem járt arra, így nem kellett égnem.
Végül öt-hat perc várakozás után, az „Ó te jó ég… gyerünk… szopj…” résznél benyitottam. Zumm, mindketten úgy ugrottak széjjel, mintha rugón ültek volna, pedig igazán még neki sem vetkőztek. Jonny azonnal magára rántotta félig letolt gatyáját, a csaj, aki azt hiszem a Rami névre hallgatott, meg olyan hevesen ült fel az ágyra térdelő helyzetből, hogy egy pillanatra topja alól kikandikáló melleiről is megfeledkezett. Aztán mikor rájött, zavartan és sietve szedte rendbe magát.
- Mi a faszt keresel itt? – Üvöltött rám Jonny, miközben sehogy se boldogulva farmerja zipzárjával, lehuppant barátnője mellé.
- Itt lakom a hét nagy részében – feleltem rá. – Ha nem haragszik uraság – azzal becsuktam magam mögött az ajtót, majd az ágyamhoz ballagtam. Rami égővörösen figyelt minden irányba, csakhogy kerülje a tekintetem, ellenlábasom ellenben csodálkozva meredt rám végig.
- Nem haragszol?
- Nem – feleltem és leültem. – Ne zavartassátok magatok, folytassátok csak.
- Hihetetlen – hüledezett Jonny, majd a düh kezdett kiülni az arcára. – Azt tudtam, hogy hülye vagy, de hogy bunkó is…
- Akkor legalább megismertél egy új énemet – intettem nekik. – Mit sír a szád? Nem először hozol fel ide nőt úgy, hogy itt vagyok. Miben más, ha már itt vagyok, mint hogy közben jövök? Eddig is semmibe vettél, ezután is vegyél abba – elnyúltam az ágyon.
- Baszd meg – vetette oda nekem, aztán a csajhoz fordult. Sugdosott neki valamit, mire Rami felkuncogott, megvetően rám nézett, aztán folytatta Jonny kényeztetését.
Egy ideig behunyt szemmel hallgattam, mit nyögdécselnek, cuppognak és élvezkednek, aztán, mint aki nem bír aludni, forgolódni kezdtem. Végül felültem, és bambán bámulni kezdtem őket. Rami egész elmerült a szopásban, Jonny ellenben önelégülten nézett vissza rám. Mint aki azt mondja: „Ebben az élvezetben neked sosem lesz részed.”
Én meg, mintha csak a gondolataiban olvasnék, lefitymáló tekintettel megráztam a fejem.

- Mi van? – Kérdezte, látva tekintetem.
- Csak gondolkodtam.
- Min? – Firtatta.
- Hogy mennyire lehetsz tökös legény – mondtam. – Úgy értem, bizonyára nagyon is annak tartod magad, főleg hogy az orrom előtt szopatod szegény lányt… és valószínűleg ennél messzebb is mennél… de… - ezzel megvontam a vállam.
- De?
- Hagyjuk, nem fontos –visszafeküdtem.
- De? Haljam nagyokos, mit akartál mondani?
Újra felültem. Úgy tettem, mint aki jól megfontolja mondanivalóját, aztán kiböktem.
- Ötezer forintot teszek rá, hogy itt helyben úgy megdugom a csajod, hogy az örökre elfelejt téged.
Ezt hallva Jonny felkacagott, Rami meg döbbenten, de kíváncsian lesett rám.
- Te tényleg hülye vagy – mondta ellenlábasom.
- Na jó, ne legyen nagy a tét, egy ezres. Vagy talán ennyire lúzer vagy? Annyira nem bízol magadban, hogy félsz, egy hülyegyerek elveszi tőled a csajod? – Azért szeretem az egoista, ittas embereket, mert az önérzetük nagyságának firtatásával könnyű őket befolyásolni. Itt persze az is könnyítette a dolgom, hogy Ramit igazából csak passzióból, hobbiból vagy divatból „szerette”, de korántsem szerelemből. Mert ha így lett volna, az egésszel nem érek el semmit.

