|
Te Lány
Kivagy te lány, kit minden nap látok, de mégsem tudom ki - vagyok - vagy te.
Arcod belevésődött szemembe, melyet kitörölni onnan nem fogok, tán nem is akarom.
Mosolyod elvakította semmis létemet, botorkálva ködben csak néztelek.
Kezünk összeért, de többet nem fogom érezni.
Alkoholtól bódult állapotunk a múltba vész.
Nem értem miért állt le tudatom, miért nem kérdeztem meg, Ki vagy te?
Így maradsz a kék-fehér csíkos felsős lány, aki eltűnt a tömegben.
Egy kép maradt csak róla, egy kép. Se név, se remény, semmi.
Még össze is néztünk többször, de én csak bambán elvoltam. Te cselekedtél, én meg csak voltam.
Egy név mit adhatott volna...?
|
|
