Történetek
a a
2008.03.20 | stepri | Történetek | Megtekintések száma: 14643
A bukott angyalok mindig a pokolra jutnak
Amy tökéletes teremtés volt, a gyönyörűség és jóság eleven megtestesülése. Szépségét édesanyjától örökölte, aki valaha modell volt, eszét pedig minden bizonnyal édesapjától, aki régebben kutatóorvosként tevékenykedett. Születésekor kiderült, hogy testvére már lehet, így Smithék a nyugalmat keresvén költöztek Glowfieldbe, az álmos kisvárosba, ahol anyja háztartásbeli lett, apja pedig magánorvosként dolgozott.
Amanda. Nem szerette a nevét, mindenki Amynek szólította, az idősebbek pedig így: angyalkám. Sokkal jobban illett hozzá mindkettő. Az angyalkámat az idős Margaret néni ragasztotta rá, aki minden vasárnap fogadta az embereket a templom ajtajában.

Szóval Amy gyönyörű lány volt, vállig érő gesztenyebarna hajával és zöldesbarna szemeivel valóban egy angyalra hasonlított. Anyjától örökölt testalkata és a sok torna tökéletes alakot kölcsönzött neki, ráadásul kiválóan tanult. Bőven elég, hogy a kamaszok között igazi nagymenő legyen, és sokan irigykedjenek rá. Mégsem forgott a középpontban, nem lett a lányok vezére a suliban, irigykedés helyett inkább szerették őt. Kilógott a sorból, mert a lányok többségével ellentétben ő nem fiúzott, nem állt be a focicsapat táncosai közé, és nem szexelt. Eleinte élcelődtek vele különös viselkedése miatt, de ő kitartott elvei mellett, töretlen szerénységével és kedvességével végül elfogadták. Hiába volt a legszebb, a legokosabb, hiába őt kívánta minden fiú (és valljuk be őszintén, férfi tanárainak többsége is), a többiek nem a vetélytársat látták benne, akit le kell győzni. Valahogy kívülálló lett, és talán felettük álló is. Valami más, valami tőlük jobb.

Szombat volt, holnap lesz a nagy nap! Ahogy közeledett az időpont, egyre inkább úrrá lett rajta a félelemmel teli izgalom. Hiszen nagylány volt már, vágyai egyre inkább előtörtek, s próbálták magukkal ragadni őt. Briannel tökéletes volt a szerelmük. A fiú jóképű és okos volt, de leginkább nemes lelkű. A harmadik osztályos évzáró partin fogták meg egymás kezét, két hét udvarlás után csattant el az első csók. Amy sziklaszilárdan kitartott amellett, hogy tizennyolc éves kora előtt semmiképpen nem veszíti el ártatlanságát. Szerették egymást, a fiú megértette őt. Türelmesen várták azt a gyönyörű napot. Bár szex nem volt közöttük, azért néha picit engedtek vágyaiknak s kezeiknek, megkóstolva a majdani izgalmakat. Szülei tudták, hogy Amy jó lány, és erre nagyon büszkék is voltak, hiszen a mai lányok már tízes éveik elején odaadják magukat. Briannel szemben semmi kifogásuk nem volt. Szemük előtt lángolt a két kamasz szerelme, tudtak közös terveikről: egyetem, házasság, gyermekek. Amy természetesen nem titkolt szülei elől semmit, és így volt ez jó. Így voltak boldogok.

Tegnap óta nem látta szerelmét, s már nagyon vágyott rá. Oly sokszor elképzelte. Holnap tizennyolc éves lesz, és nővé válik. Élete szerelme teszi nővé, ő pedig férfivá őt. Megbeszélték, hogy ma nem találkoznak, így teszik még izgalmasabbá a holnap estét. Hétfőn már érett nőként ébred, egy új hét, egy új élet első napján. Boldog mélázását apja hangja törte meg:
- Amy, itt vannak a lányok!
Barátnőivel ma, szombaton ünnepelték a szülinapját, hiszen a holnap csak a kettőjüké lesz. Felpattant, sietve kirobogott szobája ajtaján, és a lépcső tetején megállt. Két barátnője már vágtatott is fölfelé.
- Helló lányok!
- Helló Amy! - vágták rá azok egyszerre.
- Jaj, ez a hülye Tim, nézd meg mit csinált! - kezdte rögtön a csacsogást Chrisy, s büszkén mutatta a nyakán díszelgő piros foltot. Anne és Amy csak mosolygott rajta. Chrisy úgymond aktív életet élt a barátjával. Az övéké nem volt nagy szerelem, így hébe-hóba másfelé is elkalandoztak mindketten.
- Anyukádék látták? - nevette ki magából a kérdést Anne.
Chrisy vállat vont.
- Hát persze! Apám ki volt akadva, de mondtam neki, hogy mikor pörögjek, ha nyugdíjas leszek?

Ezzel az érvvel nem lehetett mit kezdeni. Chrisy az a fajta mindent bevállalós lány volt, ivott és füvezett, de főként sokat szexelt. Anne valamivel visszafogottab volt, ám ő sem tagadta meg az élet örömeit. Furcsa triumvirátus volt ez így: Amy volt a jóság, Anne az arany középút, Chrisy a romlottság. Sokszor mondták ezt maguknak, és mindig jót nevettek rajta.
- Nézd, mit hoztunk Neked! - folytatta Anne a társalgást, és egy kis csomagot adott át Amynek két puszi kíséretében. Chrisy gyorsan követte a puszival barátnőjét, majd kiszaladt a száján:
- Ja, az a rúzs és parfüm van benne, amit múlt héten kinéztél a marketben, emlékszel?
- Olyan hülye vagy, sosem tudod befogni a szád? - torkollta le Anne. - Minek kellett becsomagolni egyáltalán?
- Bocs, direkt volt! - kontrázott Chrisy.
Ez jellemző volt rá, mindig kapkodott.
- Mitől vagy így felpörögve? - kérdezte Amy.
- Hát tudod, azt beszéltük, hogy a szülinapod ma tartjuk, és a fiúk is itt várnak az autóban.
Amy kicsit meglepődött.
- De hát nem egy csajos délutánról volt szó?
- Chrisy talált valami jósnőt, és teljesen rá van izgulva. - felelte Anne.
- Légysziii nézzük meg, jóóó?
Hát igen! - gondolta Amy. Chrisy már csak ilyen. Ha valamit nagyon akart, csajosan nyávogott.
- Anne, te mit szólsz hozzá? - kérdezte barátnőjét, mintegy döntőbíróként.
- Engem érdekel! - vigyorgott az Amyre.
- Jól van, csak gyorsan összekapom magam, két perc és mehetünk!
- Ez az! - kiáltotta Chrisy.

Elvégre a jövő érdekesebb holmi piperecuccoknál, legalábbis ma biztosan. Amy gyorsan összekapta magát, természetesen szép arcát inkább csak rontotta a smink, egy kis rúzson kívül mást nem is kent magára. Pár apróságot bedobált a táskájába, és már indultak is. Egy-egy puszival elköszönt szüleitől, s ahogy nyitották az ajtót, a bejárón a kis dzsipnek már fel is bőgött a motorja. Bepattantak a járgányba. Less vezetett, így Anne előre ült, ő pedig hátulra huppant, Tim és Chrisy mellé. Az úton semmit sem beszélgettek, a zene hangosan szólt, a kellemes kora nyári szellő átjárta a dzsipet, elöl Less és Anne lövöldöztek egymásra szerelmes pillantásokat, mellette pedig a két lüke falta egymást. A zene ritmusát csak Chrisy "Huhú Glowfield, itt vagyunk!" kiáltása törte meg néha. Lökött tyúk, az már biztos!