Továbbá hozzájárult a sikerhez a csaj állapota, mivel már ő is elég alkohol tartalmú italt fogyasztott el gátlásainak feloldásához. De hát ez mind így volt eltervezve.
- Én kipróbálnám – mondta Rami Jonny-nak, akin már látszódott, hogy a csaj szavai nélkül is belement volna a fogadásba. Bár akkor máris kitört volna a balhé.
- Hát legyen, ezer forint – egyezett bele Jonny. – Lássuk, mennyire vagy legény a gáton. Esetleg kimenjek?
- Hát, ha a hölgyet nem zavarod… - kérdően Ramira néztem, aki felém indult. Megrázta a fejét. – Maradhatsz – vetettem oda Jonny-nak, ám szemem és gondolataim már a felém közeledő bombázót mérték végig.

Kétségtelenül istentelenül jó nő volt, nehézbombázó a bombázók között. Arcát vagy az angyalok vagy egy plasztikai sebész faragta szobor szépségűre. Mivel valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy húszas évei elejét is alig taposó lány kés alá feküdjön, meghagytam magam abban a hitbe, hogy szabályos, pisze orra, telt ajkai természetesek, de még mélyzöld szemei sem kontaktlencséknek köszönhetik színűket. Platinaszőke, egyenes szálú haja lapockáját verdeste. Szépségére tökéletesen felvitt smink tette fel a koronát, a sötétkék szemfesték, a vékonyra húzott szemöldök a harcias amazonokra jellemzővé tette tekintetét, míg fényes, rózsaszín rúzzsal bekent ajkai felkorbácsolták a férfiúi vágyakat. Az összképet még az apró, ezüst orrpiersing sem rontotta.
Teste méltó volt arca szépségére. Napbarnított bőre már messziről selymesnek hatott, vékony, arányos alakjára szerintem sok modell áhítozna, bár volt egy olyan sanda gyanúm, hogy Rami maga is modellkedik. Körmeit mindegyszálig rózsaszínre festette, köldökében szintén piersinget viselt, apró ezüstszívet.
Ruha nem sok volt rajta, az is mind rózsaszín, teljessé téve a Barbie baba érzést. Feszes, két melle között rózsamintás top, lenge miniszoknya, vízszínű tűsarkú pántos szandál.
Szóval, mindent összevetve, ahogy alpári módon a magamfajták haveri körben általában röviden jellemzik az ilyen nőket: farok végre termett. A tökéletességet sulykoló divatvilág tökéletes terméke. Szép párt alkotnak Jonny-val, de ezt én most tönkrezúzom… azaz frappánsabban fogalmazva, elbaszom.

Rami letelepedett az ágyamra és karjára támaszkodva hátra dőlt. Lábait szétvetette, felfedve előttem – mily meglepő – rózsaszín tangáját. Éreztem, ahogy a vágy szétszáguld ereimben, de főleg férfiasságomban, s mintegy megfeledkezve a külvilágról és tervemről, átadtam magam nekik. Leguggoltam elé, fejemet a combjai közé fúrtam. Kezdetben ujjaimmal a bugyin keresztül masszíroztam ágyékát, első ízben lágyan, majd egyre erélyesebben, egyre merészebben. Arcát figyelve élveztem, ahogy lassan ő is átadja magát az érzéseinek. Nagyon halkan, szinte nem is hallhatóan nyögdécselt, ahogy kezem kényeztette. Ekkor lehúztam a tangát és nyelvemet is latba vetettem. Először szent barlangja peremét nyaldostam körbe, majd egyre bátrabb köröket leírva egyre közelebb kerültem a bejárathoz, miközben ujjaimmal egy másodpercre sem szüntettem be a kényeztetést. Nem siettem, hiszen nem kergetett a tatár. Gondosan végigízleltem lágy üregének minden részét. Ő ajkait összepréselve fojtott hangon élvezett. Arca kipirult, szemét behunyta, egyik kezével hajamat, másikkal önmagát simogatta, ezzel tovább tüzelve amúgy is túlhevült vágyaimat.

