SinaraMarokfegyver adatai
Nick: SinaraMarokfegyver
E-mail címe: Nem publikus
Blogom címe:
Bemutatkozás
Ez a nick Sinara és Marokfegyver közös munkájának termékeit gyűjti. A közösen írt történeteinket ezen a néven tesszük közzé, viszont kommentelni ezek után is külön-külön fogunk és jó eséllyel mindketten írunk továbbra is önálló történeteket is.
Írásai
Két vendéget számoltam össze, közülük az egyik én lennék, kissé szomorú képpel. A másik meg alig számított valamit, mert a felső ablakkeretet bámulta kitartóan, mint aki onnan várja kedvenc tévésorozata kezdetét.
A pincérlány válltól felfelé látszott ki a pult mögül, ám ez a darabka, a hullámos, sötétszőke hajjal, kék szemekkel, ígéretesnek tűnt. Odamosolygott rám, majd – amikor észrevette, hogy nem mozdítom el a tekintetemet – egy bólintás kíséretében újabb mosolyt küldött.
Ekkor Ditke bármiféle előjel vagy figyelmeztetés nélkül bekapta azt, ami úgyis a szája körül mozgott. Nem akartam, hogy a hímtagomból kifröcskölő szökőkút Ditke szájába találjon utat, ezért gyorsan megragadtam a lány fejét, aki, mintha csak kitalálta volna gondolataimat, engedelmesen fordult meg és… Elfutott!

A történet a Profi albérlő a szomszédom, Profi történetek 1-2 és Masszázstanfolyam, illetve Asszony és lány a tanyán 1-4 című történetek folytatása. (Azonban a történet ezek ismerete nélkül is maximálisan élvezhető - ebben bízik a két szerző.)
Ült már néhány széplány az anyósülésen, köztük talán mutatósabbak is, ám legelső alkalommal ilyen mértékű közvetlenséget még nem tapasztaltam.
– Kapcsolhatok klímát is… – Közben indexeltem kikanyarodáshoz.
– Akkor hogy fogsz levetkőztetni? – cukkolt.
– Először mondjuk leveszed azt a három ruhadarabot, amit megbeszéltünk? – vágtam vissza.
– Arról volt szó, hogy három maradhat. Nem? – ráncolta össze a homlokát méltatlankodva, szeméből viszont továbbra sem veszett ki a pajkos csillogás.
– Így emlékszel? Rendben – egyeztem bele készségesen, gyors fejszámolás után.
– Interjú közben is eszembe jutott, majdnem hangosan felröhögtem.
– Valami szexmunkára jelentkeztél? – néztem rá a szemem sarkából. Hangomon érződhetett, hogy én is csak heccelem, mert a válasza ismét csak halk kuncogás volt.
Ajánlott oldalak
Főoldal | Beküldés | Fórum | Szerzők | Ajánló | Súgó | Kapcsolat
© 2012 Történetek.hu. Minden jog fenntartva.