A jósnő a város szélén lakott, egy régi raktárba költözött be nem olyan régen. A seriff nem kergette el, mert bajt nem csinált, a fiatalok pedig tartottak tőle, így mostanában a városban engedték le a fáradt gőzt, így legalább szem előtt voltak. A dzsip porfelhőt kavarva állt meg a portásfülke utáni első ajtónál. Csend volt, csak az öregasszony macskái tébláboltak az ajtaja előtt. A "lakását" valamikor a portás használta, az tűrhető állapotban maradt, de az egész raktár lehangoló látványt nyújtott.
Chrisy megnyomta a dudát.
- Heeellóóó! Megjöttünk!
Együtt nevettek rajta, majd Anne kiáltott:
- Jó napot! Jó napot!
A kopott faajtó kinyílt, az öregasszony kinézett rajta.
- Maga tényleg jósnő? Tudni akarjuk a jövőnket! - kiáltott oda kuncogva Chrisy.
Az öregasszony kinyitotta az ajtót, gyorsan szemügyre vette őket.
- Jöjjenek beljebb! - mondta rutinosan, azzal teljesen kitárta az ajtót.
Mindannyian beléptek a félhomályba burkolózó apró helyiségbe.
- Ez itt az előszoba, üljenek csak le!
Chrisy rögtön a lényegre tért.
- Hogy is megy ez, és mennyibe kerül?
- Annyit mondok, amennyi épp elég és annyit fizettek, amennyit ez nektek ér. - jött a válasz az idős asszonytól, majd elindult egy vastag függönnyel elválasztott másik szoba felé.
- Jöhet az első! - hallották immár a függöny mögül.
- Jól van, ki megy elsőnek? - kérdezte Anne.
- Majd én! - persze Chrisy volt az.
- Tim, Less, és ti? - kérdezte Amy a fiúkat.
- Szerintem hülyeség. - vonta meg a vállát Less.
Tim sejtelmes arcot vágott, s lassan megszólalt:
- Ne-kem-itt-a-jö-vőm! - tagolta, azzal rávetette magát Chrisy nyakára, amiből persze azonnal nagy kuncogás és nyalás-falás lett.

Na ez jellemző a fiúkra - gondolta Amy -, töketlenek. Elmosolyodott erre a szóra, csúnya de találó, az biztos. Chrisy be is lépett az elfüggönyözött szobába.
A többiek füleltek, de nem hallatszott ki semmi. Pár perc múlva kijött, és vihogva mesélte: ki fogják rúgni az egyetemről, majd férjhez megy és szül két gyereket, átlagos de boldog élete lesz. Anne ment be másodjára, ő sem volt bent tovább. Kissé lelombozódva mondta, hogy sikeres lesz a munkájában, de rosszul sikerül a házassága.
- Az nem is olyan nagy baj! - kiáltotta Chrisy. - Akkor jogod lesz szeretőt tartani!
Erre mindannyian elnevették magukat, jókedvük nem hagyott alább.
- Most te jössz, Amy! - mondták a barátnői.
- Á, nem is tudom!
- Ugyan, jó poén, és majdnem ingyen van - mosolygott Anne.
- Így van, befelé! - adta ki a parancsot Chrisy.
Amy nagy levegőt véve belépett.
- Jöjjön csak angyalkám, foglaljon helyet! - mondta a jósnő.

Angyalkám, már megint így szólítják. Az öregasszony az ajtó előtt még nem viselte mostani köpenyét, de így már tényleg inkább nézett ki jósnőnek, mint idős hölgynek. Amy leült vele szemben, és kényelmesen elhelyezkedett, amaz pedig nem vesztegette az időt, rögtön a gömbje fölé hajolt. Eltelt így pár pillanat, majd a jósnő mocorogni kezdett, s kezeivel simogatta, bűvölte a gömböt. Érthetetlen szavakat mormolt, láthatóan egyre jobban koncentrált, de ez Amy számára inkább csak erőlködésnek bizonyult. Milyen giccses - gondolta magában.
- Nem látok semmit, érdekes, ilyen nem szokott előfordulni. Adja ide a kezét angyalkám!
Kissé félve az érintéstől a lány lassan odanyújtotta a jobb kezét.
- Mindkettőt kérem!

Odanyújtotta a másikat is. A jósnő egyik kezében pihentette a lányéit, a másikkal pedig a fiatal, puha tenyereken lévő vonalakat simogatta körbe. Egyszer csak hirtelen megállt, és elengedte a lány kezeit.
- Annyit mondhatok angyalkám, hogy senki sem tökéletes, és hogy nem a bukás az igazi bűn, hanem... - itt elhallgatott.
Amy elképedt, nem egészen ezt várta. Talán közös, boldog életet a szerelmével, jó munkát meg ilyeneket, de ezzel a kijelentéssel nem tudott mit kezdeni.
- Hanem? Mégis, mit jelent ez? - kérdezte óvatosan.
- Azt csak te tudhatod, és te választasz. Többet én sem látok, végeztünk!
A lány sóhajtva felállt, s elindult kifelé. Az ajtóban eszébe jutott, hogy nem fizetett. Visszafordult.
- Mégis, mennyi a ... a fizetség?
- Amennyit jónak látsz. Csak dobd a kis ládába az asztalon. Amy bedobott egy dollárt, de közben a jósnő elfordult, így nem láthatta az összeget. Egy pillanatra megtorpant, akár vissza is vehetné, ezért fizetni? De azután elhessegette magától a gondolatot, két percért egy dollár jó fizetség, legyen az öregasszonynak is egy jó napja. Megfordult, elrebegett egy halk viszlátot, de választ nem kapott, így egy határozott lépéssel kívül került, vissza a többiekhez.
- Na, mi volt? Mondd már, ne csigázz! Gyerünk Amy, ki vele! - támadtak rá azonnal.
- Hát, igazából semmi.
- Hogyhogy semmi? Valamit csak mondott?
- Valamit igen, a bukásról és valami választásról. De nem értettem, és nem is érdekel, hülyeség az egész!
- Jól van, jól van, végül is nem teljesen tiszta a vénlány. - jelentette ki kategorikusan Chrisy.
- Akkor mehetünk? - billentette ki őket a csevejből Tim, amire Less el is indult kifelé. Ezek egy percig sem tudnak nyugton maradni -gondolta magában-, de végül is igazuk volt, minek maradnának itt tovább?

A kinti napfényes idő és a többiek vidámsága elhessegette tőle a nyomasztó mondatokat. Elindultak a horgásztó felé. A moziban most nem adnak jó filmet, a tó a várostól nincs is messze, máshová úgysem lehet menni, és tele van fiatalokkal. Eszébe jutott Brian, hiszen megbeszélték, hogy a hétvégén nem találkoznak. Mi lesz, ha összefutnak? Amy vágyott is erre, de szombat esténként mindig együtt tanulnak, ha éppen nem mennek el sehová, a fiú most biztosan otthon van.
- Okos fiú, szeretem. - mondta magának, és ismét a holnap esti randevújuk járt a fejében.
- Na nézd csak, talán Brian-en jár az eszecskéd? - kérdezte incselkedve Chrisy, amire Amy elmosolyodott.
- Megérkeztünk, JUHÚ! - Chrisy könnyen váltott témát, de a többiek is jókedvűen szálltak le a dzsipről. A Parton -mert maguk között csak így hívták a város horgásztava melletti füves területet- állt néhány autó, plédek hevertek mindenfelé, párok sétáltak, és sokan itt söröztek dugiban, hogy otthon meg ne tudják. Jó kis hely volt, nappal a horgászoké, este az övéké. Chrisy rögtön kiszúrta két ismerősét, és mindannyian letelepedtek melléjük. Az idő telt, a többiek sört iszogattak, bár Less a vezetésre hivatkozva csak egy kicsit, Chrisy viszont annál többet. Ugratták egymást, néha Anne és Less feledkeztek egymásba, néha pedig Chrisy és Tim. Örült az örömüknek, hátradőlt a pléden, kezeit a feje alá tette, és Brianra gondolt.
- Szeretlek! - suttogta, majd egy puszit dobott az égbe, hátha elszáll az ő egyetlenéhez.
A csillagok ragyogtak, szépek voltak, akár az élet...

