Egy személyi titkár kalandjai 1. rész

Egy személyi titkár kalandjai 1.rész

- Rohadt meleg van - gondoltam magamban, miközben nagyot kortyoltam a hideg energiaitalos üvegbe. Már a harmadikat ittam, de még mindig fáradtnak éreztem magam. Talán ha egy kávét innék, valami jó erőset, az talán segítene. Ez a sok meló meg a stressz, kikészíti az embert, jól fog esni ez a kis lazítás. 3 nap pihenés, kevés probléma, kevés meló, sok alvás.
- Szemét légkondi! - morgolódtam, majd lefújja a fejem, de ha kisebbre veszem, akkor meg dög meleg van. Amúgy szeretem vezetni ezt a batárt, a Főnök kedvenc márkája volt, nagy fekete terepjáró, fullextrás, sötétített üveggel, króm csövekkel elöl-hátul-oldalt. Két tonnás monstrum, magasan ülsz, a nagy dízelmotor csak úgy repíti ezt a dögnehéz kasznit, a fogyasztásáról meg jobb nem is beszélni.

Főnök itt horkol mellettem az anyósülésen, még a nyála is csorog. Jól menő vállalkozó, 48 éves, tele pénzzel, olyan üzleti érzékkel, hogy fantasztikus, az ilyet nem lehet tanulni, erre születni kell. Amihez hozzányúl, az arannyá válik. Géplakatos végzettségű szakmunkás volt, aki a rendszerváltáskor jó helyen, jó időben volt. Egy hatalmas gépipari komplexuma van, sok telephellyel.

Már harmadik éve voltam Főnök személyi titkára, már egészen megszoktam. Az első napokban féltem tőle, de amint kezdtem megismerni, rájöttem, hogy egy rendes alak. Mostanra megtudtam minden kis titkát, előre tudom a gondolatát, megérzem a hangulatváltozásait. Nincs olyan dolog, amit ne tudnék róla. Ismerem a szokásait, az ízlését. A tulajdonképpeni feladatom az, hogy minden óhaját, kívánságát teljesítsem, eszköz, pénz, ember korlátlanul állt a rendelkezésemre. Egy jelszava volt: A pénz nem számít! Volt valami izgalmas ebben a személyi titkárságban, az ember szürke eminenciásként a háttérből irányítja a szálakat, és az eseményeket, figyel, rögzít, gyűjtögeti az információ-morzsákat. Mindig velem volt a mini-iroda: laptop, nyomtató, mobiltelefon. Bárhol, a puszta közepén is kapcsolatba tudtam lépni a központtal, bármit le és feltölthettem, mindent el tudtam intézni. Céges ügyek, magánügyek, családi ügyek, kényes ügyek, nem számít, a jó titkár mindent elintéz. Új beszállító kell, asz asszony vásárolni akar, a szeretőnek születésnapja van, gyerek meg akar bukni matekból, a legfontosabb ügyfélnek prosti kell – a jó titkár bármit megold. Elértem azt, hogy már nem nekem volt szükségem erre az állásra, hanem Főnöknek volt szüksége rám.

Erre a gondolatra beleborzongtam, megszorítottam a kormányt, és megpróbáltam a vezetésre koncentrálni. Ez a rohadt nap is süt, égette a szemem. Korábban kellett volna lefeküdni, de éjfél előtt sosem tudok ágyba kerülni.
- Remélem, jó buli lesz -mosolyodtam el magamban. Belenéztem a visszapillantó tükörbe, a szöszi irodavezetőnk, Évike, elmélyülten beszélgetett a másik lánnyal, Andival. Andi új dolgozó, egy hónapja került a céghez, próbaidős pályázatírónak vette fel Főnök. A lányok észre vették, hogy őket nézem, aranyosan visszamosolyogtak. De jó bőr mind a kettő, nem is tudnék közülük választani – állapítottam meg. Farkam megmozdult a nadrágomban, mintha rajta múlott volna a döntés. Évikével már kerülgetjük egymást pár hónapja, szimpatikusak voltunk egymásnak, de soha nem volt meg a megfelelő pillanat. Hol én voltam félénk, hol Évike nem ért rá. A legutóbbi céges bulin majdnem összejöttünk, de Főnök egyik zűrös problémáját kellett megoldanom sürgősen. Ezen a hétvégén hátha lesz alkalmam közelebbről megismerni. Kihámoznám abból a cuki kis ruhácskából.

