A kávé illata

Nagyon meleg volt azon a nyáron. Igazi kánikula. 16 voltam, egy szexuálisan sanyarú sorsú fiú, akinek valahogy nem jöttek össze a dolgai a lányokkal. A hormonok persze tomboltak, mindenem odaadtam volna, hogy végre elmondhassam: Már nem vagyok szűz, megkaptam egy nőt!
A nyári szünet már 1 hónapja tartott. Nemigazán tudtam magammal mit kezdeni, untam az utcai lógást a haverokkal, a focit, a bicajt. Legalább lányok is lettek volna közöttünk. De nem! Így esély sem volt az udvarlásra. A velem korú lányok igazából szóba sem álltak velünk, nekik az idősebb srácok imponáltak már. Irigykedve néztük ahogy esténként összebújnak velük a parkban a padokon, és kezük rejtett helyeken vándorol.
Azon a reggel is épp ilyenekre gondoltam az ágyban, mikor anyám hangját hallottam a konyhából:
- Peti! Gyere reggelizni!
Felkaptam egy pólót, és  gatya póló kombóban kivánszorogtam a konyhába. Anyám egy nagy áruházban dolgozott, és mióta apám elhagyott bennünket, több műszakot is bevállalt, hogy fenntudjuk magunkat tartani.  Hol reggel ment el, hol délután dolgozni. Leültem az asztalhoz, miközben ő kávét készített oda, majd elment átöltözni. Gondolataimba újra előjöttek azok a meztelen női képek, amiket egy-két német magazinban látok nap mint nap, amiket a szobámban rejtegetek. Egy haverom apja hozta külföldről, és akkoriban (80-as évek) puncit egy magamfajta fiú nem nagyon láthatott másutt. Kincsként őriztem, és mikor csak tehettem, ezeket lapozgatva vertem ki a farkam, és hoztam egy kis megkönnyebbülést szexuálisan túlfűtött gondolataimba. A kávéfőző hangos kotyogással zökkentett ki a puncik bűvköréből, a kávé illata átjárta a konyhát, és kiszökkent a konyha nyitott ablakán is, amely a bérház közös udvarára nézett. Felálltam az asztaltól, hogy kiöntsem a lefőtt kávét, és elzárjam a gázt. Az ablakon kipillantva Anikó, a negyvenes éveiben járó szomszédasszony sziluettjét vettem észre elhaladni, amint épp hozzánk tart. Óh gondolhattam volna. Ha meghallja a kávéfőző hangját az udvaron, legtöbbször bejön egy ingyen kávéra. 2 gyors kopogás, nyílt a bejárati ajtó, és hallottam is már a hangját:
- Szia Évikém. Bejöhetek? -szólt be hangosan az ajtótól, de már jött is be az előszobába. Anyám is megjelent a szobaajtóban.
- Persze gyere csak. Épp most főzöm a kávét. Kérsz egyet?
- Az jól fog esni. - Mondta Anikó, és mivel épp szemben álltunk egymással, furcsa tekintetére  lettem figyelmes, melyet követtem, és.... Jajjanyám! Anikó a sátrat nézi a bokszerem elején.
- Szia Petikém! -szólt mosolyogva hozzám.
- Mi szépet álmodtál?
- Ööö szia....semmi különöset.
Elzsibbadtam hirtelen a szégyentől. Álló farokkal fogadom a szomszédasszonyt, egy szál gatyában! Micsoda égés. Gyorsan tennem kellett valamit. Ahogy csak tudtam, beiszkoltam a szobámba, és felöltöztem. A két nő eléggé sokáig trécselt még a konyhában, majd anyám elment dolgozni.
Este már az ágyban voltam, előkészítve a szexlapokat egy jó kis farokverésre. Vártam nagyon a megkönnyebbülést. Lapozgattam az újságot, vertem a farkam, de rájöttem, nem is ezekre a nőkre gondolok most, hanem Anikóra. Ahogy a farkam nézi. Egy nő. Az én farkam. Erre a gondolatra el is élveztem rögtön. Anikó és én? Lássuk csak: Anikó kb. 45 éves lehet. Anyámtól idősebb pár évvel. Rég elvált, egy lánya van aki jó ideje férjhez ment, így egyedül él. Anikó maszek fodrász, legtöbbször itthon berendezett fodrászatában fogadja a vendégeit. Anyám szerint rossz hírű nő. Bár ezt nem tudom mit is jelenthet, de biztosan olyat, ami egy férfinak csak jó. Testileg nőies. Az évek alatt szépen kikerekedett, az én szememben a mellei hatalmasok, már amennyit ruhán keresztül láttatni enged. Férfival nem nagyon láttam, de az is igaz hogy nem is figyeltem ilyenekre. Áááh. Kisfiú vagyok én ehhez. De ha mégis? Meg kell próbálnom. Kell egy jó terv! Egész éjjel ezen járt az agyam, majd nagy nehezen elaludtam...