Álmában zavaros képek és érzések kergetőztek egymással, ölében furcsán bizsergő kielégülést érzett, és ez tetszett. Erre a gondolatra felriadt. Kegyetlen fájdalom hasított a fejébe, de reflexei magától dolgoztak. Valami nincs rendben! - dübörgött a fejében. Hirtelen összehúzta magát és ijedten körbenézett. Azt gyorsan felfogta, hogy nem otthon van, de a halántékában lüktető fájdalom nyugalomra intette.
- Koncentrálj Amy, koncentrálj!
Becsukta szemét, szuggerálta magába a szót, s nagy, mély lélegzeteket vett.
- Koncentrálj!
Lassan ismét kinyitotta a szemét, körbenézett. Padok, fogasok, egy öltözőben volt, minden bizonnyal az iskolai tornaterem öltözőjében. Hirtelen rátörtek az emlékek. Képek, hangok és szagok, érintések zúdultak rá, ettől ismét megfájdult a feje.
- Nyugalom, csak szépen lassan, sorban! - mondta ezt már hangosan.
Meglepődött saját furcsán rekedt hangján. Először jöttek a lányok, igen, és ott volt Less és Tim, igen-igen, és a jósnő. Elmentünk a parkba is, és jöttek a...
- Úristen, ez nem lehet!

Hirtelen megérezte a whisky ízét a szájában, mintha csak most inná.
- Ki is hozta? Azok az egyetemista srácok. Hogy is volt? - kérdezte magától.
- Osztálytalálkozóra jöttek haza, azután buliztak egyet, mellénk ültek. Beszélgettünk, igen, és Chrisy mondta, hogy szülinapom van. - saját hangja megnyugtatta.
- Megkínáltak whisky-vel, Chrisy ugratott hogy nem merek inni, meg hogy egy kortytól nem lesz bajom. Naranccsal keverték össze, finom volt. - folytatta a beszámolót saját magának.
- És azután? Haza akartam menni, de a többiek füvezni akartak, és bejöttünk ide mi öten, és a két idősebb srác, azután-azután...

Viharszerűen tört rá a többi emlék:
- Amy! Gyereee mááár! - kiáltotta Chrisy.
Be volt rúgva. Rángatta maga után Timet, aki semmivel sem volt jobb állapotban nála. Less, a hülye szintén kiütötte magát, ráadásul vezetnie is kellett még. Anne próbálta támogatni, ő talán még tudta tartani magát. A két, már nem is olyan idegen srác szintén jól állt. Remek, én vagyok a legjózanabb! - gondolta Amy magában, de azért ő is érezte a fejét rendesen. Nem szokott alkoholt inni, így az a pár korty is hamar a fejébe szállt. Nem is tudta, miért adta a fejét erre a butaságra. Őt kivéve mindenki füvezni akart, de miért nem a parton? Talán mert a seriff néha kinézett oda. Biztosan nem akartak lebukni, így eljöttünk ide. Hallotta, hogy a fiatalok néha belógnak a tornaterem hátsó kazánházának ajtaján, hogy zavartalanul "szívhassanak". Felnevetett, milyen vicces ez a szó! Szívnak, mintha a lányok egy faszt szívnának.

- Ajjaj Amy! Már megint egy csúnya szó! - de most valahogy ezen is csak nevetett.
- Nem szabad többet innom, így is megártott. - közölte magával a tényt.
- Remélem gyorsan végeznek, azután hazavisznek! - zárta le az egyszemélyes diskurzust, és bebújt a kis ajtón a többiek után.
A kazánház mellett voltak az öltözők, leültek, valaki bekapcsolt egy kis magnót, és előkerült a "cucc". Igazán találó elnevezés. Az események gyorsan követték egymást, fogyott az itóka és a fű is rendesen. Sokat nevettek, Amy nagyon jól érezte magát.
- Amynek holnap lesz a nagy napja! - röhögte ki magából Chrisy.
Láthatóan teljesen odavoltak Timmel együtt. Nem is nagyon foglalkoztak a többiekkel, egymást nyalták-falták, s ezt a tevékenységüket csak néha szakította meg Chrisy egy-egy épületes beszólása, vagy kacagása.
- Ja igen, a szülinapod valójában csak holnap lesz, ugye? - nézett Amyre John, a két "nagyfiú" közül az egyik.
- Hááát, holnap fog lefeküdni a fiújával. Amy még SZŰŰŰZ! - válaszolt, vagy inkább vonyított Chrisy, majd rögtön nevetni is kezdett.

Amy elvörösödött, bár ez nem látszott rajta, hiszen arca így is ki volt pirosodva.
- Ejha! Tudod, hogy a mai lányok ilyenkor már régen, izé ... nagylányok? - folytatta Jonh a faggatást.
Amy szólni sem tudott, nyelve már így is nehezen mozgott, és egyébként is kinek mi köze hozzá?
- Ha már nagylány vagy, szívj egyet! - nyújtotta oda neki a füves cigit Lem, a másik egyetemista.
- Nekem nem kell! - hárította el Amy a lehetőséget.
- Szívjál már, ne légy olyan jó kislány! - mondta Anne biztatóan.
- Holnap úgyis szívsz Brianéből! - röhögött rá ismét, miközben Lesst tartotta, hogy az le ne essen a padról.
Amy felnevetett, már megint a szívás. Végül is én vagyok itt a legjózanabb, egy szívás nem árthat, ha már nagylány vagyok! Szájába vette a cigit.
- Jól szívd be, és tartsd a tüdődben ameddig csak tudod! - adta John az instrukciókat.
Amy így is tett, mire kifújta a füstöt érezte, hogy az egyébként is viharos jókedve egy csapásra határtalanná válik.
- Szívás, szívás, szívás! - kacagta egyfolytában, és még egyet beleslukkolt a cigibe.
Hirtelen minden csodálatosan egyszerű lett. Ez olyan vicces! - gondolta. Olyan lassú minden, olyan jó kedvem van! Chrisy olyan édes Timmel, és Anne is szép lány, és Less is jóképű, és John és Lem is, és én is olyan szép vagyok. Szééép vagyok! Boldog vagyoook! Mintha a saját hangját hallotta volna.
- Ezt most mondtam, vagy nem mondtam? Kit érdekel? Ez olyan vicces!
Csak nevetett és nevetett, azután...

...azután nem tudom, tért vissza hirtelen az emlékekből.
- Gondolkodj, gondolkodj már! - ostorozta magát.
Igen, elindultunk hazafelé, kimentünk a kocsikhoz. Less valamennyire észhez tért, viszont Anne, Tim és Chrisy teljesen ki voltak ütve, és én is. Tim és Chrisy beestek a hátsó ülésre, én már nem fértem oda, és akkor a fiúk felajánlották, hogy hazavisznek. Igen, így volt. Én mondtam a többieknek, hogy menjenek csak. Azután Less elindult, John pedig azt mondta, hogy ott hagyott valamit, és bement. Én pedig utána mentem, hogy megmossam az arcom, és kicsit összeszedjem magam. Bementem az öltöző zuhanyzójába, megmostam az arcom, és akkor...
Már tudta, beugrott neki. Egy pillanatig próbált küzdeni a gondolat ellen, de csak egy pillanatig. Lenyúlt a puncijához.
- Ó neeem, ez nem lehet! - tört ki belőle a zokogás.
- Istenem, miért? Brian, Brian! - zokogta görcsösen, a tegnap történései pedig megállíthatatlanul rázúdultak.

Amy élvezettel mosta meg arcát a hűs vízben. Melege volt. Bár az öltözőben pont kellemes idő honolt, ez a melegség máshonnan jött. Amy felizgult. Az előbb még látta Chrisyt és Timet, ahogy vadul csókolóztak, Tim pedig Chrisy mellét markolászta. Anne és Less is jól elvoltak, Anne-nek egyre többször tévedt a keze Less láthatóan kidudorodott nadrágjára. Nem szégyellték magukat, senki sem szégyellte magát. Miért is kellett volna? Az egyetemista fiúk elmesélték szüzességük elvesztésének történetét, és Amy is bevallotta, hogy mennyire vágyik már rá. A fű és a whisky mindenkiben dolgozott. Egyre durvább szavak hangzottak fel. Amy már gátlástalanul mondta:
- Holnap dugni fogok Briannel!
- Mit fogsz? - kérdezte valaki, mire Amy felnevetett.
- Kefélni fogunk! Ke-fél-ni-fo-gunk! - ismét nevetett.

