A két cseresznyevirág 1. rész

A termékenység vidám ünnepén, a szentélyhez vezető parkbeli úton fedeztem fel őket, a nagy hímtag jelkép hordozói között. A hímtag papírmaséból készült, vagy öt méter hosszú volt, átmérője majd méter lehetett. Ők a bal oldalán haladtak, középen. Ugyanolyan apró, rugózó léptekkel mentek, mint a jelképet hordozó többi nő. A jelkép lépteik ütemére ringott a vállukon, kezükkel nem illették, válluk tartotta csupán. Kezüket összefonták mellük alatt - kimonójuk ujja kissé felcsúszott -, jobbjukban a nagy jelkép kicsinyített mását szorongatták. A kicsinyített más éppen akkora volt, mint valami valóságos felmerevedett hímtag. Viaszból csinálták, pontosan utánozta az igazi hímtag alakját, színe sem különbözött az igazi hímtag színétől, végéből azonban kanóc állt ki - a ceremónia végén, a szentély oltárkövére ragasztva meggyújtják majd, áldozati gyertyaként.
A két nő hasonló bordó színű kimonót viselt, akárcsak a többi. A hajukat is úgy fésülték, mint a többiek. Szemükből azonban ingerkedő szikrák röpdöstek, s mosolygós arcuk kirítt a meghitten ájtatos, megtermékenyülésért imádkozó arcok tömkelegéből. Amelyik hátul jött, bal kezének ujjait belefűzte társnője kimonóövébe.
Mutatós nők voltak. Rajtuk felejtettem a tekintetem.

A menet két oldalán nyüzsgött a bámész tömeg.
Amerikai turisták fényképezőgépeket kattogtattak. Fel-le szaladgáltak a termékenység-ünnepi menet útja mentén.
Sodródtam az emberekkel, kísértem a menetet. A két nőt figyeltem. Előbb a hátul lépkedő pillantását kaptam el. Sejtelmesen mosolygott, szemöldöke alig észrevehetően megmoccant. Társnője - ugyancsak alig észrevehetően - hunyorított is.
A szentély előtt vártam őket.
Sokára kerültek elő, tétova pillantással körülnéztek. A tömeg oszladozott már.
Hozzájuk siettem.
Úgy üdvözöltek, mint ismerőst. A menetben hátul haladó nő arra invitált, fogyasszam el velük szerény uzsonnájukat. Kicsit félrebillentette fejét, mosolyogva fűzte hozzá.
- Ha nincs ellenére két Cseresznyevirággal étkezni...
észbe kaptam, megmondtam a nevem, kicsoda, micsoda vagyok, s megköszöntem a meghívást. Ismerősen mozogtak a parkban.

Félreeső zugba vezettek. Út közben szorosan az oldalamon lépkedtek. Szorosabban, mint illő lett volna. Ingerelt a közelségük, hirtelen mozdulattal közelebb vontam őket magamhoz. Az elülső Cseresznyevirág fülig pirult.
- Itt járnak... Lehetnél türelmesebb.
A hátsó Cseresznyevirág hűvösebb szavak kíséretében tolta el a karom.
- Mindent a maga idejében.
Igazat adtam neki, zavaromban felnevettem.
- Persze... Csak túl szépek vagytok, és az idő túlságosan lassan múlik!
Mosollyal nyugtázták a bókot. Letelepedtünk a zugban.
Kimonójuk alól banánlevélbe csomagolt elemózsiát szedtek elő. Nem voltam éhes, csipegettem az illendőség kedvéért. A szemem inkább őket falta.
Kecsesen mozogtak, tekintetük szavaknál ékesebben beszélt. Belakmározták az utolsó morzsát is. Hátsó Cseresznyevirág kendőt vett elő, megtörölte ujjait. Lesütötte szemét.
- Most haza megyünk. Ha kedved van velünk tölteni az időt, kövess bennünket, meglehetős távolságból. Neked sem volna szerencsés, ha együtt látnának velünk, nekünk pedig adnunk kell a jó hírünkre... Hatodik emelet, az ajtó mindjárt a lift mellett jobbra nyílik...
Nyomukba eredtem.

