Boszi vacsi

Igazi boszorkányok voltak. Minden férfit ki az útjukba került, behálóztak, átváltoztattak, majd kidobtak.
Sokan utálták őket, ami nem is volt csoda, de a férfiak odavoltak értük.
Nem csoda, szépek voltak, okosnak nem mondhatók, de nem ostobák, ami már nyomott a latba kicsikét. Ahol ők megjelentek bárki volt addig az első, változott, valamilyen kisugárzással rendelkezhettek maguk-maguk külön is, de így együtt csak ők számítottak.

A mai estén szokásos kis helyükre mentek, természetesen taxival, természetesen az ismerős taxival és természetesen „nem tartoztok semmivel” fuvar volt.
Leültek a szokásos helyükre, már jól ismerte őket az, aki péntekenként itt töltötte az estét.
Körülnéztek, majd egymásra; megvolt a mai áldozat. Magas szőkés, nem túl izmos, de látszik, hogy sportoló férfiú. Az első, egyiküknek való, hiányzik még egy; keresgéltek még, na, nem túl sokáig, mert már az egyik fiú választott helyettük. Italt küldetett, hmm, nem rossz, állapodtak meg, pillantással nyugtázva. Beszélniük nem kellett sokat, értették egymás félig megfogalmazott gondolatát is. Amelyik fiú választott, hagyták ő döntsön melyikük is kell. Döntött. Megkérdezte foglalt-e a hely, vagy várnak valakit. Mikor kiderült kit választott a másik elindult az előbb kiszemelt áldozat felé. Tekintete megváltozott, ajka színe vérvörös lett, keblei kiduzzadtak, szinte átlyukasztották a topot. Az áldozat, kissé megdöbbenve a látványtól azt sem tudta mit mondjon, mikor a lány az asztalukhoz hívta. Elfogadta. Már négyesben ültek az asztalnál, kellemes társalgás, inkább a fiúkat beszéltették, néhány pohár ital után úgy döntöttek a lányok,- természetesen a fiúknak nem volt más választásuk már megbabonázták őket-, hogy induljanak el, szórakozni, kicsit táncolni, zenét hallgatni, közben iszogatnak majd még.

Megtalálták a helyet, amit a lányok oly jól ismertek már. Ritmusos zene hallatszott ki az ajtóhoz, kezdett pezsegni a boszik vére, magukkal ragadták a párjukat, ki kit választott s táncoltak. Nem mindennapi tánc volt, egyben rugalmas, izgató, varázslatos, aki látta azt mondta így senki nem táncolt itt. Sokszor nyertek már versenyt táncukkal, de most partnerükre figyeltek. Éhesek voltak, ki voltak éhezve a szerelemre, a sexre, egymásra és a forró pezsgő vérre. Szinte üres lett a tér, ahol ők megjelentek, a teremben csak ők táncoltak, irigyelve nézték, a lányok izgatóan mozgó csípőjük s áldozataik büszkék voltak. Igen, csak ők érinthették meg ezt a testet ma este, az övék volt.

Miután kellően ráhangolódtak az estére, partnerükre, a csoport egyik női tagja eltűnt egy pillanatra. Az ottmaradt nő, pedig addig is szórakoztatta a férfiakat, kellő és izgalmas ajánlattal csábította őket. Természetesen, a válaszottak nem mondtak nemet. Visszatért a nő is, kezében egy kulccsal, a két boszi egymásra nézett, s tudták, mindjárt kielégíthetik vágyuk.
Felmentek az emeleti szobába, amit nem sok vendégnek adnak oda, de hát a lányoknak nem lehetett nemet mondani. A szoba közepén ágy, egy szekrény, kanapé, a fal mellett, s fürdőszoba néhány tiszta törülközővel.

Az előadást megkezdték, áldozataik, a kanapéra ültették, s elfoglalták az ágyat. A két lány elhelyezkedett egymással szemben egymás tekintetét fürkészték. Néha rápillantottak párjaikra s folytatták a játékot. Lassan közeledtek egymáshoz, ajkuk lágyan forrt össze, megérintették arcukat, majd játszadoztak nyelvükkel s kezeik lejjebb csúszott, lefejtették ruháik, a levetett darabokat az amúgy is izgatott férfiakra dobták, simogatták egymás melleit, csókolták rózsaszín bimbóik, közben izgatták sima, szőrtelen szeméremajkaik, dombocskáit, csiklóit. Mikor már kellően kijátszadozták maguk, nézőik is bevonták, nem kellett sokat izgatni őket, így is álltak már, mint a cövek. Nem siettették a dolgot, lassan érintették a csodálatos testet, finoman csókolták a vérvörös szájuk, nyelvükkel érintették sima dombocskát s ajkacskát, kissé szétnyitva az ajkakat, megcsókolták, megízlelték az isteni vagy démoni nedűt. Magukévá tenni akarták a csodás boszikat, azonban ők leteperték őket, kötelet vettek elő s az ágy lábához kötözték őket. Végig csókolták a férfiak testét, rájuk ültek s magukévá tették őket, miközben egymás melleit simogatták, ütemesen mozogni kezdtek, mintha táncolnának, fogták egymás kezét, mikor hangos sikongatások közepette ráborultak a férfiakra azok már semmit nem éreztek, nem ezen a földön voltak, elvették a lelkük, s mikor már alig volt lélegzetük , finoman halkan szürcsölve kicsit vérükből, visszaadták a már nem ugyanazt a lelket.

Másnap reggel együtt ébredtek fel, s eddigi áldozataik csatlakoztak hódolóik egyre növekvő táborához.