Életében még sosem érezte magát ilyen jól. Övé volt a világ. Barátnői láthatóan dugni akartak, ezért is indultak el ilyen hirtelen, pár pillanattal ezelőtt. Vagy inkább egy óra volt? Amy fejében összefolyt az idő, nem tudta hogy mióta vannak itt, csak azt, hogy nedves a puncija, és hogy még sosem kívánta ennyire a testi szerelmet. Arcát a víz sem tudta lehűteni, testét pedig főleg nem. Gondolatai a szex körül jártak. De jó lesz! Nedves a puncim! Haha, ez olyan jó! Egy fasz kell a puncimnak, Brian farka kell nekem! Hahaha! - gondolta élvezettel. Már nem voltak csúnya szavak, csak az elborult elme, és a vágy. A tükörben megpillantotta vizes arcát, John akkor lépett mellé.
- Szia nagylány! - mondta neki, majd egyszerűen megmarkolta Amy jobb mellét, és megcsókolta a lányt. Ösztönösen nyitotta ki a száját, hogy magába fogadja a fiú követelőző nyelvét. Pár pillanatig csókolóztak, vagy talán órákig? Az idő nem volt érzékelhető. John lejjebb húzta Amy enyhén kivágott blúzát, majd egy hatásos mozdulattal kibuggyantotta belőle az előbb markolászott mellet, így már nem a blúzon keresztül gyúrta azt. Szájával célba vette a lány nyakát, és néhány vad csók után Amy fülcimpájához ért.
- Akarod Nagylány? Szeretnél dugni? - súgta a fülébe.
Amy felnyögött. Teste vadul tüzelt, de azért eszébe jutott szerelme.
- Brian! - suttogta.
- Ugyan, nincs Brian, nincs senki, csak Te vagy Amy. Nagylány vagy már, ugye? Brian is örülne neki, ha boldoggá tennéd őt holnap. Én megtanítalak, hogyan tedd. Vagy talán azt hiszed, ő nem gyakorolt eddig egyszer sem? Hmmm, Amy? - nyalt bele a lány fülébe. Amy fejében összefolytak a gondolatok. Talán igaza van, de nem, az nem lehet.
- Ohh! - nyögött fel, amikor a fiú morzsolni kezdte mellbimbóját.
- Mondd kicsim, ugye boldoggá akarod tenni Briant?
- Igenhh, mmm.

Amy élvezett, lábai kezdtek zsibbadni. Látta Brian arcát, egy pillanatra még bevillant, hogy nem kellene ezt tennie. És ha mégis? Olyan jó kedvem van, olyan jó élvezni! Miért kellene mindig ellenállni a jónak? Brian boldog lesz holnap, csak ez számít. Én fogom boldoggá tenni, mert képes leszek rá! Nem fog csalódni bennem! - a gondolatok ide-oda csapódtak a fejében, miközben altestében finom görcs jelezte, hogy kielégülését egyáltalán nem lesz nehéz elérni. John a nadrágon keresztül megmarkolta a lány punciját, és középső ujjait végighúzta a még így is érezhetően forró vágaton.
- Nos Amy? Boldoggá teszed Briant, boldoggá teszed a szerelmed?
- Igennnh. - sóhajtotta a lány.
- Mit szeretnél? - kérdezte John, miközben egyre jobban odanyomta ujjait a lány puncijához.
- Kehfhélni, ahh!
- Velem szeretnél most kefélni? Biztosan akarod?
- Óhh, igen, ahh. - nyögte egyre gyorsabban, és érezte, hogy puncijának simogatásától mindjárt orgazmusa lesz.
- Akkor mondd ki! Mit szeretnél? Mondd ki Amy!
- Dug..ni akhaahh.. akarok ahhh Veleeeed! - a mondat végét már elsikoltotta. Lábai megrogytak, testét rázta az orgazmus, melynek ritmusára a fiú tovább dörzsölte punciját. Úgy érezte, mindjárt felrobban, szíve vadul kalapált, szája hirtelen kiszáradt, saját teste teljesen letaglózta.
- Tudtam, hogy ezt mondod! Ígérem, ez semmi sem volt ahhoz a gyönyörhöz képest, amit ezután fogsz érezni! -lihegte a fiú a fülébe.

Megcsókolta, majd a karjába vette, és a zuhanyzóból bevitte az öltözőbe. A lány még érezte az orgazmus lecsengő dallamát, rávetette magát a fiú nyakára és harapni, szívni kezdte azt. Közben fel sem tűnt neki Lem, és az öltöző közepére rakott matrac sem érdekelte. Csak dugni akart, élvezni minél többet! John letette a lányt a matracra, majd finoman levette blúzát és melltartóját. Amy fejezte be helyette a vetkőzést. Gyorsan letolta nadrágját, csak a bugyit hagyta magán.
- Nézd Lem, milyen kívánós kiscica! - vigyorgott John barátjára, miközben kigombolta és letolta farmerét.
Odafeküdt a lány mellé, aki rögtön hozzábújt. Együtt gombolták ki a fiú ingét, és mikor John levette azt, Amy orrát megcsapta a parfümjének illata.
Most Amy volt, aki a csókot kezdte, ami hamar vad smárolásba csapott át, de a fiú tűrtőztette magát, elvégre ez a lány egy nagy fogás, ki kell élvezni minden pillanatát! Tetszett neki a lány ajkainak íze, magába szívta hajának illatát, majd a gesztenyebarna hajat gyengéden a lány füle mögé simította. Ezzel a mozdulattal húzta végig kezét a karján, hogy egy pillanat alatt a mellét vegye birtokba. Ismét elkezdte gyúrni, simogatni Amy mellét, amit ő finom nyögésekkel nyugtázott. A lány ajkai égtek, izgalmában belelihegett a fiú szájába. Formás cicijein a bimbók kőkemények lettek, sóvárogtak a másik ember érintésére.

John finoman a matracra nyomta a lányt, néhány csókot lehellt a nyakára, amitől Amy rögtön libabőrös lett, de abban a pillanatban megérezte bimbóján a forró ajkakat. Automatikusan nyúlt oda, hevesen szorította a fiú fejét magára. John gyengéden simogatta a lány hasát majd fenekét, néha csak egy ujját húzta végig rajta, néha pedig egész tenyerét, miközben Amy mindkét kezével cirógatta a fiú hátát és arcát. John áttért a másik bimbóra, közben keze lejjebb vándorolt, most a lány szeméremtestét kezdte el cirógatni, amire Amy csípőjének lassú körözésével válaszolt. Minden egyes körözésnél egy hajszállal lejjebb vándorolt az izgató kéz, mígnem teljesen betakarta a lány punciját, és a bugyiján keresztül izgatta azt.


Pár pillanattal később John felegyenesedett, és egy határozott mozdulattal lehúzta a teljesen átnedvesedett bugyit, azonnal megérezte a felizgult punci illatát. A lány köldöke fölé hajolt, és belecsókolt. Végigcsókolta a hasától a szeméremtestéig, néha nyelvét is végighúzta a lány finom bőrén. Amy már egyfolytában lihegett.
- Ó Johnnn, mmm! - sóhajtotta, és lassan szétnyitotta lábait.
A fiú csókjai lángoló tavakat hagytak a bőrén, tudta, hogy nagyon jó lesz, ha végre a lábai közé ér. John picit húzta az időt, tüzelni akarta Amyt, de a szeme előtt lassan megnyíló érintetlen barlang mágnesként vonzotta oda száját. Nagyot szippantott a lány kéjvágyának illatából, s belecsókolt az ártatlan rózsába, amelyet hamarosan leszakít. Amy felsikkantott. Hogy várta már ezt! Érezte ahogyan egyébként is nedves puncija most teljesen elázik. Kezét rátette a fiú tarkójára és magához húzta.
- Nyaljál John, nyald ki a puncim!
Korábban soha nem mondott ilyet, túl szemérmes volt még ahhoz is, hogy magában mondjon ki ilyen szavakat. De ez most más volt, teste követelte a magáét, nem akarta többé magába folytani a vágyát. John néhány csók után finoman végignyalta a lángoló puncit, egyre nagyobb nyelvcsapásokkal itta a lány édes nedvét, miközben forrón lihegett. Amy a nyalás ritmusára mozgatta csípőjét, és becsukott szemmel élvezett.
- Amy! Nézz ide! Amy! - hallotta hirtelen Lem hangját.