- Fura egy szokása van ennek a fickónak, de remélem, ezt nem cseszi el – kaján vigyor villant meg az arcomon. Nem
ez volt az első eset, hogy asszisztáltam ehhez a kis játékhoz, de valahogy az volt az érzésem, ez fog a legjobban sikerülni összes közül. Főnöknek is lehet egyszer szerencséje.
Főnököt már nem izgatta fel a felesége, a nagydarab, puha húsú, nagymellű Editke. Évek óta külön lakásban éltek, Főnöknek szüksége volt egy kis önállóságra, hogy megtalálja a belső lelki nyugalmát. A három gyereket az anyjuk nevelte, Főnök hetente egyszer-kétszer meglátogatta őket, pénzt adott nekik, nem keveset, a zsebpénzük több volt, mint egy átlagos melósnak a cégnél. Amikor Főnök nem ért rá, akkor Én vittem el a pénzt. A gyerekeket rendszeresen korrepetálnom kellett, matekból, fizikából. Editkét meg állandóan vásárolni vittem, ez a nő képes lenne a világ összes pénzét elkölteni. Csak azért maradt Főnök mellett, mert szerette a pénzt, Főnök meg nem akart elválni, mert akkor felezni kellett volna a vagyont. Így a külön lakásban mind a ketten vígan hancúroztak, ki-ki a maga partnereivel.
Editke nagy, nehéz melleire és puha seggére gondolva még jobban megduzzadt a farkam, már rendesen szorított a nadrág. Ha Főnök megtudná, hogy én meg Editke ...

Hát igen, nehéz a személyi titkár élete. De ennyi pénzt nem sok helyen lehet keresni, és a munka is változatos. Nem volt még a három év alatt két egyforma nap. Tulajdonképp meg is zavarodtam volna egy irodában, az íróasztal mögött ülve, robotmunkát végezve. Meg a hetenkénti bulik, mint a tegnapelőtt esti, motiválják az embert. Rendszeresen spontán bulik vesznek körül bennünket Főnökkel, csak összenézünk, két-három telefon, és már kezdődik is egy remek buli. Főnök fiatal korában nem szórakozott, nem járt sehova, csak dolgozott, utána meg jött a három gyerek, mint az orgonasíp. Mellettem kiélte elfeledett fiatalságát.

Tegnap is ülünk Főnökkel este kilenc körül a kedvenc sörözőnkben, és mindenfélékről beszélgetünk, amikor felhív haverom, hogy milyen állat helyen voltak tegnap, nem messze, 20 km-re, egy kis faluban van egy kemping, ahol éjszakai fürdőzési lehetőség van. 3 kis medence, forró termálvíz, csak a portásnak kell egy ezrest a zsebébe nyomni, hogy ne aggódjon a hangos, lármás buli miatt. Elmondtam Főnöknek, hogy milyen jó hely lehet ez, éjszaka fürödni, piázni, csajokat vinni. Fel is lelkesült, el kezdett telefonálgatni fürdőpartnerek után. Tíz perc alatt meg is volt szervezve az egész. Másfél óra múlva három autóval meg is érkeztünk, útközben el kezdtünk inni, szerencse, hogy Főnök 18 éves fia ráért, aki antialkoholista, és megbízható a gyerek, nem jár el a szája, így remek sofőrünk lett. A hangulat fokozására saját beszerzésű meggybort hoztam, ismerősöm készíti, ütős nagyon. Hoztam vagy tíz litert, meg hozzá kólát. Annyit kell erről a meggyborról tudni, hogy aki egy litert megiszik belőle, legyen bármilyen edzett kemény csávó, összecsuklik tőle, mint a colostok. A többiek sört meg pezsgőt hoztak, biztos, ami biztos alapon.

12-en voltunk, 5 férfi, 7 nő, nem rossz arány. A 7 nőből 4 friss hús volt, haver haverjai, akik az ingyen buli hallatán csapódtak hozzánk. Becsobbantunk a legnagyobb medencébe, amely egyébként igénytelen kis betonteknő volt, de ahogy fogyott a pia, úgy láttuk egyre szebbnek. A másik két kisebb medencét akkor töltötték fel friss termálvízzel, amely úgy gőzölt, hogy az egész környéket beborította, sejtelmes ködben csücsültünk. A forró víz meg a pia nem rossz kombináció, megüti a legerősebb embert is. Ahogy a bor fogyott, úgy emelkedett a hangulat is. Beszélgetésbe elegyedtem az egyik lánnyal, rövid vörös haja, és hatalmas feszesen álló melle volt. Nagy nevetések mellett zajlott az adomázás, a viccek, történetek mesélése, közben folyt a pia.

