Büntetés

A lányra az egyik gyűlésen figyelt fel. Mindig különös érzékkel rendelkezett ahhoz, hogy felfedezze a tömegben azt, aki erősen figyeli őt. Csinos arcot, nagy, barna, rajongó szempárt látott. Nem emlékezett e szempár tulajdonosára, valószínűleg ÚJ, gondolta. De ez nem is volt fontos, a lényeg számára a lány kitüntetett figyelme volt. Maga mellé szólította a tömegből, mivel nem tudta a nevét, kézmozdulatával invitálta az emelvényre. A továbbiakban úgy irányította mondanivalóját, hogy a lányt helyezte a középpontba, mintegy önmagához emelve. A hatás nem is maradt el, új ismerőse láthatóan egyre jobban élvezte a népszerűséget, kezdeti zavara hamar elszállt.

A gyűlés után vacsorázni hívta, újdonsült rajongója boldogan beleegyezett. Bár az étteremben átlagos témákról beszélgettek, mindketten érezték, mennyire jó egymás társaságában. Gyorsan telt az idő, észre sem vették, a pincér kérte meg őket, hogy távozzanak, záróra lévén. Sétáltak az utcán, egy idő után a lány lakása felé vették útjukat. A kapualjban szavak nélkül fordultak egymás felé, s finoman ízlelték az első csókjuk ízét. A csókolózást a lakásban folytatták, először lassan, majd egyre szenvedélyesebben falták egymás ajkát. Simogatták a másik testét, a ruhák egymás után landoltak a szoba padlóján. Már meztelenek voltak. Gyönyörteljesen szemlélték egymást a halvány lámpafényben. Kezébe vette a nő kerek melleit. Örült, hogy partnere nem követi a divatot, nem kitömött szilikoncsoda. Simogató ujjai alatt a lány mellbimbói felágaskodtak. Rájuk hajolva nyelvével körbenyalogatta őket. Érezte, ahogy a nő megremeg, ezért tovább folytatta a mellbimbók ostromát. A lány keze ekkor megmarkolta hímvesszőjét, lassan húzogatta. Majd kissé eltolta magától. Hirtelen nem értette, aztán, amikor a lány lassan leguggolt, örömmel konstatálta, hogy a kézimunkánál sokkal kellemesebb dolog következik. Felnyögött, ahogy látta farkát szinte eltűnni a női ajkak között.

Érezte, ahogy a puha nyelv simogatja a makkját, szinte szétrobbant a kéjtől. Teljesen átadta magát a kényeztetésnek, maximálisan ki akarta élvezni. Majd, mikor már szinte elvesztette a fejét a szopogatástól, felemelte a lányt, és háttal lágyan az ágyra lökte, majd rávetve magát, csókolgatni kezdte a női test minden domborulatát. Végigsiklott nyelvével a nyakán, megcsiklandozta a füleit, libabőrössé tette a hátát. Elidőzött a kerek popsin, lassan megérkezett a combok közé. A lány készségesen tárta szét őket, átadva punciját a kéjes nyalogatásnak. Halk sikolyai egyértelművé tették, mennyire élvezi a helyzetet. Ő pedig nem spórolt a nyalogatással, abba sem hagyta, amíg a nő fel nem sikoltott a kéjtől, ahogy elélvezett. Feltérdelt a nyitott combok közé, kőkemény hímvesszőjével utat tört magának a fazonra borotvált szőrzet között, lassan behatolt a nő hüvelyébe. Nedves, forró barlangban találta magát. Ahogyan teljesen becsúszott, mindketten felsóhajtottak az élvezettől. Lassan kezdtek el mozogni, majd, ahogy az izgalmuk fokozódott, egyre gyorsabbá és hevesebbé váltak. Lihegve kapkodták a levegőt, fel-felnyögtek, remegett a testük a vágytól, ahogyan közeledtek a beteljesülés felé.

Kivette hirtelen hímvesszőjét, majd kérőn mutatta kezével partnerének, hogy forduljon meg. A lány teljesítette is a kérést, pompás fenekét mohón tárta felé. A forró bejárathoz igazította kőkemény dákóját. Lassan indult újra befelé, kedvese azonban eltérő véleményen volt, hátranyúlva megfogta combját, és szinte magába rántotta. Heves mozdulatokkal szeretkeztek, megszűnt számukra a külvilág, nem létezett más, csak a KÉJ. Lenézett, látta, ahogy a farka fénylőn ki-be jár a nő puncijában. Ez már túl sok volt, érezte, hogy elérkezett arra a pontra, ahol már nem tudja kontrollálni önnön élvezetét. Felkiáltott, kirántotta hímvesszőjét. Partnere gyors mozdulattal megfordult, megmarkolta a robbanni készülő hímtagot, gyors mozdulatokat tett a kezével. Összerándult, farka végéből a női kéz minden rántására újabb és újabb spermafröccs lövellt ki, s landolt a lány mellein...