A fiú mellette állt mezítelenül, és valamit tartott a kezében. Egy pillanatig próbált figyelni, de akkor megérezte John nyelvét az ánuszán. Gyomra összeugrott. Eddig punciját is csak egyszer érintette meg "úgy" egy pillanatra, hátsó kis lukát pedig sosem, és most hirtelen egy nyelv nyalta végig, ami hirtelen ismét a punciján csúszott fel, és most tovább is ment, a csiklóját is megnyalta. Az új, rettenetesen izgató érzéstől becsukta szemét, fejét hátravetette, s egy pillanatig sem gondolta, hogy ez tisztátalan dolog lenne. John hatalmas nyelvcsapásokkal nyalta a lányt, az ánuszától egészen a csiklójáig, és megint, és megint.
Azután John csak a lány csiklóját izgatta, de közben mutatóujját egy hajszálnyira bedugta a lány puncijába. Amy már egyfolytában nyögött, ismét jött egy új érzés, amelyet nagyon élvezett. Ennyit már ki sem lehet bírni! Mi lesz, ha a farkát rakja belém? Mert belém fogja rakni, meg fog dugni! - gondolta, s meglepődött magán, hogy ezt milyen nyilvánvaló tényként veszi tudomásul. John már ütemesen ujjazta a lányt, nyelve egyre gyorsabban dolgozott a lány csiklóján. Amy egyik kezével a fiú fejét simogatta, másikkal pedig saját melleit.
- El akarok élvezni! - nyögte, mikor megérezte hasában a forró görcsöt.
De Johnnak más volt a szándéka. Hirtelen fölcsúszott a lány testén, s ráfeküdt. Végignyalta Amy forró száját, követelőző csókban forrtak össze. A lány megérezte saját ízét az ajkain, de ez egyáltalán nem volt visszataszító, sőt! Most minden izgató volt, egyre izgatóbb! John felvette Amy altestének körözését, farkának hegye szép lassan a helyére talált, makkját finoman benyomta a kisajkakon belülre.
- Óh John, gyere! - lihegte Amy a fiú szájába.

John óvatosan beljebb ereszkedett a forró punciban, egészen a szűzhártyáig, majd szerszámát picit kijjebb húzta. Ismét beljebb engedte, majd megint kijjebb húzta. Csak egy centit mozgott a lányban, de farka már majd szétdurrant az izgalomtól. Tudta, hogy ez nem lesz hosszú menet, ugyanakkor a lány az előbb majdnem elélvezett, pont jó lesz így első alkalomnak! Néhány mozdulat után megállt. A lány húzta magába, de ő erősen tartotta csípőjét.
- Akarod Amy? - csókolt a nyakába.
- Óh igennn, John, akarom, akarlak! - nyögte Amy szinte már eszét vesztve.

Abban a pillanatban megérezte a fiú harapását a fülcimpáján, ezzel egyszerre egy hirtelen mozdulatot lent, és egy pillanat alatt tovatűnű kis fájdalmat a puncijában. John nagyon tudta, hogyan kell egy lány szüzességét elvenni, két fájdalomra nem lehet egyszerre figyelni, olyankor mindkettőt kisebbnek érzi az ember. Amy felsikkantott, John farka pedig tövig merült a lányban. Szűk kis punciját feszítette a forró fallosz, de a lány tökéletesnek érezte. Istenem, milyen mocskos jó! - akarta mondani, de csak nyögni tudott. Ösztönösen vették fel egymás ritmusát. Amy életében először szeretkezett. Szemei csukva voltak, már nem csókolta vissza a fiút, csak a gondolat dübörgött a fejében: szeretkezek, ó igen, végre! Az előbb majdnem elélvezett a fiú nyelv és ujj játékától, tudta, hogy John most nem fog megállni. Csípőjük tökéletes összhangban mozgott, a fiú minden egyes lökésére nyögött egyet. Nem tartott sokáig az aktus, nagyjából a huszadik lökésnél Amy ismét megérezte altestében a forró görcsöt, érezte, hogy kiürül a gerince, ahogyan azt is, hogy John farka rándul egy nagyot, és forró spermája beléje vág. Ez adta meg a végső döfést.

Az orgazmus elemi erővel tört rá. Teste megfeszült, dobálta magát a matracon és csak sikított, kiáltott és sikított. Szemei felakadtak, kezei és lábai elzsibbadtak, nyelve jéghideggé vált, testét pedig rázta a beteljesülés. A távolból valahonnan hallotta saját hangját, miközben agyát végtelen mennyiségű boldogsághormon öntötte el. A vihar hullámai szépen csendesedtek, lassan ismét elkezdte sejteni a körülötte lévő kis világot. Először végtagjaiba tért vissza az élet, majd John forró farkát érezte a puncijában, azután a fiú remegő testét, az illatát, saját illatát, vagy talán kettejükét együtt? A buja szagot, amiben fürödtek. Még mindig lihegett és sóhajtozott.
- Ez fantasztikus volt! A szex az élet értelme! Akarom! Még akarok! - szívével együtt zakatolt fejében a gondolat.

Lassan összeszedték magukat, John csókolta és cirógatta, milyen finom volt! Hálásan nézett rá, s John szemében tükröződött, hogy minden vágyát ki fogja elégíteni.
- Öcsém, micsoda érzéki nő! Gyönyörű és érzéki! - hallotta Lem hangját.
- Igen, nő vagyok, kívánatos, és faszra vágyok! - lihegte Amy.
Bár orgazmusa hatalmas volt, teste és lelke máris kívánta az új boldogságot.
Lem ott állt előtte, hímtagja pedig kőkeményen meredt Amyre. A lányt szinte megbabonázta a látvány. Egy farok elégítette ki, és nem is látta. Élőben, valódit, kézzelfoghatót most látott először, ártatlansága elvesztése után. John lassan kihúzta szerszámát a lányból, majd félig feltápászkodott, lehajolt hozzá és megcsókolta.
- Most már nő vagy Amy! - mondta a lánynak kedvesen, de az nem figyelt rá.
Megbabonázta Lem rúdja. Akarta.
- Akarod Amy? Akarod Lem farkát is? - kérdezte John.
- Ó igen, akarom! - válaszolta Amy izgatottan, de nem mozdult, az egész helyzet olyan hihetetlen volt.
- Gyere Amy, térdelj ide elém! - a határozott hang végre kibillentette áhitatából.

Remegő végtagokkal mozdult meg, gyengének érezte magát. Letérdelt a matrac szélére, Lem szerszáma csak pár centire volt tőle. Szemét nem tudta levenni az ágaskodó, lüktető péniszről, nyelt egyet és Lemre nézett. Az barátságosan mosolygott rá.
- Ha akarod Amy, meg kell dolgoznod érte! Add a kezed! - mondta Lem.
Amy odanyújtotta Lemnek, aki finoman a farkára helyezte a lány vékony kezét, ő pedig ösztönösen fonta rá ujjait.
- Fogd csak meg! Jól van. Érzed, milyen forró, hogy lüktet? Téged akar! Rajta, a Tiéd!
Amy óvatosan kezdte húzgálni kezét Lem falloszán. Érezte az összes kis rücsköt, a barlangos test felületén minden apró pontot. Csodálattal nézte saját kézjátékát, figyelmét még John mozdulatai sem térítették el, aki egy zsebkendővel megtörölgette a lány teljesen nedves altestét. Ahogy nézte Lemet, és vágyának újabb felkorbácsolóját, egyre közelebb került hozzá, mígnem megcsapta az illata. Mély szippantással szívta magába a levegőt, és puncija ismét nedvesedni kezdett. Örömmel hallotta Lem kezdődő sóhajtozását, mikor bal kezével odanyúlt a pénisz tövéhez, és elkezdte simogatni a fiú heréit. Munkája hamar meghozta gyümölcsét, a makk végén megjelenő kis cseppre Amy egy őszinte, csodálkozó Ó!-val reagált.