Egymás mellett ültünk Vöröskével, akinek a szeme kezdett összeakadni, nem mintha én józan lettem volna. Egyfolytában a melleit bámultam, amelyek igyekeztek kiszabadulni börtönükből. Érdeklődésemet észrevehette, mert rám mosolygott, és közelebb húzódott, teljesen hozzám bújt. Ha már ott volt, barátian átkaroltam. Iszom az üvegből a borom, amikor majdnem félrenyeltem, mert egy kéz megfogta a szerszámom. Vöröskére néztem, de az arcán csak egy huncut mosoly volt, ahogy érezte keményedő tagom egyre nagyobb hosszát. Amíg én a többiekkel beszélgettem, addig folyamatosan simogatott. Pár perc múlva javasoltam, hogy nézzük meg a másik, kisebb medencéket, amelyek már fel vannak töltve. Vöröske szó nélkül követett, miközben én próbáltam indiánsátramat minél jobban palástolni. Szerencsére a többieket lefoglalta a harsány nótázás, amelybe épp belekezdtek.

Ahogy átmásztunk a másik medencébe, a lány megbotlott, alig tudtam elkapni. Szorosan fogtam, mellei mellkasomnak nyomódtak, és az esésétől kiszabadultak. Már eddig is kemény farkam majd fel robbant. Szétnéztem, hogy a többiek merre vannak, de a sűrű párától egy métert sem lehetett látni. A medence szélén leültem, ölembe ültettem, és melleit kezdtem el marcangolni. Hatalmasak voltak, jó kemények, gyönyörű bimbókkal.

Vöröske lecsúszott ölemből, elém térdelt a vízbe, és kiszabadította férfiasságomat, és áhítattal kezdte el a kényeztetést. Szakszerűen szopott, bő nyállal, kezeivel herémet simogatta. Kissé feljebb emelkedett, megfogta melleit, és két halma közé fogta farkamat. Csípőmmel elkezdtem tolni, miközben ő lehajtott fejjel várta a mellek közül kiszabaduló makkomat, és nagyokat nyalintott rajta. Nagyon izgató volt a helyzet, mivel a többiek néhány méterre voltak tőlünk, tisztán lehetett hallani a nevetésüket, bármikor lebukhattunk volna. A két cici közt csúszkáló farkam látványa is nagyon felizgatott, meg is tette a hatását, heves mozdulatokkal kezdtem el mozogni, és néhány perc múlva már éreztem is a remegést. Megmarkoltam farkamat, néhány húzás után mellére és arcára élveztem. A csaj megtörölte farkamat, majd megmosdott ő is, és észrevétlenül visszamentünk a többiekhez.

Pár perc múlva már nem is láttam, hazafele derült ki, hogy még Főnök fiát és egy másik srácot is leszopott a bulin, a kis lotyója. Főnök is megdugott egy seggrészeg kiscsajt a sötét bokros részen, röhögve mesélte, hogy miközben hátulról tolta, addig a csaj elhányta magát a sok bortól, de ő folytatta tovább. Néha nem normális ez az ember.

- Köcsög állat! - kiáltottam fel, mert már megint elkalandozott a figyelmem, alig tudta kikerülni az előttem lassító mazsolát, aki természetesen női sofőr volt.
- Háztartást vezess anyám, ne autót! - vetettem oda, és a gázra léptem. A nagy jármű meglódult, a lányok hátul hátradőltek és felkacagtak. Mi az istenről beszélgethetnek? – kérdeztem magamban. A tükörből láttam, hogy jól megértik egymást, megeresztettek egy mosolyt felém, majd összenéztek, és ismét kuncogni kezdtek. Évikét szemrevételezve meg kellett állapítanom, hogy határozottan jól néz ki. Mióta pár hónapja kerülgetem, egyre jobban tetszik ez a csaj. Ezen a hétvégén remélem közelebbről is megismerem, csak lesz valami megfelelő alkalom.
Andit látva mosoly szaladt a képemre, valószínű, hogy ezt az új csajt megtartja Főnök, már így is rekorder a csajszi, egy teljes hónapja itt van. Ebből még lesz valami. Ennyit még egy csaj sem bírt ki.

