Történetek

Nem is tudom, mit kéne ide írnom.. Szeretem a könyveket? Persze.. Szeretek írni? Az a mindenem. Viszont miért szeretek írni? Ez egy jó kérdés! Hülyeség lenne azt írni, hogy nem tudom megfogalmazni, miért szeretem az írást. Pontosan meg tudom fogalmazni, vagy legalább is remélem , hogy pontosan, csakhogy nem biztos, hogy így átjön az, amit nekem az írás jelent. Mikor írok, önmagam tudok lenni. Ezzel nem arra gondolok, hogy hétköznap nem tudom magamat adni és hogy elnyomott tagnak érzem magam a társadalomban, inkább azt, hogy nem is akarok magam lenni sokak előtt. Nem akarok megnyílni nekik, mert úgy gondolom, hogy számukra semmi érdekeset, semmi értéket nem tudnék mondani, vagy éppen mutatni.

Társaságok közt, barát után kutatni, megtalálni azt az embert, akinek mindent el lehet mondani és szívesen is mondja el az ember minden részletét az életének, nem könnyű. Viszont azt hiszem én ráleltem a rokonlelkekre kicsiny Budapest apró utcácskái közt és most aztán el nem engedem őket, de ők se engem. Ez persze nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy újabb barátokat szerezzek, akár itt:)

Örülök, hogy ezt elolvastad, ha kérdésed van, vagy csak beszélgetnél egy jót, ne habozz! Ott az email-címem.

na sziasztok!