Barátok

A fiú szorosan a lány mellett ült. Nemrég ismerkedtek meg.

- Mondtam már, hogy nem hiszek a fiú- lány barátságban - nyögte a srác.

- Tudom, mondtad, de azt nem értem miért?

- Miért, miért? Mert azt mondják, hogy valamelyik mindig többet akar.

- És te hiszel ebben?

- Jah.

- Többet akarsz?

- Igen.

- Ennél is? De hát értsd meg, hogy ez van... én szeretném ha a barátom lennél.

- Hát én is szeretnék a barátod lenni.

- Ó de én nem úgy értettem.

- Én sem.

- Most megint elvicceled a dolgot!

- Én ugyan nem. A barátod szeretnék lenni. Hogy végre láthassalak meztelenül is.

- Na de...

- Most mi a baj? Nem az a lényege egy barátságnak, hogy őszinték vagyunk egymáshoz?

- De...

- Nahát, én most őszinte voltam...

- Jó, azért a barátság nemcsak a szexuális vágyak leplezetlen kimondásáról szól.

- De.

- Nem.

- Jó nem, de most hirtelen ez az őszinte mondat jutott eszembe.

- Hát akkor talán fogd vissza magad!

- A melledet már úgyis láttam.

- Ho..ool? Mikor?

- A múltkor, a kempingben, amikor fürödtél.

- Te kémkedsz utánam?


- Kémkedik a bánat! Pont ott zuhanyoztam a férfi tusolóban, és hát pont volt ott egy lyuk a falon, és hát pont te voltál a másik oldalon.

- De hát akkor nemcsak a mellemet láttad!

- Nem hát! De nem akartam azt mondani... az már túl őszinte lett volna, ha azt mondom, hogy milyen szép a borotvált puncid.

- Nem is borotvált.

- Dehogynem

- De nem

- Na jó, azóta lehet, hogy kiborostásodott egy kissé.

- Én nem szoktam borostásodni! Az a férfiak dolga.

- Hogy borostásodjanak? És hol?

- Hogyhogy hol? Az arcon!

- Jah, azt hittem máshol...
- Ott lent?

- Jah, de én sosem hagyom, hogy megborostásodjon.

- Te... vágod ott lent?

- Na ja. Nehogy már csak neked legyen olyan sima. Most képzeld el - persze csak szigorúan baráti szinten, aminek ugye az őszinteség az alapja - hogy az a két borotvált valami összeér... Nem lenne csodálatos?

- Nem

- Már miért nem? Már megint séróból elutasítasz olyan dolgokat, amikről fogalmad sincs.

- Mi az hogy fogalmam sincs? Te nem is tudsz rólam semmit.

- Dehogynem. Pl. még nem voltál férfival.

- Már hogyne lettem volna!

- Na igen...és mikor?

- Nem tartozik rád.

- Figyelmeztetlek, hogy barátok vagyunk és annak alapja az őszinteség.

- Akkor sem tartozik rád.

- Értem, szóval még nem voltál férfival.

- Miért? te se voltál még nővel...

- Már hogyne lettem volna. Szerinted ez a harapásnyom mitől van a bal vállamon? Annyira jó voltam, hogy a nő egyszerűen visított közben és harapott. Még most is fáj.

- Ej de nagy a szád, te kan. Szerintem egy szó sem igaz az egészből.
- Márpedig igaz. És három menetet is bírtam. Neki pl. tetszett, hogy odalent nem vagyok borostás.

- Három menetet? Hahaha...

- Most mit nevetsz?

- Ezt nem hiszem... három menetet? Te? Aki még egy kilométert sem tudsz futni?
- Mi köze ennek a futáshoz? Nem a csípőmmel futok. Itt pedig azt használtam. Na meg a farkamat... És totál odáig volt érte...

- Nem hiszem akkor se...Azt se tudod szerintem hol a csikló.

- Már hogyne tudnám! Ezt soha ne kérdőjelezd meg! Szerintem te se tudod különben...

- Viccelsz? Hát ott van a ...na ott...és úgy el van bújva....

- Ez nem egy aranyos kis nyuszika, hogy elbújjon...!

- Jóvanna! Akkor is tudom hol van...

- Hiszi a piszi.

- Ne idegesíts!

- Hiszi a piszi, hiszi a piszi... beeee

- Ok, szóval ott vannak a nagyajkak, meg a kisajkak és ott felül ezek rejtik maguk mögé.

- Jaj de költőies valaki, jaj de költőies.

- Dehogy vagyok költőies. Tegnap néztem meg a tükörben.

- Micsoda?

- A tükörben néztem meg.

- De hogy?

- Hát lefeküdtem a földre és úgy.

- Szétnyitottad a lábad, és bambultad a puncidat a tükörben?

- Igen. Most mit nevetsz?

- Semmit.

- Most kinevettél? Fogadok, hogy te is szoktad otthon nézegetni a farkadat a tükörben.

- Nem nevettelek ki és szoktam igen...és most te mit nevetsz?

- Hát elképzellek, amint ott állsz a tükör előtt és bámulod a farkadat.

- És mi ezen a vicces?

- Hát hogy hány perc kell, ahhoz mire megtalálod... hahaha

- Marha vicces vagy...Egyáltalán nem olyan kicsi, mint azt te gondolod....a Boa constrictor hozzá képest csak szalmaszál.

- Na persze ...szalmaszál...de egy hülye vagy te... hahaha... és mit csinálsz egy akkora anakondával? Mire végighúzod rajta a kezed, el is fáradsz... hahaha

- Nem anakonda, hanem boa... és nem fáradok el, mikor csinálom magamnak...

