Embroidery of the Stars

Termálfürdő… Ez az egyik kedvenc helyem a városban. Nem csak azért, mert itt meleg van, és szépek a fények, hanem mert ide mindig jó társasággal megyünk. A legszebb éjszaka. A plafonra csillagokat vetítenek, a víz ezer színben pompázik… hát még a szabadtéri medence… Néhány fokos levegő, forró víz, és csillagos ég.
Erre vártam rég, hogy egyszer elmenjünk csak mi ketten. Hogy ne zavarjon senki, meg ne akarjon senki gatya nélkül kézen állni, meg Gyurcsány takarodjot kiabálni a csúszdán lefelé… Ott voltunk csak mi ketten, meg néhány német újgazdag turista. Nem volt égészen hideg, késő ősz volt csupán, viszont nagyon sötét. A kültéri medencékből felszálló forró gőztől csak igen közelről lehetett kivenni az alakokat.
- Siess, siess, hideg van!- mondom útközben, és átlagos sebességem többszörösével rohantam a medence felé a forró vízbe. Egy csobbanást hallottam magam mögött, és már ő is a vízben volt. Azonnal átölelt, erős karját éreztem a derekam körül, és persze a kellemesen melegítő termálvizet. Egymásra mosolyogtunk, majd hirtelen ölbe kapott, és elkezdett vinni a medence túlsó oldala felé, ahogy kisebb volt a népsűrűség. A gazdag német turisták hangosan hahotáztak, nekik ez semmi, ők fagyban is az északi tengerben lubickolnak.

Egyre messzebb kerülünk tőlük, és közben nézelődöm. Nem rossz a kilátás, nem mondom. Puszit adok a nyakára, mire rám néz, és hosszan, lassan visszacsókol. Közben a kezeim a víz alatt lassan feltérképezik a már ismert íveket a hátán… a nyakán… a vállain… Erre leenged öléből, talpam megáll a medence talapzatán, míg hátamat lassan a falnak tolja. Ő sokkal céltudatosabb… kezei azonnal megtalálják, végigjárják a női test legszebb formáit… így, folytasd csak, tovább… ekkor viszont hirtelen abbahagyja, kezeit nem mozdítja és rám néz. Nem szól semmit, de látom, hogy tetszik neki a látvány. Tudom, hogy ez a kedvence, azért is ezt a bikinit vettem fel… még ha másfél órás lakásfelforgatással járt, akkor is…
Visszamosolygok, egyik kezem lazán a nyakára, másikat a derekára teszem, majd hirtelen mozdulattal magamhoz húzom, és szenvedélyesen megcsókolom. Úgy szorít magához, mintha össze akarna roppantani… hogy még közelebb legyünk egymáshoz, egyik lábamat köréje fűzöm… Erre teste azonnal reagál… mindent lehet érezni a vékony fürdőnadrágon keresztül… Egyik hatás a másikat éri, testem minden kis érintésére, mozdulatára reagál. Heves szívverések közepette válunk szét…
- Folytasd, kérlek! - szóltam, és közben erősen kapaszkodtam belé, mert félő volt, hogy a vízben még kevésbe tudok talpon maradni. Kérlelően néztem rá, mire elvigyorodott.
- Utánozzuk a Fecóékat? Bubbantunk…?
- Ki mondja, hogy ne?- erre a kérdésemre nem kaptam választ, csak hihetetlen apró puszikat a vállamra… olyan jól esett ez a gondoskodás… ajkaival lassan visszatért enyéimhez, és finoman kóstolgatva folytatta a kényeztetést. Természetesen én sem tétlenkedtem közben… ujjaim már a fürdőnadrág madzagját bontogatták, mire ő egyetlen mozdulattal kiszabadította magát belőle.

Egy pillanatra megálltam, bíztatón ránéztem. Elmerengtem a sötétben gyönyörűen csillogó, mélybarna szemekben. Adtam neki egy utolsó apró csókot, mire kezei már a combjaimat simogatták, lágyan kényeztetve a finom bőrt a víz alatt. Ujjaival kitapogatta a fürdőalsó szélét, egy jól bevált mozdulattal félrehajtotta, és utat engedett magának.
Csodálatos volt. Körülölelt a hideg levegő, a meleg víz, és a forró lehelete a vállamon. A hirtelen villódzó fények ahogy egyre közelebb érkeztem végéhez… minden mozdulat, apró lökés pontos és hatásos, és… erre nincsen szó. Lábam alól kiesik a talaj, hátam eltávolodik a faltól, és szinte rázuhanok. Ő elkap, és még jó ideig a karjában tart. Aprókat sóhajtok, és igyekszem hosszan kitartani ezt az állapotot, miközben ő békésen simogatja hátamon szanaszét álló vizes hajtincseket.
Felemelem a fejem, és mélyen a szemébe nézek, melyek gyönyörűbben szikráznak mint valaha. Talán szebben is, mint a fölöttünk tündöklő csillagok…

Vége

Megjegyzés a végére: Sosem szeretek csak úgy, önmagáért szexjelenetet írni…