Fantázia

... éjszaka van, halkan lopózok be a szobádba, nehogy megzavarjam az álmod. Remélem, mélyen alszol, nem szeretnélek felébreszteni, valami teljesen mást tervezek...
Pár percig nézem, ahogy alszol, gyönyörködöm benned, ilyenkor olyan nyugodt vagy. Nézem a tested, tetszik, hogy meztelenül alszol, szinte iszom a látványt. Nem tudok parancsolni magamnak, meg kell hogy érintselek. Próbálok minél finomabban hozzád érni, először egy leheletnyi puszi a szádra, épp hogy érintelek, végigcsókollak, az orrodon végig a homlokod egészen a bal füledig.

Lágyan megérintelek a nyelvemmel, a füledről le a nyakadra, lassan át a jobb füledig. Finom vagy, szeretek hozzád érni. Szeretném felfedezni az egész tested, de tudom óvatosnak kell lennem... elkezdek a bal bimbóddal játszani, picit harapdálom, szopizom. Egyszerre reagál az érintésemre, elkezd meredezni az ég felé, mint egy kis pöcök. A jobb bimbóddal is játszom egy kicsit, az se árválkodjon az eredmény ott sem várat magára sokáig. Rád nézek, de te még mindig alszol, a tested álmodban reagál az érintéseimre. Lassan elindulok a felfedezéssel tovább, egyre lejjebb, egészen a köldöködig. Körözök rajta egy kicsit, de nem merlek jobban megérinteni, így egy kicsit visszafogom magam...
izgat a várakozás, érzem hogy engem is átjár a melegség és egyre jobban kívánlak...

Lemászok a lábad közé és a térdedhez hajolok. A lábad belső felén simítok végig, először a kezemmel, de érzem, hogy a nyelvemmel is meg kell, hogy kóstoljalak újra. Lassan érintelek meg a nyelvemmel, épphogy érzem, ahogy az apró szőrszálak csiklandozzák a nyelvem hegyét...
milliméterről milliméterre haladok egyre feljebb, míg el nem érem az ágyékodat. Még nem vagy teljesen kemény, ... a számba veszlek, szeretném, ha ott élednél fel, keményedj bele, töltsd ki egyre jobban. Finom vagy, nem bírlak eleget ízlelni, nem birok betelni veled.
Bekaplak, amennyire csak tudlak a szám a golyódat érinti és érzem, a tested egyszerre reagál az érintésemre, egyre keményebb leszel, egyre lejjebb kell csúsznom rólad. A nyelvemmel finoman simogatlak, ahogy nősz bennem, nagyon izgató, szinte már forr a vérem.

Érzem, hogy én is egyre nedvesebb leszek, pedig te hozzám sem értél. Forr a vérem egyre jobban, és félek, hogy egyszer csak lángra kapok. Ahogy játszom veled, én is egyre jobban elvesztem a fejem... már nagyon kívánlak.
Tudom, hogy a tűzzel játszom, de muszáj megtennem... lassan föléd guggolok. Már nagyon nedves vagyok, így könnyen belém csusszansz. Először épp hogy csak magamba engedlek, élvezem, ahogy feszítesz belülről. Lassan lejjebb ereszkedem, de ahogy egyre beljebb érezlek magamban egyre inkább úgy érzem szétrobbanok a vágytól.
Kicsit mocorogni kezdesz, félálomban rám is nézel, de a szemeden látom, hogy nem tudod eldönteni, hogy ez álom, vagy valóban itt vagyok. Ösztönösen mozogni kezdesz bennem és én már nem tudom mit csinálok... forr a vérem, azt akarom, hogy teljesen kitölts, hogy feszíts szét belülről, hogy érezzelek amennyire csak lehet.

A vérem őrült vágtába kezd, és nem tudom meddig bírom... ekkor érzem, hogy lüktetni kezdesz bennem, és érzem, hogy elvesztem. Elsötétül minden körülöttem, majd vakító fényt látok. Szinte vibrálsz bennem és belülről én is vibrálok rajtad. Sikítani szeretnék, de összeharapom a számat, és csak egy halk nyöszörgés szalad ki belőlem... pihegek, nem kapok levegőt. Elvesztem...

... Lassan visszatér belém az élet, rajtad fekszem, te alszol. Egy picit még élvezem a helyzetet, de tudom mennem kell. Reggel ha felébredsz majd, talán felrémlik egy furcsa álom, ami olyan valóságos volt, mintha tényleg ott lettem volna...