Anytime, anywhere

1.


- Seggfej! - sziszegte Amy mérgesen, miközben bevágta a fekete Nissan ajtaját.  Három kilométernyi gyaloglás várt rá hála a kedves ismerősének aki elfelejtette közölni vele hogy csak a buszmegállóig hozza el. Vagyis inkább azt felejtette el közölni vele hogy mi lenne az ára a további fuvarnak... akkor már inkább a gyaloglás.
Este tíz óra körül járt és pokoli meleg volt még mindig. Egy rövid farmernadrág, egy elől megkötött rövid kockás ing alatta egy fekete csipkés push-up melltartó, ez volt az aznapi szerelése megbolondítva egy fekete magassarkúval ami nem éppen gyalogtúrára volt kitalálva... cowboy-buli volt a suliban, minden lány hasonlóan festett, csak úgy hemzsegtek a Jessica Simpson klónok a tornateremben... Amy nem tartozott közéjük bár nagyon szeretett volna, viszont a természet nem volt hozzá valami kegyes. Volt rajta némi súlyfelesleg amitől képtelen volt megszabadulni és alacsony is volt, az évek során viszont megtanulta elfogadni magát és emelt fővel viselni azt amit kapott. A melleire például kifejezetten büszke volt, most is majd' kibuggyantak a melltartóból ahogy mérgesen masírozott a helyi kocsma felé.  Szüksége volt valamire amiből erőt meríthet, egy kólára, egy sörre vagy egy whisky-re.
Nem most járt itt először, mivel a szomszéd faluban lakott, mégis feltűnést keltett amikor belépett. Ritkán látták így felöltözve, sminkben meg még ritkábban. Alapból szép babaarca volt, most viszont úgy nézett ki mint egy korát meghazudtoló igazi nő.
Ahogy az lenni szokott, leginkább férfiak voltak a kocsmában, "asztalokra lebontva". Voltak akik pókereztek, mások vitatkoztak vagy éppen azt ecsetelték hogy hányat fialt a tehenük. Az egyik asztalnál mindez egyszerre ment hangos röhögésekkel megspékelve. Négyen ültek ott és Amy látásból ismerte mind a négyüket. Tom, Joshua, Sascha, Jonathan... mind a négyen 30 és 40 év közötti javarészt földműveléssel foglalkozó egyedek voltak, nem a nyápicabb fajtából. Mindannyiukon látszott hogy keményen dolgoznak és hogy az izmaikat nem a konditeremben szedték össze. Egy pillanatra felkapták a fejüket amikor Amy belépett az ajtón, aztán már bújtak is vissza a lapjaikba.
Amy is végignézett rajtuk, az egyiküket alaposabban végigmérte. Joshua mindig is tetszett neki bár azelőtt sosem jöttek be neki a vörösesszőke pasik.  Az apjával, Frankkel üzletelt néha, olyankor a szobájából leste őket ahogy az udvaron pakolásztak, aztán éjjel ha valami sikamlós fantáziára vágyott, visszaidézte magában az izzadt Josht ahogy a homlokát törölgeti. Annyiszor fantáziált róla, hogy szépen lassan  Joshua lett számára a nagybetűs FÉRFI, noha hallomásból tudta hogy két faluval arrébb él a feleségével aki éppen gyereket vár. Persze ez csak olaj volt a tűzre ha belegondolt hogy valószínűleg nincs szex otthon és hogy mennyire ki lehet éhezve ez a majdnem kétméteres férfiállat.  Nem egy orgazmust köszönhetett annak az elképzelésének hogy mit tudna művelni vele a férfi ha egyszer alákerülne... gyorsan és keményen. 
-Jó estét! Szeretnék inni valamit.- lépett a pulthoz éhes férfiszemek kíséretében.
-És mit szeretnél?
-Whisky-t.
-Na jó... parancsolj!- a pultos nem feszegette a korát, szó nélkül kiszolgálta. Aztán az egyik pasi meghívta egy másikra, szóval kezdett kellemesen becsiccsenni. Néha lopva Joshuára pillantott de szomorúan konstatálta hogy a férfi még csak felé sem nézett, nem úgy mint a többiek. Ideje volt menni, de előtte még meg kellett látogatnia a mosdót.
A mosdó az épületen kívül volt, szerencsére tükör is volt a falán, így szembesülhetett azzal a lánnyal aki azóta lett belőle mióta kitette a lábát a buliból. A szemfestéke enyhén lekenődött  úgy festett akár egy kis prosti, pláne miután újrarúzsozta az ajkait. Félhosszú szőke haja félig már kilógott a hajgumiból, így kibontotta az egészet, hadd lógjon, hadd legyen teljes a kép. Az inget újrakötötte a hasa fölött, így a melltartó csipkéje még inkább kilátszott a puha anyag alól. Szépnek érezte magát, vagy inkább dögösnek. Szuperdögösnek. Kár hogy éppen hazafelé készült és kár hogy Joshua Rayner rá sem bagózott.
