Egy szerelmes éjszaka a nyugaton

„Már megcsókolták egymást ezelőtt, meg is érintették, de így még soha. Most már tudják, hogy szeretik egymást, és ez mindent varázslatossá tett.
Az ajak, amelyekről álmodozott, most birtokba vette az övét, de nem gyengéden, hanem követelőzően. Emily nem igazán értette, miért követel tőle a férfi, de azt akarta, hogy megérintse.
Josh nyelve a szájában kalandozott – incselkedett vele, visszavonult és előretört. Ajkát, állát és nyakát harapdálta. Kezével végigkutatta testét a vékony szöveten keresztül, és megérintette alatta a bőrét.
Ügyesen bánt ujjaival, és kigombolta a hálóinget. Ránézett, és ebben minden benne volt, ami Emilynek kellett. Mindig ezt akarta.

Amikor legördült róla, a takaró leesett, és meglátta, mennyire felizgult a férfi. Egy pillanatig levegőért kapkodott, olyan nagynak és durvának tűnt – túl férfiasnak.
Josh lassan kinyújtotta a kezét, és tenyerébe vette egyik mellét. Az érzés fantasztikus volt, főleg, mikor hüvelykujjával a mellbimbóját dörzsölte. Emily az arcába nézett, és látta a tiszteletet, a gyengédséget, a szerelmet, mindent, amitől saját érzései még mélyebbek lettek. Ívben behajlította a hátát és a tenyerének feszült.
- Josh – suttogta -, ezúttal ne ébressz fel.
A férfi megdöbbent.
- Ne ébresszelek fel?
- Tudod, hányszor álmodtam már erről a pillanatról? Mondd meg, mutasd meg, mit kell tennem.

A férfi szeme elsötétült, és másik kezével magához húzta, majd birtokba vette ajkát.
Ajkát harapdálta, ugyanakkor a bőrét simogatta. Emily reszketett, kezét végigfutatta a férfi testén. A lámpa fénye megvilágította mellkasát, és sötét hajába arany csíkokat varázsolt. Amikor Emily az erős izmokat fedezte fel, Josh megremegett. A lány ujjai bőrének feszültek, bebarangolták mellkasának szőrzetét, így ismerkedett a testtel, amiről eddig csak álmodott.
Átölelte a férfit; Josh arcát a lány hajába temette. Mély levegőt vett, és végigsimította rajta arcát.
- Olyan az illatod, mint a napfény – suttogta.
Emily ajka arccsontjára tapadt, nyelvével fülét izgatta.
- Neked pedig férfiízed van.
Emily várakozóan megremegett, míg Josh kigombolta az ingét, és félredobta. Aztán lassan ráereszkedett, és ajkát az egyik mellbimbójára tapasztotta. A lány nyugtalanul vonaglott alatta, és zihálni kezdett, amikor érezte, hogy a férfi haja a hasát súrolja.
- Fájdalmat okoztam? – mormolta Josh, és lehelete lehűtötte kicsit égő bőrét.
Ujjaival a férfi hajába túrt, és megrázta a fejét.
- Nem. Soha nem tudnál fájdalmat okozni.

Josh felemelte a fejét, és ránézett. Melle lüktetett, ahogy a pillantása átölelte, majd egész teste hullámzott. Hogy nézhet vajon ki, a haja összekuszálódott, a gyenge fény megvilágítja, a hálóinge össze-vissza áll, és melle még a férfi csókjaitól nedvesek? Az egyetlen dolgot tette, amit ösztönei sugalltak: kinyújtotta a kezét a férfi felé.
- Várj – suttogta Josh. – Hadd érintselek meg, Em.
Kezével combját kutatta. Egyik ujjával csípőjét cirógatta, édesen, sokat ígérően kínozta. Aztán hüvelykujjával a csiklóját dörzsölte, és Emily teste ívben megfeszült, megremegett érintésére. A férfi ajkával megkereste hüvelyét, és nyelvével mélyen belehatolt. Feljebb mozdult és ott csókolta meg, ahol Emily sose gondolta volna. Körbecsókolgatta és Emily lehunyt szemhéja alatt olyan színeket látott, amelyeket még csak elképzelni sem tudott, és szívében annyi szerelmet érzett, amennyit egy nő egész életében nem érezhet.