Főnöknek volt egy perverz szokása: rendszeresen adott fel álláshirdetéseket, ahol fiatal diplomás csajokat keresett különböző állásokra, és megpróbálta minél hamarabb megdugni őket. Természetesen nekem kellett a hirdetéseket megfogalmazni, a jelentkezőket fogadni, az állásinterjút megszervezni. Főnök az interjúkon felmérte a csajokat, és amelyiket alkalmasnak találta, felvette. Csak a jó alak és a szép arc volt a felvételi követelmény. Az interjú után kezdődött a becserkészés. A kiscsaj kapott egy irodát, Főnök vitte magával mindenhova, tárgyalásokra, üzleti találkozókra. Elvárás volt, hogy csinosan öltözködjön, ennek minden kiscsaj nagyon örült, mert Főnök volt olyan gáláns, hogy elvitte őket vásárolni. Ezután jött az üzleti ebéd, vacsora, megismerni egymást jelszóval, hisz együtt fogunk dolgozni, bla-bla-bla. Közben tette nekik a szépet, elsírta hogy külön él az asszonytól, egyedül van, nem szereti senki, magányos.

Szóval ment a puhítás. Egy héten belül már jöttek az üzleti utak a kirendeltségeinkre, ellenőrzés címszóval, hogy az új kollegina jól megismerje a céget. Természetesen sokáig elhúzódtak ezek az utak, ott kellett aludni, tehát este szállodában szobafoglalás, hát persze, hogy a legdrágább, és persze hogy csak franciaágyas szoba volt mindig, és persze, hogy ezt is nekem kellett intéznem. Én nem akartam hinni a szememnek, de a legtöbb frissdiplomás kiscsaj úgy benyalta ezt az egészet, hogy a magányos gazdag ember szívét meg tudja hódítani, és hát persze a pénz, az irgalmatlan sok pénz, amit csak úgy szórt Főnök. 10 lányból 4-et az első 2 héten belül, 4-et egy hónapon belül megdugott. A maradék kettő fapina, ki lettek rúgva. Akit megdugott, azok sem húzták sokáig, megunta őket, odalett a vadászat izgalma, már nem voltak érdekesek. Belekötött a munkájukba - muhahaha, nem is dolgoztak semmit, nem volt nehéz- és egy héten belül kirúgta őket.

Most is egy ilyen ellenőrzésen voltunk. Andi volt a kiszemelt áldozat. Kommunikáció szakos picsa, friss diplomával, tudás nulla, önbizalom egy rakással. 170 cm magas, sötétbarna hosszú haj, eszméletlen jó segg és iszonyat jó mellek. Ilyen cickókat ritkán lát az ember, 100-as mellek, kőkemények, semmi szilikon, úgy álltak, mint a cövek, semmi lógás. A push-up melltartó még javított rajta, olyan dekoltázsa volt, hogy amikor megláttam legelső alkalommal, egyből tudtam, ezt a kiscsajt Főnök azonnal fel fogja venni. No és a tekintete, olyan hatalmas őzikeszemei voltak, olyan ártatlanul tudott nézni velük, hogy hozzá képest Bambi többszörösen elitélt bűnözőnek tűnt. Nem is tévedtem, ez volt a legrövidebb interjú, amit valaha láttam, Főnök egyfolytában csak a mellét bámulta, rendesen csorgott a nyála.

Ment a puhítás, Főnök majd megőrült, ilyen jó nőt még életében nem látott, majd szétdurrant a vágytól. Én fogadni mertem volna, hogy a kiscsaj 6-8 napnál nem fog többet kibírni, de meglepett, már egy hónapja volt a cégnél, és még nem sikerült lefektetnie Főnöknek. Egész nap sírt, hogy ő szerelmes lett ebbe a csajba, írnom kellett az SMS-eket neki, mindenféle csöpögős szöveggel. Már voltak több vidéki úton is, de egyik sem hozta meg az eredményt. Annyi előnye volt, hogy már két tárgyaláson Andika dekoltázsa hozta meg a kívánt munkát, mert Főnök üzleti haverjai is majd elájultak tőle.

Szóval, három napra eljöttünk ebbe az észak-alföldi kisvárosba, ahol a legújabb kirendeltségünket nyitottuk meg.
Jött Évike is, mert jó néhány dologra be kellett tanítani az itteni titkárnőt, iktatási rendszer, minőségbiztosítási rendszer, Főnök szokásai, stb.


Megérkeztünk, a szobafoglalást én intéztem, de csak egy kétszobás, nappalis apartmant tudtam kivenni. A lányoknak azt mondtam, hogy a fiuk az egyik, a lányok a másik szobában alszanak, ha meg minden jól alakul, akkor Főnökék az egyik szobában, én meg Évikével a másikban leszünk. Évike is iszonyatosan jól nézett ki, kb.165-168 cm magas, 50 kg, szőke, kékszemű tündérke, formás, tenyérbe illő mellecskékkel, karcsú derékkal, jó fenékkel. Hmm, azt mondják munkatársakkal nem jó kikezdeni, de azért vele tennék kivételt.