Reggel anyám már nem volt itthon mire felébredtem, így neki álltam kávét főzni. Előtte persze kinyitottam a konyhaablakot, hagy jöjjön be a reggeli friss levegő, de leginkább hogy messzire vigye a szellő a kávé illatát. Újra bokszerben voltam, ezúttal póló nélkül. Farkam eléggé ágaskodott már, várva Anikót. Ez a tervem része volt. Bár nagy határozottság nem volt bennem. Mi lesz ha meglátja az álló faszomat, és hangosan kinevet, elmondja az esetet a sarki fűszerestől kezdve az összes szomszédnak, és még anyámnak is. Elbujdokolnék szégyenemben. De akkor is. Muszáj végre dugnom. Kell hogy enyém lehessen önnön valójában egy igazi meztelen nő, nem csak ami papírra van nyomtatva. Hogy végig simogathassam, felfedezhessem a testet. Belemárthassam farkam az igazi punciba.
Lesz ami lesz. A kávé lefőtt, sziluett megjelent, kopogás, ajtó nyílik. Nincs visszaút.
- Szia Évikém! Bejöhetek?
- ööö...szia Anikó. Anyám nincs itthon. Elment dolgozni. - Habogtam, miközben Anikó már a konyhaajtóban állt.
- Nahát! Hallottam hogy kávét főztök. Te Peti! Nem is tudtam hogy te kávézol. -mondja kis meglepődéssel a hangjában.
- Háát, néha szoktam. Kérsz egyet?
- Igen kérek ha megkínálsz.
Lehuppant a konyhaasztal mellé, és beszélt hozzám valami vendégeiről, de nekem távolinak hatottak a szavai, mert gondolatomat lefoglalta a csészék és a cukor előszedése, a kávé kitöltése, de leginkább az, hogy láttam Anikó tekintetét újra rátapadni az álló farkamra.
- Petikém mondd csak! Minden reggel ilyen dudor van a gatyádban? -kérdezte cinkos mosollyal az arcán.
- Ööö..... bocsánat. Nem tehetek róla. -Habogtam valami ilyesmit. Gyorsan leültem én is az asztalhoz, és próbáltam nyugalmat erőltetni magamra.
-  Jól van jól van. Nem szégyen az. Lassan férfi leszel.  Lányokkal hogy állsz? -szürcsölt egyet a kávéból.
- A lányokkal? Nem állok sehogy.
- Az baj. Miért nem udvarolsz? Szépek a fiatal lányok.
- Áá nem állnak azok ilyen fiúkkal szóba. Kicsik vagyunk mi nekik.
- Épp azért van, mert nem udvarolsz nekik. Próbáld meg hogy figyelmesen, udvariasan beszélgetsz velük, bókolj nekik. Ha már ilyen szépen áll a micsodád, akkor biztosan szükséged lenne egy s másra. Hmmm?
- Háát.
- Mi ez a hááát? - nevetett kacéran. -Voltál már úgy lánnyal?
- Hogy úgy? - adtam a hülyét. Kezdett kínossá válni az ügy.
- Hogy úgy hogy úgy... Szex! Szexeltél már Peti? - kérdezte ellentmondást nem tűrően.
- Nem. Nem igazán. -válaszoltam nem túl határozottan.
- Ó jaj te szegény fiú! Hát akkor már itt lenne az ideje. - eközben előrenyúlt, két kezével megfogta az én két kezem, és elkezdett húzni maga felé, szinte kötelezve arra, hogy álljak fel, és menjek oda. Ő ült a széken, én ott álltam előtte, a farkam kiszúrta a gatyám elejét. Kezeit a derekamra tette, majd elindult velük a fenekem felé, majd előre.