Hosszú séta következett. Hatalmas panelház kapuján fordultak be.
A lakás ajtaját csak résnyire húzták be. Lépteim közeledtére Hátsó Cseresznyevirág kitárta, papucsot nyújtott felém. Leveztem a cipőm, közben ő kulcsra zárta mögöttem az ajtót.
Garzonlakás volt.
Elülső Cseresznyevirág a lefüggönyözött, félhomályos szobában tüsténkedett. Szakés üveget, tálcán poharakat állított az alacsony asztalra. Már nem viselt a lábán sem szandált, sem harisnyát, csupasz bokája kivillant a kimonó alól. észrevette, hogy a bokáját nézem, elmosolyodott.
Hátsó Cseresznyevirág ülőpárnákat dobott az asztal köré, hellyel kínált. Maga is helyet foglalt, szakét öntött a poharakba.
Elülső Cseresznyevirág még takarót borított az ágyra, majd ő is letelepedett az asztal mellé. A pohár után nyúlt.
Feléjük emeltem a poharat, meghajtottam a fejem.
- Őseitek tiszteletére.
Egy hajtásra ittuk ki mindhárman. Hátsó Cseresznyevirág mindjárt újra töltött mindhármunknak, s ismét megemelte a poharát.
- Találkozásunkra.
Megittuk azt is.

A szobában meleg volt, a szaké is fűtött. Levettem a pulóverem. Miközben kibújtam belőle, Hátsó Cseresznyevirág ismét töltött. Elülső Cseresznyevirág pedig - nem vettem észre - megoldotta kimonója övét. Amikor a poharáért nyúlva előrehajolt, a selyem szétcsúszott, látni engedte alabástrom színű keblének halmát. Kicsúszott a számon:
Gyönyörű!
Pillanatig úgy maradt, előrehajolva. Lassan egyenesedett fel. Pillantásom a mellére tapadt. Hátsó Cseresznyevirág halk, ingerlő hangon szólalt meg.
- Ez is tetszik?
Lassan tárta szét kimonóját.
Mit mondjak, tetszett... De mennyire tetszett! Kicsiny, ék alakú melle volt, rózsája sötéten vöröslött. ültében csúsztatta le magáról a kimonót, keble hullámozva követte mozdulatait. Mire félredobta, Elülső Cseresznyevirág is levetette a kimonóját. Csupán tenyérnyi, fekete tanga feszült az ágyékukra, színe még szembetűnőbbé varázsolta bőrük sápadtságát.
A szemem kerekre nyílt. A szívem a torkomba ugrott, a torkom kiszáradt.
Mosolyogva nyugtázták bámulatom.
Nem tudtam levenni a pillantásom róluk. Vaktában, kapkodó kézzel nyúltam a nadrágomhoz. Egyszerre hajoltak előre, félrevonták a kezem.

Elülső Cseresznyevirág kinyitotta a zippzárt, Hátsó Cseresznyevirág a nadrágot húzta szét.
Megemeltem a derekam, hogy könnyítsek nekik. Nem tudom, melyiknek a keze tapintotta végig a farkam. A nadrágot együtt húzták le rólam, az alsót is. Jól szemügyre vettek.
A mustra eredményét nem kötötték az orromra. Hagytam, hogy nézzenek. Benyúltak ingem alá, könnyedén végigsimogatták a hasam. Kigomboltam az ingem, ledobtam magamról. Kezük a rnellemen szánkázott. Mosoly játszott az arcukon, tekintetük összevillant. Egyszerre hajoltak előre.
Két oldalról fogták ajkuk közé a farkam. Hátradőltem a padlón. Elülső Cseresznyevirág ráeresztette nyelvét a farkamra, Hátsó Cseresznyevirág csupán ajkával mozgatta a makkom. Elülső Cseresznyevirág gyengéden visszahúzta a farkam bőrét, nyelve a makkom karimája alatt matatott. Lassan vitte alább és alább a nyelvét.
Tangájuk alá csúsztattam a kezem. Hátsó Cseresznyevirág odébb moccant kissé, a makkom nem engedte ki ajka közül, mellőle suttogta:
- Majd idején...

Elülső Cseresznyevirág öle a kezem alá simult. Megnedvesedett már, és egyre nedvesebbé vált a tenyeremben. Tenyerem élével a hüvelyéhez simítottam. A mozdulatra szétterpesztette kissé a combját. Ujjaim végigtapintották a csiklóját. Amikor a hüvelyéhez értem, enyhén megremegett. Betoltam az ujjam a hüvelyébe. Nyílása lágyan tárult szét, csiklóját a tenyerembe préselte. ágyéka gyorsan mozdult, hüvelye táncot járt az ujjamon. Erőteljesen visszalökögettem. Teste hirtelen ernyedt el. Visszahúzta nyelvét a farkam tövéről, felnyögött.
Hátsó Cseresznyevirág kiengedte ajka közül a makkom. Nézte a farkam, Elülső Cseresznyevirágra tekintett. Mintegy mellékesen odavetette.
- Hányszor mondjam, minél tovább késlelteted, annál jobb...
Magamban igazat adtam neki. Elülső Cseresznyevirág félszegen mosolygott.
- Nem tudtam türtőztetni magam. Nagyon kellett.
ő is a farkam nézte.
Levettem róla a tangát. Hátsó Cseresznyevirág megcsóválta fejét.
- Rólam nem húzod le?
- Ideje már?
Elmosolyodott, szemöldökének huncutkás mozdulatával felelt.