Amik, mint egy kitörni készülő vulkán, úgy tomboltak bennem. Már nem volt elég a kényeztetése, benne akartam lenni, testemen akartam érezni testének tüzét. A váltás előtt néhány másodpercnyi szünetet tartva lekaptam pólóm, lerúgtam cipőim, s kis híján letéptem magamról az összes többi ruhámat is. Aztán megmarkoltam combját, lehúztam a szoknyát és peckesen álló férfiasságommal belé hatoltam. Ajkai azonnal szétnyíltak, hangos, kéjjel teli nyögés tört fel torkából. A zöld szemek tüzesen rám villantak, szemeimbe mélyedtek. Csípőm ütemes mozgásba kezdett, s ő minden lökést halk, gyönyörrel átitatott sikkantással hálálta meg. Miközben lassan gyorsítottam a tempón, kezeim vakon, merthogy végig egymás szemébe néztünk, rátaláltak topjára és kiszabadítva kerek, egyáltalán nem nagy melleit, lehúzták azt, eztán a keblek masszírozásába fogtak, majd ahogy percekkel – vagy talán órákkal, az idő összemosódott – később előre dőltem, csókolgatni kezdtem nőiességének ékességeit.

Ezt a pózt tartottuk, mígnem kezdtem úgy érezni, a bennem dühöngő tűzhányó kitörni készül. Elválltam tőle, egyik kezemmel megtámasztottam magam, s miközben szenvedélyes csókot hintettem hívogató ajkaira, másik kezem újra ágyékára tévedt. Megvártam, míg a vulkánok, melyek érezhetően mindkettőnkben ott lapultak, alább hagytak tombolásukkal, akkor elszakadtam ajkától, először gyengéden a fülcimpájába haraptam, majd belesúgtam:
- Fordulj meg.
Szó nélkül, jól tudván mit akarok, megfordult és négykézlábra ereszkedett. Én mögé álltam s újfent belé hatoltam. Tempónk ezúttal egy pillanatra sem volt lassú, mintha sose szakítottuk volna meg, ugyan olyan intenzitással folytattuk szeretkezésünket. A tűzhányók, hitemmel ellentétben nem csendesültek, ellenben percről percre hevesebbek lettek. Testünk izzott, verejtékben ázott. Rami egyre hangosabban sikkantott, és én sem bírtam már hang nélkül. Feltérdelt, gyöngyöző hátát mellkasomhoz dörzsölte, jómagam pedig átkarolva szorosan öleltem magamhoz, egyre hevesebben simogattam testét. Ha vágyainkat most valaki energiává alakította volna, Paksot bezárhatták volna.
Tempónk erejétől már az ágy is sikított, ám még ő sem kiabálhatott túl minket, mikor a vulkánok kitörtek, felszabadítva a bennünk lakozó erőket. Rami ősi isteneket felébresztő sikolyt hallatott, míg én erősen, mégis gyengéden magamhoz öleltem, arcomat csapzott hajába fúrtam, s hangosan szuszogva átadtam magamat a gyönyörnek.
Pár másodperccel később mindez már csak kellemes, de múló emlék volt. Elváltunk egymástól, Rami elterült az ágyamon, halkan pihegett, fejét kinyújtott kezére hajtotta. Én mellette nyúltam el, mohón kortyolva a levegőt. Úgy éreztem, mintha lesprinteltem volna a maratoni távot, mialatt a lelkem teljes megnyugvást talált. Kellett egy kis idő, míg újra visszanyertem régi formámat.