Egész nap nem csináltam semmit, úgy tettem, mintha a számítógépes rendszert ellenőrizném, de csak nézegettem a híreket. Jól esett a semmittevés. A lányok oktatták a dolgozókat, Főnök meg egész nap telefonálgatott. Este megvacsoráztunk, majd a szállásra mentünk. Nem pakoltunk be a szobákba, hanem csak leraktuk a táskákat a nappaliban, és elkezdtünk borozni. Meg kellett ünnepelni, hogy sikeresen megnyitott a cég legújabb, 8.-ik telephelye. A lányok vonakodtak, de hát kötelező volt inni, Főnököt nem akarta megsérteni senki. Fogyott a nehéz, testes vörös bor, én töltöttem beléjük szorgalmasan, ők meg itták is rendesen. Az első két üveg után felszabadultabb lett a hangulat, egyre oldottabb lett mindenki. Már jött a viccmesélés, adomázás, én elkezdtem az erotikus viccek mesélését, a lányok is egyre kipirultabbak lettek. Éreztem, hogy jó nyomon járunk, ebből még egész jó dolog fog kisülni.

A Főnök egyik iszonyatosan rossz vicce után javasoltam, hogy mindenki fürödjön meg, fiúk az egyik szobában, lányok a másik szobában, addig én elmegyek, és hozok még bort, mert nem gondoltam, hogy ennyit fogunk inni. A lányok azt kérték, hogy hozzak inkább tequillát, Silvert, ha lehet, mert ők azt szeretik. Jól van, gondoltam, nem vagyok én semmi jónak elrontója.

Negyedóra alatt feltankoltam még 4 üveg vörösborral, kólával, meg 2 üveg tequillával, no meg citrom, só, ahogy kell. Én is gyorsan letusoltam, gondolkoztam, hogy mit vegyek fel, a pizsamát nem akartam, mert az elég nevetséges lett volna. Féltem, hogy dagadtnak fogok látszani. 192 cm magasságomhoz 112 kg-os testsúly tartozott. Izmos voltam, hetente kétszer járok kondizni, kétszer fallabdázni, szaunázok, természetesen ezt mind Főnökkel együtt, de sajnos 30 éves koromra megjelent egy kis pocakom, és sehogyan sem tudom eltüntetni. Annyit sikerült elérnem, hogy nem nő tovább. Felvettem a pólómat meg a boxeralsómat, megnéztem magam a tükörben, nem rossz, biztattam magam.

Kimentem, leültem a nappaliban, addigra ott volt Főnök, egy hihetetlen élénk színű selyempizsamában, a lányokon hosszú póló és bugyi volt. Nyár volt, az éjszaka is kellemes meleg volt, és a szobában is egyre emelkedett a hangulat. Elkezdtem a bort tölteni mindenkinek, a lányokon már látszott, hogy nagyon felszabadultak. Évike fájlalta a lábát, mert a magassarkúja kitörte, én erre felajánlottam, hogy megmasszírozom a lábát. Persze, hogy Andika meg elkezdett hisztizni, hogy akkor az övét is. A szememmel intettem Főnöknek, hogy itt az alkalom, startoljon rá, de olyan zavarban volt, hogy alig bírt megszólalni.

Ahogy felállt, és átült a fotelbe, elismerően csettintettem magamban. Gyönyörű ez a csaj. Hosszú szőke haja ráomlott a vállára, a póló alatt szépen kerekedtek a mellei, nem voltak akkorák, mint az Andié, de nagyon kis formásak voltak. Alacsony termetéhez képest egészen nagynak tűntek. A csípője kellemesen gömbölyödött. Nem volt sovány, de nem is kövér, olyan kis formás volt. Eddig ezt nem is vettem észre, az irodában elég zárkózottan viselkedik, és konzervatívan öltözködik.

