A kis halál

A pár szinte minden este szeretkezett, pedig hosszú évek – évtizedek óta együtt voltak. Mégsem untak rá a másikra, ha voltak is problémák, hamar átlendültek rajta.
Szokás szerint a nő várta az ágyban szerelmét. Ő hiába volt fáradt a napi munkától, jutott figyelem kedvesére. Csókolta, simogatta, szétnyitotta a térdeit, majd közéjük feküdt. A nő itta a látványt: kitárt combjai közt az imádott férfi feje. Lassan, érzékien érintette meg nyelvével a rózsaszín szirmokat, és a köztük megbúvó pici rügyecskét. Jó volt hallania, ahogy a nő légzése hangosabbá válik. Ebbe sosem unt bele. Továbbvitte a lelkesedés, az, ahogy a nő reagált érintésére. De a nő most nem így akart kielégülni. Odasúgta:
- Gyere!

A férfi rögtön tudta, mire gondol, feljebb csúszott, és beléhatolt. A nő arcáról leolvasta, hogy erre vágyott. Felemelte lábait és a vállára tette. Így teljesen szabaddá vált a nő szeméremteste, és teljes egésze érezte a férfit. Ő persze nagyon is tudatában volt ennek. Keményen hozzácsapta egész altestét a nő addigra érzékennyé vált, nedves és megduzzadt puncijához.
- Ez az! –zihálta a nő..
Látva gyönyörét, tovább folytatta a játékot, érezte, ez kell most az asszonyának, és jól esett neki is a kemény aktus. Élvezettel nézte a nő kitátott száját, eltorzult vonásait. Hallotta egyre hevesebb légzését, azt hogy a fogai közt szívja be a levegőt, és csak sokára sóhajtja ki.
A nő ívbe feszítette testét, hátravetette fejét. Lábai remegtek, egész teste megfeszült, mint egy felajzott íj. Belsője remegett, úgy érezte, egész méhéig hatolnak szerelme döfései. Érezte azt a szúró, éles nyomást, ami fénnyé változik a gyönyör pillanatában. Szétrobbant benne, megvonaglott, megfeszült és felkiáltott.

A következő pillanatban érezte, hogy kedvese folytatja a „csatát”, nem volt megállás. Érzékei ráfeszültek ölére, és mint az univerzum középpontja, az diktált mindent. Szinte az egész lénye belesűrűsödött vaginájába, sem gondolat, sem külvilág nem létezett számára. Csak az érzetek, a közelgő orgazmus, ami szétfeszítette, leláncolta és megsemmisítette. Szinte belehalt a gyönyörbe. A férfi elégedetten nézte, jóérzéssel töltötte el az ellazult test és kisimult arc látványa. Ilyenkor szinte hozzá sem érhetett az asszonyhoz, mert érzékei olyan túlfeszítettek és érzékenyek voltak, hogy már szinte fájt neki az érintés is. Percekig arra is képtelen volt, hogy a szemét kinyissa. Csak sóhajtozott, és Jézusát emlegette. Igen, így érthető, miért hívják az orgazmust „kis halál”-nak. Valóban megsemmisüléssel ér fel egy ekkora gyönyör.

Percek elteltével a nő hálásan hajolt rá kedvese férfiasságára. Szerette dédelgetni, mert számára tökéletes volt. Egyenes, formás, sima, pont hozzá illő. Óvatosan végignyalta hosszában, s mikor a makkhoz ért, szájába vette az egészet. Lágyan, hosszan nyalta, szopogatta, és közben simogatta, cirógatta a puha, érzékeny heréket, amit annyira szeretett a kedvese. Elmosolyodott, amikor hallotta a férfi hangos sóhajait, kéjes nyögéseit. De most a férfi sem erre a kielégülésre vágyott.
- Megdugsz? – kérdezte a nőtől.
Ő elmosolyodott és visszakérdezett:
- Szeretnéd?
A férfi csak bólintott.
A nő tudta, mi a teendője. Régóta ismerte már a férfi vágyait, azt hogy mennyire szereti, ha az asszony irányít, s ő kiszolgáltatottan, tehetetlenül vergődik alatta, nem tudva, mi lesz a következő pillanatban. A nő ráült, s előre-hátra mozgatta csípőjét. Felegyenesedett, hogy ezzel még jobban beljebb engedje a férfit. Zihálásuk összekeveredett, érzékeik egymást ölelték amikor mindketten megvonaglottak a kéjtől. A férfi utolsó erős lökései után a nő ráhanyatlott, és így várták meg, hogy légzésük ismét normálissá váljon.