Ahogy a szeretkezés utóhatása egyre halványult, úgy tisztult előttem a való világ. Két dolog tűnt fel azonnal. Az első, hogy Rami nem csak, hogy mellettem fekszik, de fenekét az ágyékomnak dörzsöli, ami, ha nem vigyázok, újfent felpörgetett volna. Más körülmények között ez nem lett volna ellenemre, de most sajnos igen. A másik, hogy Jonny azt sem tudta, hova nézzen. Arcán az érzelmek skálájának rengeteg eleme fellelhető volt, elismerés, döbbenet, élvezett, csalódottság, düh, szégyen. S mindezek tetejébe kapkodva csomagolta el a faszát. Pazar, míg azt bámulta, hogy megdugom a barátnőjét, ki is verte a farkát. Most meg kezd rádöbbenni, hogy talán bebukta a fogadást, meg minden mást is.
Mivel egyikünk sem szólalt meg, sőt, Rami egyenesen készült elaludni, úgy döntöttem, én töröm meg a néma csendet. Ez amúgy is az én bulim.
- Ez nem volt semmi – szóltam, kicsit még mindig lihegve.
- Nem – mormolta lágy hangon Rami, s szavait nyomatékosítva megmozgatta csípőjét. Feneke érintésére szerszámom újra keményedni kezdett.
- És? – Csatlakozott Jonny is, arcáról szinte leszaladt a féktelen kíváncsiság. – Melyikünk a jobb? Én vagy ő?
Rami először rá nézett, majd felém fordult. A zöld szemek elgondolkodva méregettek, majd tekintetünk találkozott. Mindent ki tudtam belőlük olvasni. Elégedettség, vágy, bocsánatkérés és…
- Te – pillantott újra Jonny-ra.
- Király – tört ki örömujjongásba a srác.

Közben Rami újra bocsánatkérő pillantást vetett rám, de én csak rámosolyogtam, aztán kacsintottam, ezzel jeleztem, hogy semmi baj, és pont erre számítottam.
Mert akárhogy is teljesítek, ha itt helyben a halálba keféltem volna, akkor is Jonny-t választja. Ő a menőbb, a trendibb, s mivel Rami is a státuszok világába született, amiben előkelőnek mondott helyet foglalt el, nem tehette meg, hogy egy, a körön kívül álló pasit jobbnak tituláljon a kör királyánál. Hiába az élmény, a társadalmi pozíció, még ha az olyan apró is, mint egy főiskolai diákgyülekezet, fontosabb az érzelmeknél. Ördögi csapda ez, ha beleneveltek a körbe, melyen belül mindenki egy adott normához igazodik, míg, aki azon kívül áll, az nem lehet normális. Rami pedig ebbe nevelkedett, de legalább van remény, hogy egyszer kitör belőle.
- Hoci az ezrest balfék – vágta szét Jonny szavai összeforrt pillantásunkat. Rami elfordult, de még mindig nem távolodott el tőlem, testünk továbbra is összeért.
Janira pillantottam, de igyekeztem elrejteni szánakozásomat, és csalódottságot erőltetni magamra. Szegény hülyének esélye sincs szabadulni a körből. Fel se tűnik neki, hogy a barátnője nem mozdul mellőlem, vagy ha mégis, akkor meg a féltékenységnek nincsen nyoma. Így vagy úgy, Rami neki annyit jelenthet, mint egy mozogni és beszélni is képes guminő. Általa kiváltságos helyen van a körben, elvégre a legmenőbb srác a suli egyik legszebb lányát dugja. Ennyi, nem több.
- Na, mi van? Ide vele.
Szánakozva felsóhajtottam, amit ő félre érthetett, mert még szélesebb lett győzedelmes mosolya, majd felálltam Rami mellől.
- Lúzer vagy apám. Bevallom, a végén majdnem megijesztettél, amikor Rami felsikított, velem még ezt egyszer sem csinálta, de hát, úgy tűnik, nem véletlen – nem hát, te gyökér. – A halk sóhaj csak nekem jár – neked, persze.
Kivettem a földön heverő nadrágomból a félre tett ezrest és a kezébe nyomtam. Győzelemittasan meglebegtette előttem, majd zsebre vágta. Aztán szánakozva végigmért és újra semmibe vett. Legyen, ahogy akarja, az este hátralévő része már az övé lehet. Én megkaptam az iskola egyik legszebb lányát, akit sikerült úgy kielégítenem, hogy bár hazudott, de azt gondolkodás után tette, nem azonnal vágta rá. A tekintetében, és a szerelmeskedésünkben pedig minden benne volt, ami számított. Már csak azt bántam, hogy valószínűleg sohasem fogjuk megismételni.