Lefejtettem öléről a tangát. Hüvelyi részén szinte csatakossá vált. Meg akartam szagolni. Kikapta a kezemből, meglegyintett vele.
- Szégyentelen!
Mosolygott hozzá. Egyetlen rugaszkodással talpon termett. Egyik lábával átlépte a törzsem. Lassan kuporodott a szám fölé. Egye mosolygott.
- A tangám kell neked? Te szégyentelen...
Megcsodáltam az ágyékát. Furcsán borotválta ölét, minden szőrzetet leborotvált a szemérme aljáról, mindkét oldalon. Csupán szemérme felett borította szőrzet, úgy festett, mint valami ritkás kecskeszakáll. ölének csupaszsága izgatott. Csiklója merevre dermedt, szeméremajka szétnyílt kissé. Nem vettem észre, hogy előre hajoltában visszaleskelt. Hangjában ijedelem bujkált.
- Nem a kedvedre való?
Úgy véltem, jobb ha tettel válaszolok. Gyengéden átnyaltam az ölét hüvelyétől a csiklója tetejéig. Ajkam közé vettem ágaskodó csiklóját. Úgy nyomogattam, ahogy ő a makkom. Lassan, nagyon lágyan. Karommal átfontam a tomporát.
Fellélegzett. suttogásán éreztem mosolyog már.
- Kedvedre való?
Csak a csiklójának adtam választ, és éreztem rajta, hogy neki kedvére való. Rögtön csúszóssá vált. Nem használt szagosítót, rendkívül izgató, természetes illata volt. Lassan mozgatta tomporát előre-hátra, mintegy irányítva, hogy erősebben vagy gyengédebben tartsam kis pöckösét az ajkam között.
Olykor ráterítettem a nyelvem. Kezemmel szélesre nyitottam nagy szeméremajkát. Kis szeméremajka egészen aprónak látszott. Abbahagyta a mocorgást.

Belenyaltam a hüvelye nyílásába, kimerevített nyelvvel körbetapintottam bejáratát. Altestét valamelyest közelebb hozta a számhoz. Lassan csókolgattam hüvelye környékét, hüvelye nyílását váltogatva nyaltam lágyan, meg merev nyelvvel. Előrenyúltam, hogy tenyerembe vegyem a mellét, de kezem Elülső Cseresznyevirág arcát érintette - rátapadt Hátsó Cseresznyevirág keblére. Sajnáltam, hogy nem láthatom. Visszatettem a kezem Hátsó Cseresznyevirág tomporára, ujjammal megkerestem alsó nyílását. Nem vonta el, sőt egyenesen odatartotta.
Nem tudtam, hogy melyikük ujjai fonták körül a farkam. Finoman simították végig, nagyon finoman, leheletszerűen értek hozzá.
Lassúdó mozdulatokkal nyaltam Hátsó Cseresznyevirág hüvelyét, kis szeméremajkát, időként megérintettem nyelvemmel a csiklóját is. Megnedvesítettem az ujjam, lassan, vittem be alsó nyílásába. Könnyebben ment, mint gondoltam, alsó nyílása ellenállás nélkül tárult szét, valósággal várta, hogy belehatoljak. Megborzongott a teste tőle. óvatos húztam ki az ujjam, óvatosan toltam vissza. Hátsó Cseresznyevirág felnyögött, a tomporát nekifeszítette ujjamnak. Valamelyest gyorsabban csináltam.