- Tetszik Neked, ugye? Szeretnéd megkóstolni? - kérdezte Lem izgatottan.
A lány nem válaszolt, picit közelebb hajolt, és nyelve hegyével megérintette a makkot, lenyalta róla a kis cseppet. Felnézett Lemre, aki láthatóan élvezte a dolgot. Nem siettetett semmit, a lányra bízta a tempót.
- Hhmmm! - sóhajtotta Amy, és nyelt egyet. A cseppecske ízlett neki. Megcsókolta a makkot, majd megint megnyalta. Felváltva adta az egyre nagyobb csókokat, majd elindult a pénisz oldalán, végigcsókolta és nyalta a forró, illatos szerszámot. Ismét elért a makkhoz, de a csók után nem húzta el a száját. Picit megállt. Élvezte hatalmát, még csak most veszítette el a szüzességét, még csak most volt igazi orgazmusa, és máris ő irányít. Ajkaival érezte a makk lüktetését és forróságát. A pillanat elszállt, Amy szép lassan előretolta a fejét, és a szájába engedte a fiú péniszének végét. Kicsit így maradt. Érezte az ízét, az illatát, hihetetlenül izgató volt. El sem tudta képzelni, hogy egyszer így fog kielégíteni valakit. Hogy leszop valakit.
- Mocskos szó, de mocskosul tetszik, mocskosul izgató. - mondta magának, és hátrahúzta fejét.

Megismételte az előbbi mozdulatpárost, majd mégegyszer és mégegyszer, egyre mélyebben a szájába véve az érzékeny szerszámot. Jobb kezét finoman összekulcsolta a pénisz tövén, bal kezével pedig ismét a heréket kezdte morzsolgatni. Fejének mozgása ütemessé vált, egyre jobban és jobban beengedte szájába a merev testet. Légzése is felvette a tempót, amikor előre tolta a fejét, orrán levegőt vett, amikor pedig hátra húzta, kifújta a levegőt.
- Igen, ez a szopás, szopok, leszopom Lemet. - gondolta ismét, és Lem sóhajtozásából jólesően hallotta, hogy ez neki is tetszik.
Lem egyik kezével lenyúlt a lány arcához, és tenyerét arcára tette. Hosszú ujjai a lány haján pihentek, hüvelykujjával pedig az arcának vonalát masszírozta. Kézmozdulataival átvette az irányítást.
- Óhhh Amy, nagyon ügyes vagy! Szopj le, szopjál szépen az édes kis száddal, ahhh! - nyögte Lem, aki egyre hangosabb lett.
Amy teljesen átadta magát az élvezetnek, szája bizsergett, puncija pedig lüktetett. Közben John hangját hallotta:
- Amy! Nézz ide! Mosolyogj ide!
Egy pillanatra odafordította a fejét, John kezében volt valami.
- Dobj egy csókot Amy! - nevetett John.
Amy mosolyogva dobott egy csókot neki, de rögtön vissza is fordult Lemhez. A farkát akarta, szopni akart.

John négykézlábra ereszkedett a lány mögé. Mivel Amy kis terpeszben térdelt, így a puncijához nem fért hozzá, de a popsijához igen. Amy megérezte John forró lehelletét a fenekén, egy pillanattal később pedig a nyelvét is. Rémlett neki, hogy a fiú egyszer már megízlelte az ánuszát és az nagyon izgató volt, így a nyelv érintésére reflexszerűen összehúzott fenékgömbjeit a következő másodpercben elengedte, és egy kicsit hátra is tolta. A nyelv érintésétől összerándult a szája is, véletlenül picit megharapta a nyelvén sikló péniszt. Lem felszisszent.
- Óvatosabban kicsim, nagyon ügyes vagy, de vigyázz a fogaiddal jó?
- Ühüm! - Amy nem akarta kiengedni az ajkai közül.
- Amikor a szádba engeded, egy picit jobban szívj rajta, jó? - kívánta Lem.

A lány nem válaszolt, de a következő alkalommal erősebben megszívta Lem farkát. Elméje ismét elkezdett ködösödni, a fallosz a szájában és a fenekének nyalása külön-külön is kegyetlenül izgató volt, de így együtt maga a mámor. A tempót továbbra is Lem irányította, szépen gyorsítani kezdett. Közben John alulról odahelyezte kezét Amy puncijához. Mivel a lány háta mögött volt, a hüvelykujját dugta annak puncijába, a középső ujjával pedig megkereste a csiklóját és elkezdte masszírozni. Amy hangosan felnyögött.
- Ez kurva izgató! El fogok élvezni! - hagyta abba egy pillanatra a szopást.
A lány és a két fiú hamarosan megtalálta a közös ütemet. Amy tempósan szopta Lemet, John pedig minden ütemre bedugta hüvelykujját, majd amikor kihúzta, középső ujjával körbemasszírozta a lány csiklóját, és végighúzta nyelvét a fenéklyukán. Így mozogtak pár percig, amikor Lem lihegése hörgésbe csapott át.
- Elhh, ahh megyeek! - kiáltotta.
A lány hatalmasat szívott Lem farkán, érezte, ahogy a fiú keze rászorítja a fejét magára és azt is, hogy a következő orgazmusa is hatalmas lesz.
- Óhh, Amy! - üvöltött fel Lem, ahogy elkezdett élvezni a lány szájába. Fejét nem engedte mozdulni, de ő maga finomakat lökött, és minden egyes lökésnél erősen spriccelt a spermája, egészen a lány forró torkáig. Hátravetett fejjel élvezett, Amy pedig csak nyelte és nyelte a spermát, miközben hüvelye lüktetni kezdett, és teste fölött saját orgazmusa vette át a hatalmat. Annyi ideje maradt, hogy kirántsa a szájából Lem farkát. Fejét a fiú hasának vetette, jobb kezével átkarolta és megmarkolta Lem fenekét, bal kezével pedig a még lüktető péniszbe kapaszkodott, amikor ostorként vágott végig rajta a kielégülés. Lem farkának a tövénél sikongatott és nyögött, szájából csorgott a sperma, miközben méhe rándulásának ütemére ujjazta John tovább a punciját és masszírozta a csiklóját. Sokáig lihegett Lem hasára, aki bár remegő lábakkal, de azért mégiscsak állva maradt, és ráérősen simogatta a lány arcát, haját.
- Hogy ízlett? Hm? - törte meg a csendet egyszercsak Lem.
Amy ránézett és elmosolyodott.
- Kurva finom volt, és megint kurva nagyot élveztem! - mondta alpári egyszerűséggel.
- Nézd csak John, hogy belejött a nagylány! - nevetett Lem.
- Ugye jól szopok? - kérdezte Amy.
- Jól bizony kincsem! - felelte őszintén Lem.
- És jól is kefélsz! - fejezte be a mondatot helyette John.
- Szóval kurva jó vagyok? - kérdezte Amy, élvezettel használva az eddig tiltott szót.
- Igen, kurva jó kis csaj vagy! - mondta Lem őszintén.
- Sőt! Jó kis kurva vagy, csajszikám! - cserélte fel a szavakat hirtelen John.
Ezen mindhárman nevettek, majd előkerült egy üveg ásványvíz. Amy kiöblítette a száját, lefeküdtek a matracra és pihentek, amíg a lihegésük alább nem hagyott.


