Először

21 éves egyetemista lány vagyok, immár boldog párkapcsolatban. Olykor-olykor jó érzéssel tölt el visszaemlékezni a szeleburdi kamaszkoromra. Sok furcsa gondolatom volt, szinte minden nap az élet nagy dolgain filozofálgattam.
A történet, amit most leírok nektek, 16 éves koromban történt meg.

Akkoriban még semmit nem tudtam arról, hogy mi fán terem a szerelem. A szexről már azt hittem, hogy mindent tudok, de azt fel sem tudtam mérni, hogy miféle örömöket tud okozni. A fiúk sem annyira érdekeltek, egy srác volt, aki tetszett évekkel azelőtt, de kudarcot vallottam, és inkább elfelejtettem. Sokat adtam magamra, szép ruhákat húztam vékony, csinos alakomra, minden nap órákig bongyorítottam hosszú, szőkésbarna hajam, ezek mellett drága parfümök illatfelhőjét hívtam segítségül lényem szépségének, igényességének, ápoltságának megkoronázásához.

Egy átlagos napnak tűnt. rózsaszín, csinos blúzban, farmerminiszoknyában és egy fehér topánkában vágtam neki a gimibe vezető buszútnak.
Benn a suliban igen hamar belebotlottam az osztálytársnőimbe, akik között persze volt néhány ellenszenves egyén is, különösen Judit. Megvető, irigy, gúnyos arccal mérte végig a szerelésemet, mint minden nap.

Pár órával később testnevelés órára öltöztünk át. Ez volt az, amit a legjobban utáltam. Levetkőzni, mikor másik 15 pletykás csitrivel voltam összezárva...
Megint a szokásos téma volt soron: a szex.
Épp Judit mesélte élményeit a barátjával töltött hétvégével kapcsolatosan. Hallgattam, oda sem figyeltem.
Azután a lányok általánosan kezdték el tárgyalni a témát, és szokás szerint a misztikus, csodálatos, elképesztő orgazmusra terelődött a beszélgetés...
- Fogadjunk, hogy te még soha, de soha nem érezted - szólt gúnyosan Judit.
Csak bambulva néztem magam elé, kellett egy kis idő, hogy eljusson a tudatomig, hogy Judit hozzám beszél.
- Öööh... - nem tudtam mit mondani, hisz sosem vettem még részt ilyen beszélgetésben.
- Mindenki tudja, hogy szűz vagy. Még aki nem ismer, az is. Aggszűz. Apáca.
- Légy szíves, ne mondj nekem ilyeneket - akartam neki mondani ingerülten, de inkább kérlelésnek hangzott.
- Ez a szerelés már megint... Hihetetlen vagy. Csodálom, hogy nem szólítanak le a srácok a buszon. Mindenki szereti betörni a kis szűz cafkákat. A lányok az utcán meg csodálom, hogy nem röhögik szét magukat, amikor szembemész velük... Annyira látszik, hogy nem járt még SEMMI a pinádban! Nemhogy férfi nemi szerv nem, de még a saját ujjacskád sem! Semmi! Max. tampon, ha ahhoz volt merszed.
Kész. Elszakadt a cérna. Utálom a közönséges beszédet, a "pina" szót, különösen így, hogy történetesen az enyémet nevezte így Judit. Mégis hogy merészel...
- Menj a fenébe! Hagyj engem békén! - kiálottam rá indulatosan, de erőtlenül. Aztán felkaptam a cuccom, és úgy, ahogy voltam, tornaruhában hazasiettem, ellógva a tesi órát.

Estig tévéztem, szinte ki is mentek a fejemből az öltözőben lezajlott események.
Kapcsolgattam a csatornákat, és egyszercsak egy erotikus filmre lettem figyelmes. Ekkor azonnal eszembe jutottak Judit szavai. Azon a csatornán maradtam, néztem a filmet. Megpróbáltam más szemszögből tenni ezt, mind eddig. Egész izgató dolgokat láttam, a film végére kis finom húzásokat éreztem a hasamba, ott lenn pedig furcsán bizseregtem, bugyimban nedvességre lettem figyelmes. Mivel biológiában kitűnő voltam, tudtam mi zajlik le most bennem... Hirtelen megkívántam a szexet. Hülyeség, gondoltam, úgysincsen senkim...
Ekkor hirtelen extra élességgel, és hangerővel a fülemben elkezdtek zúgni Judit szavai... "még a saját ujjacskád sem"
Jött a megvilágosodás. Akartam érezni azt a misztikus orgazmust.
Úgy éreztem magam, mint egy ketrecbe zárt oroszlán.
Egyszer csak visszaestem a földre. Hogy is fordulhatott meg a fejembe, hogy ODA nyúlkáljak?! Mi lelt engem?!
Gyorsan elrohantam a fürdőszobába, hogy egy hideg zuhannyal kiűzzem a hülyeséget a fejemből.
Letéptem magamból a ruhákat, már akartam is ugrani a kádba, de a tükör előtt állva a lábam a földbe gyökerezett. Őrült vagyok? Ahogy belenéztem a tükörbe, egy prűd, ostoba leányzót láttam.
- Nem – gondoltam. - Nem akarok az lenni! Megteszem, amit kíván fiatal testem! Ezzel semmi bűnt nem követek el.
Eközben észrevettem, hogy a puncim már szinte tocsogott...
Hirtelen kapott el a cselekedésvágy. Remegő kézzel, szédülve ültem le a kád szélére, lábaimat kitártam, és szinte mohón kaptam oda.