Leültem elé a földre, és elkezdtem a lábmasszírozást. Csak most látom, milyen szép lába van Évikének. Gyönyörű, kecses, formás lábikó, olyan lábfeje volt, mint egy görög szobor. Kértem testápolót, a lábát az ölembe vettem, és elkezdtem bekrémezni. Amikor megláttam a fehér testápoló krémet a lábfején, akkor kezdtem megérteni a lábfétis értelmét. Gyöngéden masszíroztam, a lábfejénél kezdtem, nagy, körkörös mozdulatokkal, fel a bokáig, vissza a talpon, az összes lábujjat érintve. Esküszöm, én is élveztem. Hol gyengéden simogattam, hol erősen masszíroztam, váltakozva lassan és gyorsan, apró köröcskéket rajzolva. Olyan puha bőre volt, hogy nem győztem vele betelni. Simogattam, cirógattam az apró, pici, formás lábujjacskáit, egyenként becézgettem őket, majd a talpon végighaladva elhaladtam a bokáig, majd egy határozott, kemény fogással végighúztam az egész lábfejét, a lábujjakig vissza. Évike halkan sóhajtozva élvezte, az erősebb szorításoknál fel-fel nyögött.
- Nem gondoltam, hogy ilyen jól masszírozol. – mondta kipirultan.
- Egy jó személyi titkár mindenhez ért egy kicsit – válaszoltam. Ahogy icergett-mocogott a masszírozás közben, a póló egyre feljebb csúszott rajta, és kivillant az aprócska hófehér csipketangája. Alig tudtam a tekintetem levenni róla, miközben egy erős szorítással a lábfejét gyúrtam.
- Milyen érzés? – kérdeztem.
- Hmmm. Nagyon jó.
- Máshol is szívesen megmasszírozlak, ha gondolod. Ügyes kezem van. – Végig a szemébe néztem, figyeltem a reakcióját. Állta a tekintetem, és csillogó szemmel, huncutul felelte:
- Azt érzem, eszméletlenül jól csinálod.
Olyan gyönyörű tekintete volt, hogy szinte elmerültem benne. Valami gyönyörű ártatlanság és tisztaság csillogott benne, amit még nem tapasztaltam egyetlen lánynál sem. Teljesen megbabonázott. Kissé felbátorodva már nem álltam meg a bokájánál, hanem finom mozdulatokkal elkezdtem izmos kis vádliját gyúrni, és felkalandoztam a térdek vonaláig. Erre már határozott sóhajtás volt a válasz, és még kacérabb pillantás.

Főnök megpróbált utánozni, több-kevesebb sikerrel. Ekkor vettem észre, hogy a farka úgy állt, hogy csak dudorodott a pizsamában, bár elég kis dudornak tűnt.
- Főnök, felverték az indiánok a sátrat? – kiáltottam oda.
A lányok kacagva dőltek el, majd felugrottak, és még inni akartak. Főnök olyan vörös volt, mint a pipacs, de ő is nevetett.

- Na, akkor kezdjünk el inni rendesen! – kiáltott fel a két lány, felszeletelték a citromokat, elővették a tequillás üveget, és jött az első kör, só a kézfejre, citrom a kézbe, ahogy kell. Erős volt nagyon, égette a torkom, és mintha tűzzé vált volna az ereimben. A harmadik körnél a lányok ekkor már egyfolytában nevettek, a legapróbb poénon is óriásiakat kacagtak. Főnök tréfáinak is nagy sikere volt, ő azt hitte, hogy jó a humorérzéke, de a lányok ekkor már azon is nevettek volna, ha a telefonkönyvet olvassuk fel nekik. Érdekes módon én hiába ittam, egyszerűen nem voltam részeg. Ekkor egy pajzán ötlet kezdett el körvonalazódni bennem.
A következő körnél megkérdeztem:
- Olyan unalmas így. Mit szólnátok hozzá, ha a sót nem a saját kezünkről nyalnánk le?
Érdeklődve fordultak felém, várták, hogy mire is gondolok. A tekintetek csak úgy csillogtak, a szobában egyre melegebb lett, és a levegőben valami furcsa feszültség vibrált.
- Mindenki a másik kezére önti a sót, és onnan kell lenyalni. – a lányok egy pillanatra elgondolkodtak, összenéztek, mind a ketten mosolyogva bólintottak, és huncutul néztek ránk. A lányok elkapták a sótartót, és már ki is szórták a kézfejükre az első adagot.
- Na gyertek, nagylegények. – mondta Andika, és hangosan kacagott.