Az este már nem történt semmi különös. Rami végül átfeküdt Jonny ágyába, s bár a srác is le akart nyomni egy numerát, a lány inkább aludt. Ez persze durcássá tette Jani boy-t, de hát majd kiheveri. Én meg kellemes álmokat szövögetve mélyen durmolva vártam be a reggelt.
Ami hamar eljött. A kollégiumi étkezdébe Ramival és Jonny-val együtt érkeztem. Az étel összeszedése után, noha kedvenc szobatársam ennek nem örült, a fanklub asztalánál foglaltam helyett. Itt volt a kemény mag. Név szerint Dani, Jonny jobb keze, természetesen Deninek hivatta magát, na meg Mihály, a balkéz, ő meg volt Michael. Na meg Rami barátnője is tiszteletét tette, Szilvia, aki Denivel smárolt az esetek hetven százalékában. A barna hajú, szemrevaló ciklonnak azonnal feltűnt, hogy Rami sugárzik, mellesleg át sem öltözött tegnap óta, így azonnal rákérdezett.
- Na, mi volt este?

Rami elpirult a kérdés hallatán, elvégre most el kéne mondania, hogy Jonny helyett velem bújt ágyba, ami ugye érdekes fordulat lenne. A fordulatot azonban a barátja hozta meg.
- Ez a lángész – bökött felém vigyorogva – fogadott velem egy ezresbe, hogy úgy megdugja Ramit, hogy örökre elfelejt.
Szinte hallani lehetett a három áll koppanását a földön. Hitetlenkedő tekintetek cikáztak hármunk között, míg Jonny egyre büszkébben mesélt, Rami pedig egyre vörösebb arccal fészkelődött, kerülve mindenki pillantását.
- Először ötezret ajánlott fel… kár, hogy nem mentem bele azonnal. Őszintén szólva, nem t’om, miért nem fogadtam már azt el. Simán nyertem – elégedetten hátradőlt, várta a bezsebelendő gratulációkat.
Aztán olyan pofát vágott, mintha téglafalnak ütközött volna. Először Dani, aztán vonakodva, de Misi nyomott a kezembe egy ötezrest, végül Szilvitől is besöpörtem ugyanennyit.
- Mi a… szar? – Hüledezett Jonny, Rami is csodálkozva nézte az eseményt.
Az ingem zsebébe gyűrtem a pénzt, aztán az asztalra támaszkodva Jonnyhoz kezdtem beszélni.
- Tegnap délután fogadtam velük – a két cimbijére böktem -, hogy én este lefekszem a barátnőddel, és te erről nem csak tudni fogsz, de szét fog vetni az öröm és még el is büszkélkedsz vele. Aztán fogadtam Szilvivel – a lány felé mutattam -, hogy Rami neked egy ötezrest sem ér meg. Annyira nem számít neked.

Jonny mély megrökönyödéssel meredt rám, de ez akkor már nem érdekelt. Most én néztem bocsánatkérően a meglepetten pislogó Rami szemébe, elvégre mocskos módon kihasználtam. Mikor ebbe belekezdtem, nem hittem, hogy végül emiatt fogok bánkódni. Pedig igen.