Nem sokkal később egymást átölelve feküdtek az ágyon, lassan simogatták a másik bőrét. A lány megszólalt:
- Tudod, ezért megérte elmennem a gyűlésetekre.
- Úgy érted, miattam jöttél el? Azért, hogy megismerkedj velem??
- Persze. Miért, mit gondoltál?
- De hát, én azt gondoltam, te egy ÚJ vagy!
- Nem, dehogy, nem vagyok a gyülekezet tagja. -hallotta egyre nagyobb döbbenettel a nő szavait. Arcára kiült a rémület.
- De hiszen akkor te Külső vagy! Én pedig... én pedig lefeküdtem veled! - mondta kétségbeesetten. A lány nem tudta mire vélni az ő hangulatváltozását, de érezte, hogy baj van.
- Lefeküdtem egy Külsővel, hát nem érted?? A gyülekezetünk alapszabálya, hogy halálos bűn a szex egy nem klántaggal!!!- már kiabált.
- Ezzel nekem végem van!! Nem számít, hogy a helyi vezető vagyok!! Ahogy megtudják, mit tettem, megszégyenítenek, és megölnek!!- már szinte üvöltött. - Te tetted ezt velem! Becsaptál!! Tönkretettél!! - tébolyultan vetette rá magát a nőre. Az hiába védekezett kétségbeesetten. Ujjai a nő nyakára fonódtak, összeszorultak, áldozata néhány perccel később már holtan feküdt az ágyon. Feltápászkodott, önnön tettétől borzadva hátrált. Majd összeszedte magát, az ajtóhoz lépett. Ekkor bántó, éles fájdalom hatolt az agyába, vakító fény villant a szemébe...

Jeff Olsen magához tért. Körülnézett, egy pillanatra nem is tudta, hol van. Fel akart állni, de mindkét kezét mágnesbilincsek szegezték a szék karfájára. Pillantása először az érzékelőit éppen magába rejtő, tőle lassan lebegve távolodó szerkezetre esett. Majd észrevette a teremben ülő embereket. Mindannyian egy irányba, a falra néztek. Követte a pillantásukat, tekintete a fal előtti 3 dimenziós kivetítőn állapodott meg. Döbbenten fedezte fel rajta önmagát, ahogyan éppen megfojtja a lányt. A jelenetet újra és újra megismételték. A teremben az emelvényen ülő, feketébe öltözött nő megszólalt: - kérem, szavazzanak! Az emberek megnyomtak egy-egy gombot maguk előtt. A nő leolvasta a képernyőről az eredményt. Felállt, méltóságteljesen fordult Olsen felé, hangja kemény és hideg volt:
- Jeff Olsen! A Rendart-féle készülékkel történő emlékezetvallatás alapján az Államszövetségi Bíróság ezennel kimondja, hogy Meriam Stalwart meggyilkolása vádjában a vádlott BŰNÖS! Az Őröket kéretem!

Olsen csak bólintott, szinte egykedvűen vette tudomásul a bírónő szavait. Tudta, tettéért halálos ítélet vár rá, de nem félt. Gyülekezetük minden egyes tagja, ővele az élen, mélységesen hitt a reinkarnációban, a feltámadásban. Ez volt sajátságos hitvallásuk egyik fő eleme. Szinte kívánták a halált, de az öngyilkosság tiltott volt. Így aztán, amikor a két Őr a terembe lépett, Olsen visszafordult a bírónő felé, arcán gúnyos mosollyal várta az Ítéletet. A bírónő megszólalt:
-Jeff Olsen! Törvényeink szerint nem alkalmazhatunk más büntetést tettére, csak a kivégzést.-az Őrök közben a férfihoz értek, a mágnesbilincsek pólusfordításával már nem a székhez, hanem egymáshoz láncolták kezeit. A nő folytatta: - Tudatában vagyunk azonban az Ön hitvallásának, ezért más ítéletet hoztunk. Jeff Olsen! Önt az Őrök a Seraph börtöntelepre viszik. Itt egy speciális kamrába helyezve, testét folyékony nitrogénben hibernálva, elvetemült lelkét önnön élő testének börtönébe zárjuk Mindörökre!!
- NE! NEEE!! NEEEEEEEEEEEEE!!! - üvöltötte Jeff, ahogy a két Őr kifelé vonszolta a teremből. Háta mögött az utolsó emberi szavakat a fekete köpenyes alaktól hallotta: - legyen ez intő példa, minden hasonló gonosztevőnek! Nemcsak a Halál lehet büntetés...lehet az...az Élet is!!