Nagyot nyelve kézbe vettük a felest, én Évike, Főnök meg Andi elé állt. Lehajoltam, és lassú mozdulattal az egész kézfején végighúztam a nyelvem, az összes sót egy lassú csapással felszedtem. Ezután elindultam felfele, és kóbor szemcsék után kutatva, a bőrt alig érintve cirógattam karját. Évikém kacagva kapta el a karját, és pajkosan felém csapott:
- Te kis huncut, csak a sóról volt szó! – korholt kedvesen, bár csillogó szemén láttam, hogy nem volt ellenére a dolog.
Gyorsan ledöntöttem a felest, rá a citrom, hát mit ne mondjak, ilyen jól még nem ízlett pia. Főnök is hasonló képpen jól érezte magát, ahogy oldalra néztem. Összenéztünk, vigyorgott, mint a vadalma. Kacsintottam egyet felé, hogy most figyeljen.
- Lányok, most ti jöttök, nehogy kimaradjatok a körből. – szóltam nekik
Andi felállt, felvette a sót, rászórt egy adagot Főnök kezére, és olyan érzéki produkciót vágott le, hogy csak lestünk. Lassan lehajolt, és nyalni kezdte a szőrős kézfejet, miközben nagyon lassan haladt vérvörös, hegyes kis nyelvével, épp hogy érintve a bőrt. Körkörösen minden apró négyzetcentimétert átkutatott árva sószemcsék után. Főnök már hangosan sóhajtozott, majd a pizsamába élvezett. Aztán Andi felegyenesedett, és egy határozott mozdulattal lehajtotta italát.
Én következtem, Évike kacéran megfogta kezem, rászórta az adagot, és miközben lehajolt kezemhez, pólója felhúzódott, tangás feneke kidomborodott, látszott rajta, hogy fel van izgulva. Érzéki mozdulattal járt a nyelve, ős is felkalandozott teljesen a könyökhajlatomig, majd gyorsan lehúzta a piát.

Nagy nevetés mellett megegyeztünk, hogy ez így sokkal finomabb volt, csak a kéz már unalmas, úgyhogy más célpontot kell választani. Minden szem rám szegeződött, várták a választ.
- Legyen a következő…a … has.- Tudtam, hogy ha ezt is bevállalják, akkor innen nincs vissza út. Rájuk néztem, és láttam a szemükben a vágyat. Itt minden rendben lesz. Annyit tudtam, hogy gruppent nem akarok, egyedül akartam Évikét kiélvezni. Majd valahogy különválunk páronként, kitalálok valamit.

A lányok közben már lefeküdtek a kanapéra. Csodaszép kis pihés, barna hasikája volt mind a kettőnek. A mellükig felhúzták a pólót, és várták a következő adagot. Remegő kézzel a köldökük és a póló közé szórtam a sót, intettem Főnöknek, és odahajoltunk. Szegénykém, az el volt varázsolva. Ennyi erotikát még életében nem látott. Nála az volt az előjáték, hogy letolta a gatyáját.
Először a köldök körül tettem egy kósza kört, majd bedugtam a nyelvem a közepébe. Innen minél lágyabban, széles nyelvcsapással elhaladtam le a bugyi széléig, majd a bugyi vonala mellett a két combig tettem egy-egy kitérőt. Orromat nem túl erősen a bugyinak nyomtam, és közben beszívtam Évike csodálatos illatát. Ekkor már majd szétrobbantam, a farkam úgy állt, mint a fagyott kutya lába. Nyelvemmel minden rezdülését élveztem, sóhajai egyre erősebbek lettek.

Oldalra néztem. Andika csak nevetett, mert csiklandós volt. De azért láttam rajtuk, hogy élvezik mind a ketten. Koccintottunk Főnökkel, aki rám mosolygott.
- Még soha nem voltam ilyen jó buliban. - nyögte ki.
- Csak most kezdődik, várd ki a végét! – feleltem.
- Ha Andikát megkapom, nem leszek hálátlan. – suttogta, és kacsintott.
Bólintottam. Legyen karácsonyod, gondoltam, nekem Évike amúgy is jobban tetszik. Bár azért kipróbálnám Andit is, majd megszerzem egyszer, ha addig élek is.

Ezután mi következtünk. Hanyattfeküdtünk mi is, póló felhúz, só rászór. Szőrös pocakomat igyekeztem összébb húzni, miközben Évike fölém hajolt. Oldalra simította gyönyörű, hosszú szőke haját, és lehajolt. Hajszálai csiklandoztak, ingereltek, miközben forró, izmos nyelve a hasamon kalandozott. Azt hittem, menten felrobbanok, miközben a látványban gyönyörködtem. Egy bombázó nyalja a hasam, miközben a farkam majd szétdurran. Éreztem, hogy minden nyelvcsapásra egyre nagyobb lesz a farkam, már alig fért a boxeremben, a makkom már ki-kikacsingatott. Évike befejezte a nyalakodást, lehajtotta az italát, és láttam a megdöbbenést az arcán, amikor meglátta a méretes dudort az alsómon, még a szája is tátva maradt. Én gyorsan felültem, mielőtt nyilvános közszeméremsértést követnék el, és pólómmal igyekeztem palástolni gerjedelmemet.
Főnökék már végeztek, az arcát látva azon se csodálkoztam volna, ha a pizsamájába élvezett volna. Úgy ült a kanapén, mint egy jóllakott napközis, idióta vigyorral az arcán.