A farkam ágaskodott a játszadozó ujjak között. Az ujjak ide-oda forgatták. Azt hittem, Hátsó Cseresznyevirág csinálja, egészen addig azt hittem, amíg nem éreztem a makkomon a nedves szemérem érintését. Elülső Cseresznyevirág lassacskán húzta végig a makkom, csiklójától a hüvelyen át alsó nyílásáig, majd vissza. ötször-hatszor húzta végig, s vissza, aztán megállapodott vele a hüvelyénél. visszahúztam a farkam bőrét. Elképesztő lassúsággal vette hüvelyébe a makkom, hüvelye nyílásával valósággal körülcsókolta. Nem engedett mélyebbre. Fogta a farkam tövét, gyengéd, köpülő mozdulatokkal fürdette hüvelye nyílásában.
önkéntelenül gyorsabban pergettem a nyelvem Hátsó Cseresznyevirág hüvelyében. Ujjaim mozgása is felgyorsult. Másik kezemmel benyúltam combja alá, ujjaim a csiklóján kalandoztak. Teste hirtelen feszült meg, csiklója rángatózni kezdett. Hosszan, fojtottan nyögött fel, egy-két pillanatig lankadtan hevert rajtam.
Lassan fordult oldalra rólam. Combját suta mozdulattal emelte át rajtam. Elülső Cseresznyevirág egyre a hüvelye nyílását köpülte. Még mindig nem engedett mélyebben magába. Jobbjának két ujjával szélesre feszítette a bőrt csiklója két oldalán. Odanyúltam a csiklójához, néhányszor megsimítottam az ujjam hegyével. Amint hozzáértem, lelassította köpülő mozgását, kikerekedett szemmel nézte, hogyan játszom vele.
Nem sokáig játszottam.
Hátsó Cseresznyevirág elhúzta a kezem. A farkam is kivette Elülső Cseresznyevirág tenyeréből.
Még könnyedébben fogta át, mint Elülső Cseresznyevirág.

Közelebb hajolt Elülső Cseresznyevirág öléhez. Elülső Cseresznyevirág most mindkét kezével széthúzta csiklóját. Csiklója vörössé vált, szinte kiugrott az öléből. Hátsó Cseresznyevirág kinyújtott nyelvvel közelített hozzá, párszor körbesimította nyelvével, majd szájába vette az egész csiklót. Elülső Cseresznyevirág lehunyta szemét. Hüvelye vergődött a makkomon. Hátsó Cseresznyevirág nem engedte, hogy beljebb vegyen a testébe. Eltökélten fogta a farkam, közben szívta-nyalta Elülső Cseresznyevirág csiklóját. Akkor könyörült meg rajta, amikor Elülső Cseresznyevirág összerázkódott, akkor elvette ütközőként használt markát. Elülső Cseresznyevirág hüvelye valósággal rázuhant a farkamra, pillantása felakadt. ösztönösen löktem vissza. Levegő után kapkodott, arca eltorzult. ágyéka megint gyorsan mozdult, négy-öt lökés után hörgéshez hasonló hangot hallatva könyökére hanyatlott. Lehunyt szemmel dőlt az oldalára.
Farkam kicsúszott a hüvelyéből.
Hátsó Cseresznyevirág a hátát fordítva felém, átlépett a törzsemen. Leguggolt a farkam fölé, csiklóját néhányszor a makkomhoz érintette. Felsőtestével mélyen előrehajolt, széthúzta szeméremajkát. Anélkül, hogy a farkamhoz nyúlt volna, ölének szakavatott mozdulatával csúsztatta be a hüvelyébe.
Tövig bevette mindjárt, felegyenesedett kissé. Hüvelye öblös volt és mély, redői-izmai kellemesen, izgatóan tapadtak a farkamhoz. Rövid időre megült rajta, mocorogva igazgatta pőrére borotvált szemérmét az ölemhez. Lapockája alatt rizsszemnyi anyajegy barnállott.

Lassan emelkedett meg, majdnem teljesen lehúzta hüvelyét a farkamról. éppen csak a makk hegyét hagyta benne. Még lassabban vette vissza megint egészen a farkam tövéig, s néhány pillanatig ismét megült rajta, mocorgott. Vártam, hogy megkérdezi, kedvemre való-e?
Semmit sem kérdezett. Megemelkedett újra. Elülső Cseresznyevirág felkönyökölt. Derűs arccal szemlélte, hogyan tünteti el barátnője a farkam, s hogyan varázsolja ki a testéből.
Hátsó Cseresznyevirág éppen megült a farkamon. öléhez nyúlt. Ujjai a farkamhoz értek, körültapintották a hüvelye nyílásában. Valamit igazgatott a csiklóján.
Elülső Cseresznyevirág szeme megrebbent. Közelebb hajolt hozzá, láthatólag segíteni akart neki. Hátsó Cseresznyevirág kurta mozdulattal elhárította a csiklójához írónyúló kezet. Mélyen előre hajolt, tomporának hajlata szétnyílt.
Ebben a helyzetben is majd egészen lehúzta hüvelyét a farkamról. Amikor visszavette, hüvelye valamicskét jobban feszült a farkamra. Mozgása gyönyörű látványt nyújtott. Alsó nyílása kínálkozón tárult elém.
Elülső Cseresznyevirág megelőzött a cselekvésben. Feltérdelve visszájáról átkarolta barátnője tomporát, ajkát az alsó nyíláshoz illesztette. Pontosan kísérte Hátsó Cseresznyevirág hüvelyének lassú mozdulatait, vele együtt emelkedett süllyedt. Egy idő múlva mellém húzódott, alulról felfelé nyalta az alsó nyílást.
Hátsó Cseresznyevirág remekelt a farkamon.