Amy teljesen összetört.
- Egy kurva vagyok, egy szemét kis kurva vagyok! - zokogta magának. Görcsösen ölelte a vékony plédet, kapaszkodott belé, mintha az segítene.
- Ez volt hát az, amit a jósnő mondott. Nekem kellett választanom, és elbuktam!
- Hogy tehettem, hogy lehettem ilyen ostoba? - ostorozta magát kegyetlenül. Egy perce ébredt fel, ennyi idő elég volt, hogy emlékei visszatérjenek.
- Az a rohadt whisky, a fű az oka mindennek. Meg a többiek is, miért hagytak ott? Hogy lehettek ilyen szemetek? - kérdezte vádlón magától.Kétségbeesetten kereste saját felmentésének lehetőségét, szabadulását a bűn alól. Percekig rázta a zokogás, nyűszítve sírt, úgy igazán.
Valamivel később kicsit megnyugodott, remegése és zokogása alább hagyott. Tudta jól, hogy csak saját maga tehet mindenről, egyedül ő, senki más. A whiskyt nem lett volna kötelező elfogadni, a füvet sem. Hazamehetett volna a többiekkel, de nem. Vagy mikor John lekapta a zuhanyzóban. Nem a pia és a fű miatt engedett. Lehet, hogy az is benne volt, de tudta, mit csinál. Sőt, később, miután pihentek egy kicsit, akkor már szinte teljesen tiszta volt.
- Bármikor mondhattam volna nemet. - jelentette ki őszintén.
- Brian, megcsaltam, nem is, sokkal rosszabb, elárultam őt, és magamat is! - ismét zokogni kezdett.
Nem értette magát. Nem akarta, de mégis. Briant akarta, de mégsem. Vagy igen? Hiszen szeretem! Vagy talán nem eléggé?
- De ha nem eléggé, akkor sem kellett volna megcsalnom! Ráadásul még élveztem is, ez tagadhatatlan. - vallotta be szomorúan.
- Az a legrosszabb, hogy élveztem...
Brian miatt rettenetesen mardosta a lelkiismerete. Érdekes, hogy ilyenkor milyen önkínzók az emberek. Felejteni kellene, de mégis mindenki végigjátssza a filmet, hogy még jobban fájjon, hogy még jobban mardosson.
- Talán így akarok bűnhődni? Hát legyen! - jelentette ki, és sorban felidézte a tegnap este többi mozzanatát.

Emlékezett arra, hogy a matracon pihegve, a harmadik orgazmusa után is milyen kielégületlen volt, teste vehemensen követelte az új élményeket. Emlékezett rá, hogy odatolta a fenekét Lemnek, így kínálva fel magát neki. Azután a különböző pózokra, amikor lovagolt és közben a csiklóját simogatta, amikor Lem hátulról kefélte, ő pedig Johnt szopta, vagy amikor a punciját nyalták és a popsiját ujjazták. Sajnálta, hogy ott nem dugták meg. Emlékezett a kéjtől fűtött mocskos szavakra, ahogyan kiabálta hogy dugják meg, ahogyan sikongatott és nyögött orgazmusai közben. Emlékezett a testében kielégülő hímtagokra, a vaginájában robbanó sperma erejére, az ízére is, amikor éppen a szájába élveztek és ő lenyelte. Emlékezett arra is, hogy amikor már mindhárman kimerülten és kielégülten, szótlanul feküdtek a matracon eszébe jutott Brian, de nem akart rá gondolni. Csak a saját kielégült, bizsergő puncija, a zsibbadt teste, és a rászuszogó fiúk érdekelték. A reggel és az ébredés félelme messze volt, még arra is emlékezett, milyen ólmos pillantásokkal adta meg magát a feloldozó álomnak...

Könnyei lassan felszáradtak, teste már nem remegett. A ráébredés okozta sokk elmúlt, csak a tények maradtak, a mardosó bűntudat, és a rettenetes felismerés, hogy ennek ellenére újra megtenné.
- Élveztem, bassza meg, élveztem - jelentette ki magának.
- Minden percét, minden részletét, még a csúnya szavakat is élveztem. - vallotta be őszintén.
Lenyúlt a puncijához, tudta, mit fog érezni. Nedves volt. Az emlékek felizgatták. Orrában még érezte a buja szagokat, szájában az ízeket, érezte testének érintését kívül-belül.
- Valamit ki kell találnom, valamit csinálnom kell! Én nem vagyok ilyen, ennek nem lett volna szabad megtörténnie! - mondta most már hangosan.
- Vasárnap reggel van, nem nyitják ki a tornatermet, van egy kis időm. - saját hangja megnyugtatta.

Felkelt a matracról, átment az öltözőből a zuhanyzóba és megmosakodott, közben azon gondolkodott, hogyan magyarázza meg otthon élete első kimaradását. A tükörben fáradt arc nézett vissza rá, de még így is elképesztően szép volt.
- Ha ez kiderül, mindennek vége. Apa, anya, Brian, nem tehetem ezt velük! Magammal sem! - jelentette ki.
- Ez így nem történhetett meg! Nem történhetett meg! - zúgott a fejében, és akkor nagyot dobbant a szíve, egy pillanatra még levegőt sem vett. A megoldás lehetősége szinte letaglózta.
- És ha tényleg nem így történt? - nyelt nagyot.
- Ha én nem is akartam? Ha csak ők? - arcába hirtelen vér tolult.
Már tudta, hogy mit fog tenni.
- Nem tehetek semmiről. Leitattak, elkábítottak, és kihasználták a helyzetet. Az ilyen fiúk mindig kihasználják!
- Engem mindenki ismer, én nem tudok így... - majdnem kimondta: kefélni.
A gyomra görcsölni kezdett.
- Nagyon nem kellett kényszeríteniük, hiszen kába voltam! Ártatlan vagyok, Brian sem fog haragudni, hiszen nem tehetek róla!

A terve miatt rátört idegességtől és az enyhe másnaposságtól teljesen begörcsölt a gyomra, hányingere volt. Ivott egy kis vizet és nagyokat lélegzett, szerencsére nem tört rá a hányás. Fejében szépen összeálltak a gondolatok: a tegnapi vad csata miatt testén látszott néhány harapásnyom, a nyaka kiszívva, és a heves markolászások is hagytak pár foltot.
- Már csak belülre kell, ha megerőszakoltak, annak a hüvelyemben is nyoma marad. - okoskodott.

Nem öltözött fel, mezítelenül kezdett kutakodni, és a szertárban csakhamar talált egy portörlőt, aminek elég durva, kopott faból készült nyele volt. Visszament az öltözőbe, ráfeküdt a matracra. Puncija percek óta nedves volt, ő pedig lelkiismeretének furdalása ellenére is felizgult az emlékektől. Tudta, hogy a nedves punciban nehezen hagy sérülést, de a "műfasz" elég durva felületű volt, és hát szó ami szó, tegnap elég rendesen megkefélték a srácok szűz rését. Szép lassan feldugta magának a fanyelet.
- Nem szabad rájuk gondolnom! Briant akarom! - fegyelmezte magát, de valahogy nem tudott a fiúra koncentrálni. Görcsösen akarta, mégis elmosódott az arca előtte. De ott volt helyette John és Lem.
- Nem akarom! Brian, te kellesz! Szeretlek! - suttogta magának. Érezte, ahogy elkezd élvezni, már akarja őket is, már csak őket akarja. Pont mint tegnap, kezdi elveszíteni az eszét és csak a vágy számít, semmi más!
- Oh John, kérlek, dugj meg! Lem, ahh, keféld meg a puncim! - sóhajtozta hangosan. Most már ütemesen dugta magát. A kemény nyél fájdalmat okozott, de ugyanakkor élvezte is. Bal keze elengedte a durva testet, a melleit kezdte izgatni vele. Képzeletében a tegnap este eseményei kergetőztek, ahogyan kefélik és ahogyan szop. Mutató és középső ujját bedugta a szájába. Bő nyállal kezdte szopni saját ujjait, mintha csak valamelyik fiúét szopná. Egyre csak fokozta a tempót, az alkalmi kéjrudat egy durvábban vágta puncijába, egyre mélyebbre és mélyebbre tolta magának.
- Ó Brian, miért nem keféltél meg? Miért? - kiáltotta, de a fájdalmas és mégis őrjítően jó kielégülés beléfojtotta a szót. Lábait teljesen szétnyitotta és felhúzta maga mellé, csípője vad táncot lejtett, keze pedig jó táncpartnerként az orgazmus ütemére döfte érző húsába a szerszámot újra és újra, miközben szája csak szopta és harapta saját ujjait, melyek között az extázis hevében még a nyála is kicsordult.