Intettem a lányoknak, akik épp akkor rakták le a poharat.
- Gyertek, üljetek az ölünkbe! –szóltam rájuk határozottan. –És hozzátok a tequillás-üveget is.
Nem kellett kétszer mondani, Andi belehuppant Főnök ölébe, Évike meg leült a térdemre. Mindkét lány arca tűzpiros volt, lihegtek, mellük csak úgy fel-le emelkedett a póló alatt, be voltak indulva rendesen.
- Ha már elkezdtük, fejezzük is be rendesen. Lányok, vegyétek le a pólótokat!
Én lepődtem meg a legjobban, mert mindketten azonnal megtették, szó nélkül.
- Főnök, a lányok melleiről fogjuk meginni az utolsó kört! – mire ezt kimondtam, Andi már le is locsolta a melleit, a pálinka csak úgy folyt a testén. Átadta Évikének az üveget, aki remegő kézzel néhány cseppet locsolt magára. Gyönyörű mellei voltak. Tisztára nyaltam őket, megfogtam őket, pont a tenyerembe illettek. Becézgettem őket, a bimbó körül óvatosan, épp hogy nyelvem hegye érje, majd szélesen az egészet végignyaltam, teljesen bekaptam, erősen megszívtam, ajkaim közé vettem a bimbócskát, összeszorítottam, és nagyon óvatosan egy kicsit meghúztam. Eközben a másik mellett a kezemmel simogattam, markolásztam gyengéden. Két ujjamat Évike szájához emeltem, végighúztam ajkain, aki bekapta őket, és elkezdte őket szopni. Tövig bevette, és nyalogatta őket. Az így benedvesített ujjaimmal köröztem a bimbója körül, gyengéden megszorítottam, és csavartam rajta egy picit. A lány már úgy remegett, mint a nyárfalevél, egyre szorosabban bújt hozzám, ölét ölemhez nyomta, apró mozdulatokkal fészkelődött, miközben szabad kezével a bugyiját simogatta. Néha egy-egy mélyebbre csúszó simogatásnál megérintette meredező farkamat is. Abbahagytam a mellek kényeztetését, és felnéztem. Évike arcán buja mosoly jelent meg, és remegő hangon suttogta:
- Ez legyen az utolsó kör!

Szájához emelte az üveget, egy hatalmas kortyot a szájába vett, lerakta az üveget, és rám nézett. Gyönyörű kék szeme csak úgy csillogott, fölém hajolt és megcsókolt. A tűzforró italt alig győztem nyelni, közben kutakodó nyelvecskéjét illendően fogadni. Édes volt a csókja, az ajka puha, a nyelve játékos. Egyszerűen megszűnt körülöttem a világ, apró csókokkal halmoztam el, két ajkam közé vettem ajkait, gyengéden harapdáltam őket, majd nyelvünk újra vad csatákba kezdett. Nem tudom, meddig tartott, nem akartam abbahagyni, de tudtam, hogy egyedül akarok lenni vele, csak ő meg én. Vonzott volna a többes szex, ki is próbálnám szívesen, de most valahogy nem volt hozzá kedvem. Odahajoltam Évike füléhez, körbecsókolgattam, és belesúgtam:
- Nem megyünk be a szobába? Nincs kedvem nézőközönséghez.
- Nekem sem, menjünk. -válaszolta

Ölbe kaptam, könnyű volt, mint a pehely. Átkarolta a nyakam, és vállamra hajtotta fejét.
A mellettünk lévő fotelben Főnökék sem unatkoztak, Andi lovagló ülésben ült az ölében, ütemesen mozgott, miközben Főnök a két gyönyörű mellét marcangolta, mint egy megvadult medve. Istenem, de csodálatos mellek, csak kerülnétek az én kezem közé, gondoltam. Vágyakozva pillantottam rájuk, amikor Andi felém nézett, és rám kacsintott. Szerencsére Évike feje pont a másik irányba nézett, így nem látta. Én is visszakacsintottam, rámosolyogtam. Nono, mégiscsak megkapom ezt a kiscsajt? Vagy a két lánnyal egyszerre milyen jó lenne, csak Főnököt kellene eltűntetni. Na, erre majd ráérek holnap gondolkodni. Óvatosan köhintettem egyet:
- Mi elvonulunk a szobába, nem akarunk zavarni. Látom, ti is jól elvagytok.
Főnök részéről csak mormogást hallottam, Andi bájos hangon kívánt jó éjszakát nekünk.

Folyt. köv.