Ő is kinyújtotta a kezét, és megismerkedett a férfi legintimebb testrészével. Finoman végigsiklott rajta ujjaival, ahogy a férfi tette előbb a hüvelykujjával. Josh szitkozódva megfogta a kezét, és Emily elmosolyodott, amikor rájött, hogy nincs olyan sok önuralma.
Josh látta a mosolyát, és felvonta a szemöldökét, aztán kiszámított mozdulatokkal lecsúsztatta a hálóinget a válláról, és ledobta a földre. Soha nem tudta eddig, hogy egy tekintete milyen izgató lehet.

Josh ujjaival olyan gyengéden kutatta végig ajkát, hogy szemében könnyek égtek. Mosolygott és mefcsókolta ujját.
- Érints meg, Em – suttogta Josh. A lány engedelmeskedett, ujjaival és szájával mindenütt felfedezte testét, tenyerével mellkasát és hasát simogatta, majd a mellbimbóit érintette meg.
Az időnek már nem volt semmi jelentősége, a gyertya kanóca lassan elfogyott, de szenvedélyük nagy lánggal égett, és egyre hevesebben hullámzott, ahogy simogatták, csókolgatták és kóstolgatták egymást, miközben ziháltak.

Emily teste szinte égett, és amikor a férfi széttárta lábát, mélyen a szemébe nézett. Josh megkeményedett férfiassága lassan a tűz középpontja felé közeledett, és amikor testük és ajkuk egymásnak feszült, örökre a magáévá tette.
Emily hallotta, hogy első alkalommal fájdalmas lehet, de az égető fájdalom mellett a szinte kibírhatatlan vágyakozás sürgető érzése is megjelent. A férfi lassan mozgott és visszavonult, amíg Emily könyörgött neki, hogy jöjjön vissza, aztán olyan mélyen kitöltötte, hogy a lány azt kívánta, bár sose lenne vége. Végül, mikor szinte elviselhetetlen volt az érzés, még egyszer utoljára belehatolt, és a feszültség hullámokban oldódott fel. Emily Josh nevét kiáltotta.
Amikor lélegzésük újra normális lett, Josh maga felé fordította Emily arcát, és megcsókolta. A borosta finoman szúrta ajkát, és elmosolyodott a keserédes szúrásokra.

A férfi felemelte a fejét, és sokáig szótlanul nézte. Megcsókolta a homlokát, és a gyengéd gesztus olyan sokat elmondott szerelméről.
- Soha nem mondtad.
- Mit?
- Tudod.
Emily összeráncolta a szemöldökét. Agya még nem volt egészen tiszta. Neki úgy tűnt, mindent elmondott a testével és a szívével. Mélyen a szemébe nézett, és a félelem szikrái megdöbbentették. Mitől félne Josh MacKenzie?
Megcsókolta a férfit, és remélte, hogy ezzel elűzi az árnyakat, de a tekintet nem változott.
- Mi az? – kérdezte.
- Te… hát … izé, tudod soha nem adtad volna nekem ezt az ajándékot, ha nem szeretnél… - küszködve elhallgatott.

Emily végre megértette, mitől fél Josh, és sírni szeretett volna: attól tartott, hogy a lány nem szereti őt.
- Ó, Josh, csodálatos vagy.
A férfi továbbra sem nézett a szemébe, míg Emily tenyerébe nem vette arcát, és lassan mmondta:
- Szeretlek, Josh MacKenzie.
Josh elmosolyodott, újra megcsókolta. – és az éjszak még nagyon fiatal volt…”