Benyúltam Elülső Cseresznyevirág combja közé. Engedelmesen nyitotta szélesebbre. öle ismét csúszóssá vált. Egyszerre toltam a hüvelykem és a gyűrűs ujjam a hüvelyébe meg az alsó nyílásába. Elvonta a száját barátnője tomporáról, felemelkedett kissé, testébe igazgatta a kezem. Hintázni kezdett előre-hátra. Visszaadtam a lökéseit. Megnedvesítette mindkét mutatóujját a szájában, egymás fölé illesztve őket nyomult be Hátsó Cseresznyevirág alsó nyílásába.
Hátsó Cseresznyevirág nem gyorsított a tempón, valamelyest lassította inkább. Megint éreztem, hogy keze a csiklóján matat - ujjai a farkamhoz értek. Ismét körbetapintotta a farkam a hüvelye nyílásában. Még lassabban mozgott.
Elülső Cseresznyevirág a hintázása tempóját vitte át ujjaira, egyre gyorsabban feszegette Hátsó Cseresznyevirág alsó nyílását.
Hátsó Cseresznyevirág most a hüvelyébe süllyesztette a farkam. Percekig meg se moccant rajta. Teljesen előredőlt, kezét nem vette el csiklójáról.
Elülső Cseresznyevirág száján kibukott a hörgésszerű hang. Hátsó Cseresznyevirág ugyanabban a pillanatban kezdett élvezni. Hüvelye összeszorult a farkamon, minden ízében reszketett.
Elülső Cseresznyevirág elhúzta nyílásait a kezemről.
Hátsó Cseresznyevirág rendkívül hosszan élvezett, percek múltán is meg-megvonaglott a farkamon. Akkor egyenesedett fel, amikor hüvelye teljesen elnyugodott. Kezére támaszkodva emelte le szemérmét a farkamról. ültében fordult vissza, arccal felém. Rámosolyogtam.
- Kedvedre való volt?

Szó nélkül hajolt fölém. Elülső Cseresznyevirág a másik oldalról hajolt fölém. Egyszerre eresztették a makkomra nyelvüket. Elengedtem magam, lehunytam a szemem. Fürge ujjaik lágyan fogdosták a farkam, nyelvük ide-oda szaladozott. Nem érzékeltem, hegy melyiknek az ujja-nyelve izgatóbb. Testem megfeszült, izmaim kőkeményre merevedtek.
Elélveztem. Az ágyékom majd kiszakadt, egyre lövellte a magvam, mint valami vulkán a lávát. Belekábultam.
Amikor kinyitottam a szemem, két csatakos arcot láttam. Elülső Cseresznyevirág lenyalta szája széléről a magvat. Hátsó Cseresznyevirág mosolyogva hunyorított rám.
- Azért se kérdezem meg...
Felültem, magamhoz öleltem őket. Nevetgélve csókolták le egymás arcáról a nedvességet. Elülső Cseresznyevirág kiszaladt a mosdóba. Hátsó Cseresznyevirág nagyot lélegzett.
- Adsz egy pohárka szakét?
Magamnak is öntöttem. Mohón hajtottuk fel. Hátsó Cseresznyevirág az üres poharat nézte, felütötte a fejét.
- Nagyon kifárasztottunk?
Eszembe ötlött, ahogy barátnője a két ujjával gyömöszkélte. Kivettem a kezéből a poharat, az asztalra tettem.
- Annyira nem, hogy ne akarjalak alul.
Pír futott az arcára, elkapta a pillantását. Suttogva szólalt meg.
- Az a gyengém... Nekem alul különösen érzékeny.

A másik Cseresznyevirág visszajött és ő ment mosdani. Elülső Cseresznyevirág is töltetett magának egy pohárka szakét. Magamnak is adtam. Elülső Cseresznyevirág ugyancsak a fáradtságom felől érdeklődött. Pontosan azt válaszoltam neki, amit a barátnőjének. Ő is lesütötte a pillantását.
- Szeretem alul... Honnan jöttél rá?
Válasz helyett kiittam a pohárkát; elballagtam a mellékhelyiségbe.