Egyik kezemmel a kis rózsára emlékeztető, vágyakkal teli, bizsergő, nedvektől tocsogó puncimat simogattam félszegen, szégyellősen, ugyanis a tükörben közben láttam, hogy mit is teszek...
Másik forró kezemmel combomat simogattam lágyan.
A szívem majd’ kiugrott a helyéről, a kezem egyre jobban remegett, a testem elernyedt, szinte rongybabának éreztem magam.
Puncimat simogató kezem egyre érzékenyebb pontok felé tapogatózott, amikor megtalálta a kis vágypöcköt...
Közben lepergett lelki szemeim előtt a film, amit láttam... Elképzeltem, hogy egyszer majd lesz egy lovagom fehér lovon, aki szeretni, kényeztetni fog...
Egyre csak tomboltak bennem a vágyak, egyre erőszakosabban masszíroztam magam ott lenn, de idővel fékeztem magam, mert egy belső hang ezt sugallta...
"Ne legyél már olyan ostoba ribanc, mint az osztálytársaid!" Egy pillanat töredékére megtorpantam...
- Nem - motyogtam halkan magamban. - Ettől nem leszek...

Ezen a ponton teljesen elveszett az önuralmam. Elemi erővel tört fel belőlem a vágy. Mutatóujjam a hüvelyembe taszítottam. Az érzéstől, ahogy ujjam súroltam a hüvelyem falát, majdnem felsikítottam. A szívem szinte hangosan dobogott... Ha nem ülnék, talán még össze is esnék...
Kivettem az ujjam a barlangból, és helyette kettőt merítettem magamba. Szinte durva, erőszakos mozdulatokkal ujjaztam magam, közben agyam egyre ködösebb és ködösebb lett... Sikítottam, már nem érdekelt, hogy hallatszik... Egyáltalán nem voltam már ura magamnak, leestem a kád széléről, elterültem a kövön. Nem érdekelt, égbe emelkedett, széttárt lábakkal ujjaztam a puncimat tovább, tovább, és tovább...

Egyszer csak elöntötte az egész altestemet a forróság, puncim vadul lüktetett, testem (ha lehet) még jobban elernyedt, az elmémbe pedig befészkelte magát a boldogság, kielégültség. Úgy éreztem, hogy ez a pillanat volt életem leggyönyörűbb pillanata.
Percekig pihegtem a kövön, majd hirtelen feltápászkodtam, mert nagyon kellett pisilni. A WC alig pár méterre volt, de mialatt odatámolyogtam reszkető gumilábaimmal, a pisi végigcsorgott a lábamon. A kövön, azon a helyen, ahol ezelőtt feküdtem kisebb tócsát alkottak kéjnedveim.
Feltakarítottam, lezuhanyoztam, és megpróbáltam összekanalazni a szanaszétrohant elmémet.

Későre járt, lefeküdtem aludni, de a fürdőszobában történtek nem hagytak nyugodni. Fulladoztam a gondolataim tengerében... Az az érzés nem hagy nyugodni...
Mire észbekaphattam volna, azt vettem észre, hogy ujjaim, megint a mézesbödönben matattak...
Egyre durvábban és durvábban ujjaztam magam, míg megint elöntött a határtalan kéj. Puncim a tenyerembe ontotta nedveit, amit normál esetben undorítónak tartottam vona, de ez most nem én voltam...

Azon az éjszakán nem sokat aludtam, az idő nagy részében az ujjaim a puncimban mozgolódtak...

Másnap, amikor elindultam a suliba, valahogy másnak éreztem magam. Az emberek a buszon máshogy néztek rám. Amikor beértem, Judit is más pillantást vetett rám, mint amilyet szokott. Valami azután az éjszaka után nagyon megváltozott...



(A történet valóság.)