- Aha tehát magadnak csinálod... ezek szerinte mégse voltál még nővel...

- Hát ne haragudj, de semmi összefüggés nincs a kettő között...attól hogy csinálom magamnak, még lehettem nővel.

- Na de akkor, ha rád jön, miért nem keresel nőt, és akkor nem kell magadnak csinálnod.

- Szerinted miért vagyok itt?

- Jaj-jaj már megint... Gondolom, ezt a mondatot is az őszinteség vezette a szádra.

- Nem, majd a Boing 747- es... Naná hogy az őszinteség! Meg amúgy is nem értem mit kell ezen izélni, mindenki csinálja magának... Tényleg te csinálod?

- Magamnak?

- Nem, anyámnak.

- Nem csinálom.

- Na persze...másodszor figyelmeztetlek hogy barátok vagyunk és annak alapja az őszinteség.

- Na jó csinálom.

- Mikor?

- Mi az hogy mikor? Mikor kedvem tartja....

- És hol?

- Ahol kedvem tartja...

- És mivel?

- Mi az hogy mivel? A kezemmel.

- És hogyan?

- Te...mi most akkor barátok vagyunk?

- Azt hiszem.

- Akkor jó....tehát hogyan? Hát úgy finoman...

- Finoman, finoman...Egy kicsit részletesebben...

- Na majd itt fogom neked elmesélni, hogy csinálom magamnak!

- Hát persze, hát persze...ezért is jó barátnak lenni.

- Szóval először csak dörzsölgetem ott...majd mikor már érzem, hogy nedvesedek, akkor beljebb nyúlok a puncimba...

- Ennyi?

- Mi az hogy ennyi? Mit vártál? Tűzijátékot? De hadd mondjam már végig....de van, amikor nem várom meg, hogy nedvesedjek, hanem magam nyálazom be ott...a csiklóval pedig a végén kezdek csak játszani, de akkor már el nem engedem, míg el nem élvezek... nos elég őszinte voltam?

- Azt hiszem igen...és még mindig nem érzed hogy barátságunk elmélyült...hogy a kapcsolatunk már túllépett a barátság szintjén...?

- Én nem érzek semmi ilyet... csak a kezed a lábamon... veszed le azonnal!

- Jólvanna...levettem.

- De ne a nadrágod!... Most mit csinálsz?

- Semmit... nem gondolod, hogy mégiscsak jó lenne azt a két csupasz izét összetenni?

- Mármint a szádat a puncimmal?

- Hmmm... nem is rossz ajánlat...

- Bár úgysem tudsz szerintem mit kezdeni vele.

­Dehogynem, olyan izmos a nyelvem, mint egy...

- Tudom, anakonda.

- Boa, vazz, boa!

- Akkor boa...az pedig jó izmos...A te nyelved vajon meddig bírja?

- Sokáig... sokáig... a múltkor 15 gombóc fagyit nyaltam el egy nyalintással.
-
Húúúú... az már izgalmas lehetett.

- Nekem mondod... és mind punciízű fagyi volt.

- Punciizű?

- Jah... el is élveztem tőle...

- És milyen az a punciíz?

- Fincsi.

- Olyan, mint a sperma?

- Há honnan a francból tudjam? Még sose ettem... És te honnan tudod milyen az?

­Nem tudom... csak a saját puncim ízét ismerem... gondoltam, te is ismered magadat ennyire.

- Hát nem...de a múltkori csaj azt mondta, hogy nem volt rossz...

- Nah persze... még le is nyelte...

- Hát akkor ne hidd el... pedig tényleg... Először ott lent szopogatott, majd nem bírtam visszatartani és elmentem...

- Hány perc alatt? 2? Hahaha.

- Volt az 22 is...Bírom ám, mint egy géplakatos a kulcsmásolást.

- Szerintem, ha egy idegen kéz hozzáér te már el is mész...

- Ez tévhit... volt már hogy ketten is csinálták..

- Nem egyből egy egész leánykollégium?... Nem te mondtad hogy a barátság alapja az őszinteség?

- De.

- Akkor meg mit hadoválsz nekem itt két nőről, meg anakondáról...?

- Boa, hányszor mondjam még hogy boa....

- És hogy hívod?

- Már mi a fenéért hívjam bárhogy is a farkamat?

- Hát sokan hívogatják...

- Én ugyan nem hívom, csak használom...

- Hát, ahogy így elnézem... használni kellene...

- Milyen érdekes felfedezés tettél! Ugye most már te is beláttad, hogy érdemes lenne összetenni a két csupaszt.

- Kezdem belátni... fogalmazzunk úgy... Ezt szerintem még egy nő sem fogta meg....

- Miből gondolod...?

- Megérzés... akkorát ugrottál mikor hozzáértem, mint egy kékbálna.

- Meg sem mozdultam.

- Hát a kékbálna sem ugrik, ez igaz...

- Ó de előjött a humorérzéked...

- És így szoktad csinálni?

- Hát egy kicsit gyorsabban...

- Te...mi most akkor barátok vagyunk...?

- Jaj... mittudomén...csináld!

- Az a baj hogy túl sokat nyöszörögsz... pedig még csak egy perce... és ha jól számolok, még van hátra 21...

- A 22 egy átlagérték...

- Értem, tehát ha most elmész, akkor szokott olyan is lenni, amikor 42 percig bírod?

- ...hörr...hörrr....Hogyne....50 a rekord....De azt most nehogy....kivár...juk....!

- Tudsz várni egy kicsit?

- NEEEEEM!

- Csak leveszem a bugyimat, na....

- OKÉÉÉÉ!

- Szóval ez a punciíz is olyan...?

- Fincsi.....

- CSINÁLD!

- CSINÁLOM!