Egy ideig még nézegette magát a tükörben mielőtt ismét kilépett a forró levegőre. Alig akart hinni a szemének amikor az udvaron megpillantotta Josht amint éppen a sliccét húzza felfelé. Nem bajlódott a mosdóval, megfelelt neki az első fa is... Amy lélegzetvisszafojtva figyelte, a szíve zakatolni kezdett ahogy a férfi közeledett felé. Az alkoholnak és a tükörképe nyújtotta képnek köszönhetően az önbizalma soha nem látott magasságokba szökött, nem engedhette hogy Joshua csak úgy elsétáljon mellette...
-Van egy szál cigid?- próbált komoly hangnemet megütni, de hamar kezdett visszatérni a régi, félénk énje. Kihúzta magát hogy magasabbnak tűnjön és hogy persze Josh lássa amit látnia kell, hátha kedvet kap hozzájuk.
-Megnézem...- a férfi megtapogatta a farmernadrágja zsebeit, Amynek szerencséje volt mert talált néhány szálat.- Kicsit összetörtek....
-Nem számít.
Szándékosan nem nyúlt érte, ez felhívás volt Joshnak, hogy a szájába adja az egyiket. A férfi nem is tétovázott, lovagiasan még meg is gyújtotta neki. Világoskék szemeivel érdeklődve fürkészte Amy kerekded arcát, akinek már a lábai is remegtek az izgalomtól. Pár centi választotta csak el álmai férfijától, már az illatát is érezte ami sokkal markánsabb volt mint amilyennek elképzelte hála a cigarettafüstnek, a dezodornak és a sörnek. Nem tartotta büdösnek, sokkal inkább roppant férfiasnak. Látta a dögcéduláját is amit a nyakában viselt, mivel egy fekete ingben volt aminek ujját a könyökéig feltűrte és a felső gombjait nem gombolta be. Enyhén szőrös volt a mellkasa, Amyt szinte megbabonázta a vörösesszőke szőrszálak látványa. Észre sem vette hogy a férfi tekintete is hasonló tájékon jár...
-Hány éves vagy?- duruzsolta még mindig a melleit bámulva.
-Húsz.- hazudta Amy némi hezitálás után. Valójában csak tizenhét múlt, de nem tartotta jó ötletnek az őszinteséget. Remegett a kezében a cigaretta, de tovább akarta játszani a magabiztos nőt, Joshra mosolygott majd az arcába fújta a füstöt. A férfi felhúzta a szemöldökét majd elmosolyodott, vette a jelet.
-És mi a neved?- simította végig  mutatóujjával  szemtelenül a melltartó csipkeszegélyét.
-Amy.- Amy torkán alig jött ki hang. Josh közelebb lépett hozzá, jóformán nekinyomta a kocsma falának. Mellkasa nekinyomódott a lány melleinek, csípője a csípőjének.
-Én Joshua vagyok.- súgta Amy fülébe majd az ajkai közé vette a fülcimpáját és finoman szopogatni kezdte mialatt kezébe véve a lány szabad kezét, azt a  nadrágja dudorjához húzta. -Érzed? Félautomata...
Amy csak pihegett, ez már túl sok volt neki, túl gyorsan. Akarta a férfit, de felkészületlenül érte ez a "támadás", nem tudta, hogyan tovább, nem volt még ilyen téren tapasztalata. "Szerencsére" Josh tudta.
-Ha nem lennék nős... olyan dolgokat csinálnék veled...- forró lehelete még egyszer megcsiklandozta a lány fülét, aztán hirtelen megtörte a varázst, ellépett tőle. Amy szeretett volna  mondani neki valamit hogy visszatartsa, hogy újra a közelében érezhesse magát, de a férfi jó éjszakát kívánt neki, majd ráérősen visszasétált a bejárat felé. Enyhén tántorgott, vissza sem nézett.
Amy mérges volt magára, egyre mérgesebb ahogy megindult a főút felé. Úgy érezte elszalasztott egy soha vissza nem térő lehetőséget, elbénázta. Bátorítania kellett volna a férfit, símogatni...volt benne pia bőven, el tudta volna csábítani egy gyors numerára ott a fal tövében ha ügyesebb... atyaég, ott volt a farka majdnem a kezében!
Josh valószínűleg állva dugta volna meg, félig letolt gatyában, ő pedig a derekára kulcsolta volna a lábait és hagyta volna neki hogy a fenekénél fogva úgy mozgassa ahogy neki jólesik. Vigyáztak volna hogy ne hallja meg őket senki, Joshua talán még a száját is befogta volna, nehogy sikítson mialatt a mennyország felé lökdösi...
Beleborzongott a képbe amit maga elé képzelt mialatt a port rugdosta maga előtt. Autót csak egyet látott fél óra alatt, az is rádudált majd elhajtott mellette, nemhogy inkább hazavitte volna... képes lett volna beszállni bárki mellé, annyira kezdtek fájni a lábai. Már kezdett belenyugodni hogy elkopnak a talpai amikor teljesen váratlanul rámosoly-gott a szerencse  egy fekete Ford Ranger formájában. A sofőr volt annyira jófej hogy nem dudált rá hanem inkább lelassított mellette. Annyira jófej volt hogy jobb már nem is lehetett volna. Joshua volt az, személyesen.

folyt. köv.