- Mondd csak Peti. - vette suttogósra a hangját. -Mit szoktál csinálni ezzel mikor így áll? - A gatyám közben elkezdte letolni két oldalt. Elöl a gumi beakadt a farkamba, így erősebben kezdte húzni.
- Hmmm? Mit szoktál? Mondd! - A gumi elérte a makkom, így hasamon nagyot csattanva kiszabadult börtönéből az egész. Anikó homlokán apró izzadságcseppeket fedeztem fel. Nyilvánvalóvá vált, hogy őt is fűti a vágy, mint engem. Ha már eljutottam idáig, nagy baj már nem történhet. Átadtam magam az élvezetnek, amit most már leginkább az okozott, hogy Anikó jobbkezével átkulcsolta a faszom, a ballal a fenekemre tapadva még közelebb húzott magához. Lenéztem, és a látvány szemet gyönyörködtető volt számomra. Keze lassan fejte a farkam, amely ott tornyosult a mellei előtt. Enyém most már ez a nő! Lenyúltam, és megfogtam a hatalmas halmot, éreztem a mellbimbóját a ruhaanyagon át. Majd benyúltam a ruha alá is, hogy közvetlenül kéjelegjek a mellel. A melltartó alá kissé nehezen, de mégis befúródott a kezem, és átjárt ettől a gyönyör. Milyen sokszor elképzeltem már a mell érintését. És mennyivel jobb a valóság. Mennyire bársonyos a bőr, mennyire érzéki a súlya.
- Szóval Peti? -suttogta Anikó, közben a keze minden elképzelhető módon fejte a farkam.
- Szóval? -hallottam kívülről saját rekedtes hangom.
- Mit szoktál csinálni ezzel a szépséggel? -kérdezte, miközben tekintetét a farkamra szegezte.
- Háát, azt, amit te most. Kiverem.
- Mire gondolsz közben Peti? Mondd!
- Nőkre.
- Milyen nőkre?
- Meztelen nőkre.
- Melyik részükre?
- Óóó... Mindenre.... A mellükre.
- És még? -keze közben egyre gyorsabban húzgálta a bőrt. Annyira hátrahúzta, amennyire csak lehetett. Anikó is kipirult. Bőrén még több cseppet láttam.
- Ahh puncijukra....ahhh.....
- Hmmm. És szeretnél igazi puncit Peti? - Közben bal kezével is előre tévedt, megmarkolta a heréimet. Ő nem tudhatta, de ez a gyengém. Nekem ez a kapcsoló. A heréimben összpontosul minden erogén zónám kezdőpontja. Azonnal éreztem a véget. Gerincemben a pumpálást, farkamban a robbanás előtti állapotot. Nem bírtam tovább....
- Szehhrehhthhnékhh.... ahhhhhhhhhhh.. - Farkam végéből ostorcsapás szerűen tört előre az első löket, egyenesen Anikó mellei közzé. Majd a többi, szinte megállíthatatlanul. Beterítette a mellkasát. Anikó meglepődhetett a lökettől, mert egy pillanatra megállt, de utána szerencsére begyorsította kezét, biztosítva a teljes extázist. Megállt az idő, megszűnt létezni a világ, csak a földöntúli gyönyör ami maradt, és ez átjárta a testem. Térdre rogytam.
Nem tudom mennyi idő telt el, mikor Anikó hangját hallottam.
- Hűű drágám. Ez jó kis adag volt. Csak egy kicsit hamar. De nem baj. Biztos nagy volt az izgalom.
- Ne haragudj. -szégyelltem el magam. Bele gondoltam, hogy Anikó biztosan többre számított. Lehet hogy dugni akart. Én meg elélveztem az előjátékban.
- Semmi baj drágám. Fiatal vagy még. Legközelebb már jobban fogod bírni biztosan.
-Akkor lesz legközelebb? -kérdeztem kétségbeesetten.
- Háááát, ha akarod..... -Mondta kacéran Anikó. -Csak ne tudja meg senki drágám. Mégis csak az anyád lehetnék. És főleg anyád meg ne tudja, mert abból nagy balhé lenne. Na, át kell öltöznöm. -áll fel a székről, így gyorsan én is felegyenesedtem. Mellkasán teljesen átázott a vékony ing, gecim ott csorgott a mellei között.
- Na mennem kell drágám. Még gyakorolunk. - kacsintott rám, adott egy gyors csókot a számra, és kiviharzott.
***