Lassan csitult le, pont úgy, mint tegnap. Lassan tért vissza a tudata is.
- Ó Istenem, hát még ilyenkor sem tudok hűséges lenni, még most is megalázom! - tört ki rajta ismét a sírás. A botot még mindig a puncijában tartotta, így feküdt az oldalán összegörnyedve, testét előbbi orgazmusa után most ismét a zokogás rázta. Hagyott magának elég időt a megnyugodásra. Nagyot sóhajtott, kihúzta kielégítőjét és megmentőjét a puncijából. Feljajdult a hirtelen fájdalomtól, hüvelye égetően lüktetett, viszont megnyugodva látta, hogy a fa kicsit véres. Kezével is ellenőrizni akarta az eredményt. Kínlódva és a fájdalommal harcolva nyúlt fel magába. Élvezetének forrása most fájdalmasan tiltakozott a máskor oly izgató érintések ellen, amikor belül is körbetapogatta magát. Egy-két pillanat után elhúzta kezét, megkönnyebbülten és elégedetten nézte, morzsolgatta ujjai hegyén megcsillanó vérét.
- Teljesen kifordultam magamból! Romlott nő lettem! - mélázott el magán egy cseppet.
Nem kellett nagyon megjátszania magát, mikor felhívta a rendőrséget...


Fáradt volt. Aznap este ki tudja, hányadik vigasztaló telefonon volt túl. Látleletet vettek róla, vallomást is tett már. Szülei és Brian is elhalmozták szeretetükkel az ő Amy-jüket. Nem lett jobb a kedve, mitől is lett volna? Este a kádban áztatva magát azon gondolkodott, hogy valójában is ilyen volt eddig? Vagy talán elmúlik? Hiszen tiszta szívéből szerette Briant, mégis csak a két fiú és az esti orgia járt a fejében, és persze megint felizgult.
- Nem akarok ilyen lenni, nem akarok így élni! - hajtogatta magának.
- Nem akarom tönkretenni Briant sem, és szegény szüleim, ha megtudnák!
Lelkiismeretével viaskodva tért nyugovóra. Reggel szinte már tényként állapította meg, hogy ismét viharos kalandjáról álmodott, és persze megint felizgult.

Délután volt, édesapja csak később jön, édesanyja ebéd után elment az ügyvédjükhöz, hogy megbeszéljék a további teendőket. Éppen mosogatni kezdett, hogy teljen az idő, mikor hatalmas csörömpölést hallott a nappali felől. Berohant a szobába, az ablak be volt törve, nyilván azzal az ökölnyi méretű kővel dobták be, ami ott hevert nem messze a lába előtt. Az ablak előtt nem látott senkit, ezért sietős léptekkel a bejárati ajtóhoz ment. Pár fiatal gurult el a házuk előtt egy kabrióban, egyikük kinyújtott középső ujját mutatta neki, egy másik pedig kiabált: hülye kurva! A szomszédja éppen a postát vitte be, tekintetük összetalálkozott, a szomszéd pedig megvetően köpött egyet. Nem értette miért, de nagyon rosszat sejtett.

Egész délután ezen gondolkodott, párszor csörgött a telefon, és mindig trágár szavakat kiabáltak bele. Mikor berakott egy filmet a videóba, hogy elhessegesse gyötrő gondolatait, akkor ugrott be. Hirtelen forróság tört rá, szája kiszáradt és nagyot nyelt. Amikor John először kefélte meg, Lem szólt neki, valamit mutatott, azután mikor Lemet szopta éppen, akkor John is, de ő nem figyelt oda egyszer sem.

- Felvették az egészet. Egy kamerával felvették az egészet! - sikoltotta kétségbeesetten.
Abban a pillanatban tudta, hogy minden elveszett. Amikor Chrisy felhívta, és valami felvételről hablatyolt, amin talán látszik, hogy nem is történt erőszak, kiejtette kezéből a kagylót.
- Nem szabadulhatok attól, amivé lettem. Szégyenbe hoztam és megbántottam mindenkit, aki szeretett!
- Mindenki látni fogja ahogyan én... És utána az erőszak mese... Ezt nem élem túl.
- Nem élem túl... - ismételte, és már tudta, mit kell tennie.
- "Nem a bukás a bűn, hanem ..., neked kell választanod!" - idézte fel a jósnő szavait.
- Hanem a hazugság. - fejezte be a jóslatot.
Ez volt hát az igazi választás, hogy vállalja-e tettét, nem pedig az, hogy odaadja-e magát vagy sem. Elbukott akkor este, és bűnbe esett reggel, amikor hazugsága miatt majdnem végleg tönkretette két ember életét.
- Talán ki sem derült volna. Mindegy. Talán jobb is így. Nem akarok ilyen..., ilyen szégyenletes ösztönlényként élni. - mondta csendesen magának.
- Így lesz a legjobb, most jól fogok választani.

Ágyon fekvő holttestét hazaérkező szülei találták meg. Ennyi gyógyszertől, fele is sok lett volna. - közölte a mentőorvos fejcsóválva. Búcsúlevelében bocsánatot kért mindenkitől. A kisvárosban pillanatok alatt ismert lett minden apró részlet, a temetésére nem sokan mentek el. Ő volt az angyali Amy, akiről végül kiderült, hogy egy igazán romlott nőszemély. Még halálát sem fogadták el, azt mondták az emberek, hogy gyáva volt a szemükbe nézni. Amy sírjától az öreg Margaret néni ment el utoljára.
- Á, biztosan a pokolra jut, a bukott angyalok mindig a pokolra jutnak. - krákogta kárörvendően, és lassan eltipegett a kisváros kigyúló esti fényeinek irányába.
Hasonló írások
Hozzászólások
Első Előző 123 Következő Utolsó
(21) niki155
2008-04-28 22:07:52
Grat az egyik legjobb amit itt olvastam.. föleg a vége.. parádés lett grat
(20) Bukott angyal...
2008-04-18 21:07:33
Tetszetős irás,többszempontból is.
Tanulságos és emelett figyelem felkeltő is.
(19) Lara baba
2008-04-04 22:18:15
Nekem nagyon tetszett! Kerek egész, megdöbbentő és elgondolkoztató amellett hogy a szex része is rendben van. Csak gratulálni tudok.
(18) valbar
2008-04-04 14:27:50
Nagy GRAT a történetért, nekem nagyon bejött. Ez az első hozzászólásom ezen az oldalon, most éreztem elösször, hogy érdemes kifejtenem a véleményem, pedig régóta látogatom az oldalt.
Még egyszer nagy GRAT
(17) Filander
2008-03-28 16:28:57
Szívesen.
Várjuk a további sztorikat ;)
[hivatkozás: (16) stepri 2008-03-27 18:21:42 ]
(16) stepri
2008-03-27 18:21:42
Sziasztok!

A szavazatokat (Hetero kategória - 2., Erotikus kategória - 3.) köszönöm szépen, megtisztelő, hogy olvastátok!
[válasz erre: 17 ]
(15) Sarah Kelsey
2008-03-25 23:15:32
Nagyon tetszett a történet. 10-10-10 Csak gratulálni tudok!
(14) DREAMER
2008-03-25 10:03:59
Nem, hogy gondolom tudom, hogy vannak fokozatok. Miért gondolsz ilyen butaságot, hogy nincsenek?
A vélemény nyilvánítás joga pedig az enyém, milyen alapon merészeled elvitatni tőlem?
Azt hol olvastad, hogy szentéletű lennék?
Miből gondoltad, hogy ítélkeznék?
Rajtad kívül mindenki tudja, azt itt nyilatkozók, csupán a véleményüket írják le, azaz mindenhez hozzáértendő a "szerintem" szócska is. Te, még ezt sem tudtad?
Ne égesd már magad feleslegesen!
[hivatkozás: (13) minovara 2008-03-25 00:36:48 ]
(13) minovara
2008-03-25 00:36:48
már megint ezek a végletek.. nem gondolod, h a "barátnő" és az "aljas véglény" között léteznek fokozatok is?
nah mindegy.. Szentéletű Dreamer Úr megint ítélkezett
[válasz erre: 14 ]
[hivatkozás: (6) DREAMER 2008-03-21 09:54:49 ]
(12) Filander
2008-03-22 22:28:39
Az nekem kicsit zavaros volt, dehát nem vagyunk hivatásos írók.
Átjött hogy mit akar mondani és ez a lényeg.
[hivatkozás: (11) ym2 2008-03-22 20:07:48 ]
Első Előző 123 Következő Utolsó
Nem vagy bejelentkezve! A hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Hasonló írások
2004.03.06
2004.02.26
2003.05.27
2003.03.03
2002.09.25
2002.08.14
2002.06.10
Ajánlott oldalak